Szemészet, 1910 (47. évfolyam, 1-4. szám)
1910-07-03 / 2. szám
51 csupán kevés vérér táplálta, a melyek lekötése után a kiirtás vértelenül történhetett meg. Angioma simplex a szemgödör belső felében ült s cseresznye-mekkoraságú volt. Élűiről el lehetett távolítani. Eltokolt, idült haematoma 2 esetben fordult elő. Kórokozó traumát egyiknél sem sikerült kimutatni. Az egyik esetben a vérömleny a könymirigyben foglalt helyet. Dermoidtömlő 2 esete közül egyben a szem már tönkrement, a mikor a beteg a klinikára került. A tömlő férfiököl-mekkoraságú volt. A szemet a tömlővel eltávolítottuk. A másik esetben a szem megmaradt. A neuroglioma nervi optici szintén akkor került a klinikára, a mikor a beteg szeme már elpusztult. Ha korábban kerül műtétre, az ideget reszekáltuk volna és a szemet kozmetikus okokból megtartottuk volna. A neurofibroma racemosum a fissura orbitalis superioron a koponyaüregbe folytatódott. A daganatot módosított Krönleinnal távolítottuk el. A szem megmaradt. Mind a 4 osteoma a sinus frontálisból indult ki. Az egyik igen nagy volt s a szem már elpusztult, a többi 3 esetben a szem megmaradt. Élűiről vettük ki valamennyit. A 16 sarcoma közül csak egyet távolított el élűiről, de az nemsokára kiújult és végre nagy csontműtét vált szükségessé. Öt esetben a szemüreg külső falának kitárásával operált és 10 esetben az álképlet már átterjedt a szomszéd üregekre és nagy műtéteket tett szükségessé. Ez utóbbi esetek közül egy silókban halt meg, egy pedig meningitis basilarisban. Kérdés, hogy érdemes-e még kicsiny sarcománál is conservative operálni, nem helyesebb-e azonnal az orbitát exenterálni, hogy a beteget megmentsük a recidivától. A chloroma a járomcsont belső faláról indult ki és innen nőtt az orbitába. Cellulitis ethmoidalis egy elhanyagolt esetében a szemüregben genyedés lépett fel, a mely miatt a szemet is el kellett távolítani. Lues 2 esetben okozott exophthalmust. Az egyik 32 éves pinezér, a kit be is mutat, a kinek egy esztendő óta heves fájdalmai voltak a halántéktájékán, majd ptosisa és exophthalmusa fejlődött. Dollinger a szemüreget kívülről tárta ki, annak felső külső és alsó falán a csonthártya IV2—2 millimeternyi vastag, lieges volt. Ezt Dollinger kimetszette. Jelenleg a ptosis lényegesen javult, a fájdalmak elmúltak. 3 esetben a kitárt orbitában semmi kóros elváltozást nem tudott kimutatni. Kérdés, vájjon ezen esetekben valóban az egyenes szemizmok zsongjának elernyedése okozza-e az exophthalmust. * Grósz Enni: A Krönlein-resectio után keletkező lagophthalmust mulónak tartja ugyan, de a cornea az időlegesen fennállott lagophthalmus alatt is veszélyeztetve van, ezért nagy haladás Dollinger modificatiója. A sarcomák rosszindulatúságát a szemészek ismerik s valóban csak a korai műtét lehet jó prognosisú, mert a fissurákba behatolt daganatok gyökeres eltávolítása igen nehéz. Azon esetekben, a midőn az exophthalmust okozó elváltozást nem sikerült kimutatni, lehetséges, hogy az orr melléküregei chronikus empyemája által feltételezett chronikus oedema szerepelt. Dollinger előadása újabb bizonyíték, hogy milyen termékeny munkásságra vezetett az, hogy az orbita nagy csontsebészete az illetékes kézbe, a sebész kezébe került. E területet szívesen engedi át a szemész a sebésznek. Ónodi Adolf: Nagy élvezettel hallgatta Dollinger tanár szép és tanulságos előadását. és örvendene, ha az Elnökség a jövőben is a határterületek cgy-egy kérdését napirendre tűzné. Az exophthalmus kóroktanához és therapiájához kíván néhány meg4*
