Szemészet, 1908 (45. évfolyam, 1-4. szám)
1908-07-26 / 2-3. szám
125 gyógyulást kilátásba helyezni! Sohasem mulaszszuk el a beteget, illetőleg hozzátartozóit idejekorán arra az eshetőségre figyelmeztetni, hogy a másik szem is megbetegedhetik, máskülönben ezt az el nem hárítható eseményt nagyon rosznéven veszik az orvosnak és azt mondják róla, hogy nemcsak az először megbetegedett szemet nem tudta meggyógyítani, hanem képtelen volt a másikat a gynladástól megvédeni.“ Sajnos azonban, hogy nem minden esetben válik be az aránylag kedvező prognosis, mert az esetek egy részében, szerencsére csupán kis részében, a baj nem folyik le olyan typikusan és a kimenetel kedvezőtlen, esetleg egyenesen rósz. Az ilyen nem várt kedvezőtlen, sőt rósz kimenetelt coniplicatiók okozzák, melyek ritkábban a szarúhártya, gyakrabban az uvea egyidejű, előzetes, vagy következményes súlyosabb természetű megbetegedései folytán állanak be. Hogy az uvea, tehát iris, sugártest és chorioidea igen sokszor, bár nem veszélyes alakban részt kér a bajból, az tapasztalati tény, sőt talán azt lehet mondani, hogy kivétel számba mennek azok az esetek, a melyekben az uvea, vagy annak legalább egy része, nem bántalmazott többé-kevésbó. E felől csak kevéssé eltérők a nézetek. Saemisch az iritissel nem komplikált eseteket a ritkaságok közzé számítja. Fuchs és Michel gyakori complicationak tartja az iritist és a chorioiditis disseminatát, de Wecker és Tervien az elülső uveális tractus megbetegedését igen gyakori complicationak mondja ; hasonló nézetet vall Schmidt-Rimpler, Stilling, Fick, Klein, Pisti, Galezowski, Jakowlewa, Morax. Knies azt állítja, hogy az eseteknek legalább 2/s részében uveális coniplicatiók jelentkeznek. Ancke 100 esetében csak 16 iritist talált és Panas azt találja, hogy az iritis csak ritkán komplikálja a keratitist. Ez nem igen áll meg, de ismételjük, hogy ezek a coniplicatiók rendesen enyhébb természetűek, vagy legalább olyanok, hogy az imént leirt lefolyásra csak kevéssé hátrányos befolyásnak. A kellemetlen és zavaró, valamint a veszélyes complicatiókról és az azoktól okozott kedvezőtlen és rossz kimenetelekről a következőkben számolhatunk be : Iritistöl függően mindenekelőtt sűrű praecipitatumok rakodhatnak le a Descemetire, melyek, ha számosak és sűrűk, állandóan hozzájárulnak a látás csökkenéséhez. Iritis folytán hátsó synechiák, körkörös synechiák fejlődhetnek, sőt bekövetkezhetik a pupilla elzáratása izzadmánynyal, a mi másodlagos glaukomára vezethet, eltekintve attól, hogy a, seclusio magában véve is nagymérvű látóakadályt képez. Igen sűrű izzadmánynyal járó esetekben megtörténik az is, hogy a sorvadó izzadmány lelapítja a többé-kevésbé homályos corneát. applanatio corneae, majd később phthisis bulbi és teljes megvakulás áll be. Az applanatioval ellenkező, de épen ilyen súlyosan értékelendő másik változással is találkozunk, t. i. a cornea kitágulásával, a kerektasia-v&l, mely úgy jöhet létre, hogy a, gyuladásos beszűrődés a cornea szövetének fellazulására vezet, a fellazult szövet enged az intraoculáris nyomásnak és kitágul. Miután a cornea ilyenkor rendesen nagyobb mértékben homályos marad, a látás rendesen kézmozgások látására redukálódik, később már csak fényérzése marad a szemnek, mely végül végleg elvész. A sugártest súlyosabb természetű gyulladásánál a termelt izzadmány tésőbbi sorvadása retinális leválásra, majd bulbusatrophiára és teljes megvakuló sra vezethet. Kedvezőtlen lefolyással van a látásra a chorioideának kiterjedtebb megbetegedése is, a mennyiben ezekben az esetekben egyrészt a cornea is kevésbé
