Szemészet, 1908 (45. évfolyam, 1-4. szám)

1908-07-26 / 2-3. szám

174 Az oltások folyamán sikerült a legkezdetibb stádiumtól kezdve az egészen előhaladottig a legkülönbözőbb idejű elváltozásokat találni és így az elváltozásokat nyomon követni. A szem elváltozásának legelső stádiumában csak kisfokú conjunctivitist lehet klinikáikig megállapítani, a corneán még semmit sem lehet találni. Azon­ban szövettanilag a conjunctiva ereinek nagy teltségén kivid a limbus környékén már rendesen van kisfokú gömbsejtes beszűrődés, melynek folytatását a scle­­rális conjunctiva alatt is meg lehet találni, sőt már az irisben és corpus eiliare­­ban is megvannak a nyomai. Erős nagyítással elég könnyen megkülönböztethetjük az egyes sejteket. A legtöbb egymagvú lymphocyta vagy vándorsejt, melyek a vér- és nyirok­erekből vagy a környező kötőszövetből gyülekeznek oda. Eleinte megtartják eredeti alakjukat, azonban csakhamar nagyobb, világosabb lesz a protoplasma, kissé habos szerkezetet mutat; a mag szintén nagyobb, világosabb lesz, esetleg lebenyes. A sejthatár elmosódott, a protoplasma nyújtványokat bocsát, azonban a sejt még megtartotta a lymphocyta charakterét. Néha épen vándorlás közben lehet fixálva. A fix conjunctivális kötőszöveti és a vérerek adventitiasejtjei semmi el­térést nem mutatnak. Polynucleáris leukocyta csak igen kevés látható. A conjunctivában csak perivasculárisan fekvő beszűrődések vannak. Ha a folyamat előbbre haladt, az infiltratio mindinkább növekszik. Most már mitosisok is találhatók. A gömbsejtes beszűrődés haematogen sejtjei, a polyblasták mindinkább megnagyobbodnak, szerte kúsznak úgy a conjunctiva laza állományában, mint a cornea és sclera határán a fellazult, oedemás rostok között is. A vérerek környékén pedig az újonnan kivándorolt gömbsejtek vannak. Gyakran épen a vérerek falában, kivándorlás közben találjuk. A poly­nucleáris leukocytákkal is gyakrabban találkozunk, sok már picnotíkus álla­potban van. A polyblasták protoplasmájában ilyenkor már sok sejtzárlatot találunk, melyek részben magtörmelékek, részben trypanosomamaradványok, mit gyűrű­­alakjukról lehet felismerni. A phagocyták csaknem kizárólag már elpusztított trypanosomákat vesznek föl magukba. Ebben a stádiumban már fibroblastákat, fiatal kötőszöveti sejteket is találunk, melyek részint a sclera, részint a conjunctiva fix kötőszöveti sejtjeiből keletkeznek. Első pillantásra fel lehet őket ismerni nagy, hólyagos magjukról, világos, nyújtványos protoplasmájukról. Ezeket lehet leggyakrabban mitosisban találni. A sclera sejtjeiből keletkező fibroblastáknak eleinte csak kevéssel vilá­gosabb magja van, mint a rendes sclerasejteknek, azonban mindinkább fel­világosodik, míg azután felveszi a teljesen kifejlődött fibroblasták alakját, s már nem különböztethető meg. Ezt a különböző sclerarétegekben nyomon lehet követni. A cornea sejtjei is megváltoznak. A hosszas corneasejtek, épen úgy, mint a sclera sejtjei, rövidebbek lesznek, a protoplasma oválissá vagy nyújt­­ványossá válik, a magon ugyanaz az átalakulás megy végbe, mint a cornea sejtjeinél, azonban teljesen ritkán alakul át fibroblastává. A polyblasták befurakodnak a sclera és cornea rostjai közé is, többnyire élénk amoeboida-mozgásban fixálva találjuk őket. Gyakran hosszasan elnyúlva haladnak a nedvcsatornákban, a mag egész fonálszerüen elnyúlt, máskor ismét kereszteződnek egy-egy cornearosttal. sőt magukba a rostokba is befurakodnak. Eljuthatnak egészen a cornea közeliéig is, azonban többnyire az epithelium

Next

/
Oldalképek
Tartalom