Szemészet, 1908 (45. évfolyam, 1-4. szám)
1908-02-16 / 1. szám
A budapesti in. kir. állami szemkórház. Közli: Rlaskoviex László dr. egyetemi magántanár. A trachomaellenes küzdelemben fontos szerep hárul a szemkórházakra. A székesfővárosban a szent István-kórház trachomaosztálya volt ezen szerep betöltésére hivatva. Az osztályt 1893-ban a beliigyminister felhívására Budapest törvényhatósága létesítette a trachoma terén való kutatás és trachomatanfolyamok tartása czéljából. A belügyminister a trachomaellenes küzdelem szervezésében hervadhatatlan érdemeket szerzett Feuer Náthán vezetésére bizta az osztályt. Feuer halálával Grósz Emil lett a trachomaosztály rendelő orvosa, kitől 1904-ben e sorok írója vette azt át. A főváros törvényhatósága azonban félévi felmondást kötött ki, s ezen jogával élve, kétségtelenül helytelen felfogásból, megszüntette a fontos szerepet ■ betöltő és mindenkor nagy betegforgalmú osztályt. Az egészségügyi kormányzat gondosságának köszönhetjük, hogy ezen, a trachomaügyre és a főváros lakosságára is háramló kárt egy önálló szemkórház szervezésével ellensúlyozta. A budapesti állami szemkórház létesítése sürgőssé válván, megelőzte a hasonló czélú brassói és szegedi szemkórházak megnyitását. A fővárosi trachomaosztály megszüntetése határidejének kitolása ellenére is sebtiben létesített állami szemkórház nem nyerhetett végleges elhelyezést, hanem megfelelő bérházat kellett e czélra használhatóvá tenni. A belügyminister e végből az Illés utcza 15. számú, a Práter-utcza sarkán levő alapítványi házat vette bérbe és alakíttatta át. A hely külvárosi fekvésű, de élénk forgalmú, s így igen alkalmas volt oly kórház létesítésére, melynél nagy súly esik a bejáró kezelésre. A ház maga kétemeletes s a bolti helyiségek kivételével teljesen a kórház által foglaltatik el. Gondoskodás történt azonban, hogy a boltok felöl a kórház udvara zárva legyen. A földszinti udvari helyiségekben a konyha, raktár, mosókonyha, portás- és cselédlakások nyertek elhelyezést, az I. és II. emeletet (1. 1. és 2. ábra) az ambuláns helyiségek és betegszobák stb. foglalják el. Az első emelet a nem fertőző betegek elhelyezésére szolgál. A lépcsőházból nyíló várószobából a rendelőbe jutunk, innen jobbra az operáló helyiségekbe, balra a főorvosi szobába. Ezen helyiségek választják ketté a betegszobákat, melyek közül a Práter-utczára nézők a férfibetegek, az Illés-utczaiak a nőbetegek befogadására szolgálnak. Ezeken kívül a felvételi iroda, 2 külön szoba, az egyik alorvos lakása és 3 ápolónő nyer itt elhelyezést. A nem fertőző osztályon 14 női és 22 férfiágy van, a két különszobával együtt tehát 38 ágy. A második emeleten a fertőző osztály foglal helyet. Itt is a lépcsőházból nyílik a várószoba, honnan a fertőző betegek kezelő szobájába jutunk, mely egyúttal laboratóriumként is szolgál. A kezelőtől jobbra női, balra a a férfiosztály van. Előbbiben 18, utóbbiban 26 beteg helyezhető el, a II. emeleten levő egy különszobával együtt tehát 45 ágy jut a fertőző szembetegek számára. Ezen emeleten is 3 ápolónő, azonkívül a másik alorvos és az Írnok lakása nyert elhelyezést. Mindkét emeleten tehát összesen 83 beteyáyy áll rendelkezésre. Az említett helyiségeken kiviil még úgy a női, mint a férfiosztályokon 1 — 1, összesen 4 nappali szoba van, melyek közül az egyik egyúttal tanfolyamok tartására is szolgál.
