Szemészet, 1908 (45. évfolyam, 1-4. szám)
1908-07-26 / 2-3. szám
159 longo és Castorani ajánlotta jodkaliunióidat becsepegtetésével ért el jó eredményt; Cohn két esetben 1%-os hetololdatot 1 %-os cocainoldattal keverve csepegtetett a szembe és mind a két esetben gyors javulást látott. Igen eltérők a nézetek a konyhasó és a higanypraeparatumok (sublimat, cyanhigany, higanybichlorür) subconjunctivalis befecskendezések haszna felől a parenchymas keratitisnél. Baudry nem ajánlja, Greeff, Schiveigger nem látta nagy hasznukat, Rochon-Duvigneaud, Darier, Abadie, Haag, van Moll dicséri stb. Ha akár a konyhasó, akár a higany subconjunctivális befecskendezéseit megkíséreljük, azt csak akkor tegyük, ha az izgalmi tünetek jórészt, vagy egészen elmúltak és a therapia a corneában visszamaradt homályok feltisztulására irányul. A higanyinjectiók u. i. távolról sem hatnak specifikusan, hanem épen csak úgy, mint a konyhasós befecskendezések is, izgató és a felszívódást elősegítő szer gyanánt. Az antilueses orvoslást tehát semmiképen nem pótolják, azt feleslegessé nem teszik. A konyhasóoldatnak 2—5 %-os sterilis vizes oldatát használjuk és ehhez Vio rész 1%-os eucain- vagy alypinoldatot keverünk. A befecskendezéseket minden második vagy harmadik nap megismételhetjük. Ezt a reactio nagysága és tartama szabja meg. A sublimatumot 1 az 1000-hez vizes oldatban használjuk. Végül megemlítjük még a tuberculin- és íwtase-praeparatumok használatát a lokális therapia czéljából a tuberculosisos természetű keratitisek ellen (Rohmer, Enslin, Stanculéano). Irodalom. (J. B. = Jahresbericht über die Leistungen u. Fortschritte im Gebiete der Ophthalmologie.) Abadie: De la kératite parenchymateuse maligne. (Union médic. 1880. p. 1041. J. B. 1880. S. 302.) U. a.: Traitement de la kératite interstielle grave par les injections sous coutanées de biehlorure de mercure. (Annales d'oculistique 1884. T. XCI. p. 145.) Z7. a.: Traitement de la kératite parenchymateuse grave. (Archives d’ophthalm. 1880. T. VI. p. 360. J. B. S. 340.) V. a.: Considerations cliniques et thérapeutiques sur la scrofule ct la syphil. hérédit. (Union médic. 1883. No. 141. J. B. 1883. S. 356.) Achenbach: Beitrag zur Kenntniss der selteneren Ursachen der typischen Keratitis parenchymat. (Berliner klin. Wochenschr. 1897. Nr. 1. S. 7.) Adler: Ueber Infiuenza-Augenerkrankungen. (Wiener med. Wochenschrift 1890. Nr. 4. S. 140.) Alhrand: Schnelle Heilung in zwei Fallen von parenehym. Keratitis auf galvanokaustischem Wege. (Berliner klin. Wochenschrift 1892. Nr. 2. S. 27.) U. a. : Weitere Mitteilungen über die Behandlung von parenehym. Keratitis auf galvanokaust. Wege. (Ugyanott Nr. 10. S. 220.) Alexander: Syphilis u. Auge. (Wiesbaden, 1888. I. S. 39 u. II. S. 201.) U. a.: Neue Erfahrungen über luetische Augenerkrankungen. (Wiesbaden, 1895. S. 10.) Agapow: Die eoupierende Wirkung des gleichzeitigen Gebrauches von Atropin und Cocain auf die Keratitis parenehym. (Russkaja Mediz. 1887. Nr. 37. J. B. 1887. S. 336.) Ammon: Beitrag zur Kenntniss der Keratitis interstitialis punctata specifica. (Archiv f. Augenheilk. 1902. XLIV. Band. S. 235.) U. a. Klinische Darstellung der Krankheiten und Bildungsfehler des menschlichen Auges. (Berlin, III. Band. 1841. S. 25. Tab. VII. Fig. I—XV.) Ancke: 100 Fälle von Keratitis parenchymat. diffusa. (Centralblatt f. praktische Augenheilk. 1885. IX. Jahrg. S. 360.) Antonclli et Benedetti: Les affections syphiliques de la cornée a forme rare. (Reeueil d’ophthalm. 1905. 27-ióme année p. 40Í, 464, 523.) Arit: Die Krankheiten des Auges. (Prag, 1851. I. Band, S. 183.)