Szemészet, 1908 (45. évfolyam, 1-4. szám)
1908-07-26 / 2-3. szám
210 Massie, Briolat, Pédébidou franczia orvosok véleménye, hogy a sklera vastagsági viszonyai szabják meg a ruptúra helyét. Manolescu szintén a szövet relatív gyöngeségében hiszi az okot. Helmholtz physiologiai optikájában áll, hogy a sklera semmi elasticitással sem bir és ütés által a szem a gömb alakot akarja felvenni, ezért a corneoskleralhatár előnyomni és a cornea, mely kisebb radiusú, mint mekkorára a szem törekszik, laposabb lesz. Ezért ütésnél a corneoskleralis határ szenved. Müller szerint a promineáló orbitális csontszélek az ütést nem mindig tartóztatják fel, hanem eredeti irányuktól eltérítik, úgy hogy a bulbusra kerülhet ■a behatás. Azt állítja továbbá, hogy a corneát élűiről érő ütés a bulbust az -orbitális zsírszövethez szorítja és így skleralruptura nem keletkezik. Hughes nézete, hogy a zsírszövet csak a hátulsó pólus tágulását akadályozza meg, ugyanis a zsírszövet miatt a sphaerikus alakú bulbus élűiről való nyomás következtében nem vehet fel ellipsoid alakot. Nem akarom ezeket a theoriákat bírálni, mert ez a feladatomon túl terjedne, csak arra akarok rámutatni, mily divergálok e vélemények, sőt sokszor teljesen ellentétbe jönnek egymással. A következő sémában (8. ábra) vonalakkal jelzem a különböző szakadások irányát. A. trabeculumon át való szakadás iránya és helye B. corneoskleralmptura „ „ „ „ C. chorioidealeválás „ „ „ D. traumatikus cyklodialysis „ „ „ E. iridodialysis „ „ „ A mint látjuk, mindezek a szakadások egy helyről a csarnokzug felől indulnak ki. Lehetetlen, hogy ezen tény azt a gondolatot ne keltené bennünk, hogy itt nem lehet egy szövetben az ok, hanem azon tényezők összegében, melyek a csarnokzugnál szóba jönnek. Az elülső csarnokot úgy tekinthetjük, mint egy vízzel telt elastikus fallal bezárt testet. (Hátrafelé a csarnok el lesz zárva, ha ütés éri a szemet, mert a nyomás az irist a lencséhez szorítja.) Ha ily testre pl. a nagy nyíl irányában (9. ábra) erő hat be, akkor azon fal lelapul, az erő átruházódik a folyadékra. A folyadék-molekulák az erő irányában széttolódnak és a zugoknál a kis nyilak irányában egymásra tolódnak. De mivel a folyadék összenyomhatósága minimális, itt a zugnál feszítő erejüket jfetik ki a molekulák és megrepesztik a falat. Ha zárt folyadékot hirtelen erős eröbehatás ér, akkor igen nagy lehet a hatás. Ha ezen adatokat a szemre alkalmazzuk, ugyanezen mechanismust 8. ábra.
