Szemészet, 1910 (47. évfolyam, 1-4. szám)
1910-07-03 / 2. szám
47 sterilizált műszerek; ezt az eshetőséget a sterilizáló methodusok mai tökéletessége mellett kikiiszöböltnek kell tekintenünk. 2. Ha a jól sterilizált műszer az instrumental, vagy az Operateur keze, avagy a jelenlevők beszéde, köhögése által intíciálódik. 3. Nedves kézzel és nedves műszerrel való operálásnál. Nemcsak az ujjakról, de mint Römer egyik tanítványa kimutatta, az alkarról is lejuthatnak a műszerre baktériumok. 4. A nedves műszerrel oly módon is történhetik fertőzés, hogy ha lerázzuk is az éppen összegyűlt cseppet, egy kevés mégis lefolyik a kötőhártyára. S ha ritkán történik is meg, hogy a sebszéleken jelenlevő csírákat directe mossa be a csarnokba, a conjunctivazsák folyadéktócsáját növeli. A csarnokvíz elfolyása után a cornea és sclera kisebbnagyobb rigiditása egy bizonyos negativ nyomást idéz elő a szemben s ilyenkor már a műtét alatt is beszívódhatik a kötőhártyazsák folyadékából valami. A műtét közben ugyanazon műszernek ismételt bevezetése szintén forrása lehet egy-egy fertőzésnek. Műtét után a még nem záródott seben át, vagy szabálytalan sebelzáródás, fistulák, cystoid hegek képződése esetén bejuthatnak baktériumok. Arra is van bizonyíték, hogy a felhám regenerálódása közben baktériumokat maga alá zárhat, ily módon jöhetnek igen finom abscessusok létre. Nem tartozik a tárgyamhoz, csak éppen megemlítem az endogen fertőzéseket. A prophylaxisról legyen szabad még nehány szót szólnom. Az előzetes bakteriológiai vizsgálat legmegbízhatóbb módon úgy végezhető, hogy az operálandó szemet, ha a kötőhártya normálisnak látszik, előzetes kezelés nélkül első este bekötjük s reggel a belső szemzugnál felgyűlt váladékot két-három tárgylemezen vizsgáljuk. így sokkal inkább megkapjuk a baktériumokat, mint a szokásos, napközben vett gyorskészítményben. Kórházi osztályokon, klinikákon ajánlatos a folyékony táptalajjal való eulturális vizsgálat. Ha a leletből pathogen baktériumokra következtethetünk, igyekeznünk kell ezeket naponként többször megismételt desinficiáló kimosásokkal eltávolítani. A bakteriológiai vizsgálatot ilyenkor meg kell ismételni. A kezelés idejére szabályt nem állíthatunk fel. Ha nem lelünk is pathogennek tartható baktériumokat, ajánlatos nehány napi előzetes kezelés, ecsetelés V2%-os zink-oldattal és a kimosások valamely desinficiens nem nagyon tömör oldatával. A könyutak óvatos átfecskendezése, még ha váladékot nem nyomhatunk is ki, ajánlatos. E czélra indiff'erens folyadékot használjunk. Nem egészen felesleges a Hausell által ajánlott orr- és szájöblítés. Az orrot 0'5%o-es kálium hypermanganicummal öblítteti. Vizeletvizsgálat s az általános állapot gondos kikérdezése természetesen minden esetben szükséges, ajánlatos megnézni a mandulákat, mert némelyek szerint az endogen fertőzés oka legtöbbször tonsillitis. A műtéti előkészítésnél először kellene a műszerekről szólanom, a sterilizálás módjairól újat nem mondhatok. A kézmosásról — bár mi, mint König azt a sebészektől kívánja —csakugyan „ohne Hände“ operálunk, annyit érdemes megemlíteni, hogy a Fürbringer eljárása szemészeknek felesleges; ez 20 -30 perczig tart, míg a Mikulicz szappanspirituszos kézmosása 5—6 perez alatt ugyanazt eredményezi. A czél : a bőrfelület zsírtalanítása, a legfelső, nagyjában elszarúsodott, epidermis-réteg fellazítása s ennek a baktériumokat rejtő rétegnek a kefével eltávolítása így is elérhető. A maszk használata a szemnnítéteknél éppen olyan ajánlatos, mint egyéb műtéteknél. A szemész feje többnyire közelebb van a műszeréhez s a műtét területéhez, mint a sebészé, s tudjuk, hogy az orr s különösen a száj nyálka-
