Szemészet, 1908 (45. évfolyam, 1-4. szám)
1908-07-26 / 2-3. szám
114 annyira elüt a közönséges parenchymas keratitistől, hogy jogos volt annak külön nevet adni, mely gyürüalakját a korongalakkal és a felhőszerű difl'us homálylyal szemben megkülönbözteti, saját „vezérfonalában“ nem tárgyalja külön név alatt, de megemlékszik a keratitis punctatáról. Ezt azonban sokan szintén nem tartják külön kórképnek, hanem csak a keratitis parenchymatosa egy sajátos megjelenési alakjának vagy lefolyása egy szokatlan stádiumának, melyben a diffus homály az egész szarúhártyára kiterjedően, elszórt, sűrűbb, homályos góczokra esik szét. (Jakowlewa, Hosch.) Magam is láttam lues hereditariás betegnél ilyen lefolyást. Ebből természetesen nem következtetem azt, hogy egyik-másik esetben ne kezdődhetnék már ilyen alakban a keratitis, csak azt hangsúlyozom, hogy a lefolyás rendjén a diffus keratitis parenchymatosa a pontszerű keratitis kórképévé alakulhat. Ammon keratitis interstitialis punctatáját, melyet szerző, mint az immént mondottuk, Mauthner-féle keratitisnek jelez, Elschnig a typikus keratitis interstitialis mintegy abortiv alakja gyanánt látta a második szemen, mikor az először lueses alapon megbetegedett szem orvoslásánál energikus antilueses orvoslást alkalmazott. Fournier szerint a keratitis punctatat és diftüsat csupán a homályos foltok nagysága és csoportosítása különbözteti meg, Ezek után Grósz-szál egyetértőleg szükségtelennek tartjuk, hogy a keratitis parenchymatosát, a homály más-más elrendezése vagy alakulása szerint, alfajokra szedjük és ezeket külön névvel illessük, mert ha ezt megkezdjük, vonjuk le végig a következményeket és szóljunk keratitis semi- és biannularisról ha a gyűrű kettős, vagy ha a ele van meg és keratitis interstitialis annularis peripherieáról, ha a gyűrű nem középpontilag, hanem a szél felé elhelyezett. Ugyanez alá a megítélés alá esik Abadie (és Dábadie) kératite parenchymateuse grave-ja, vagy maligneje, Oálezowski kératite interstitielle irrégulier-je és Cuignet keratitis parenchymateuse yraiseas-e. Ezek szokatlan súlyos lefolyású, illetőleg zsírosodással végzett esetek, melyeket külön elnevezés nem illet, bár de Wecker practikus tekintetből igen helyesnek mondja Abadie-nak ezt az osztályozását. Ennek annál kevésbé látom practikus hasznát, mert ha ez a keratitis Abadie állítása szerint mindjárt sokkal intenzivebben kezdődik is és 4—5 nap alatt már az egész cornea homályos, láttam ilyen gyorsan terjedő eseteket, melyek mégis kedvezően folytak le és láttam kedvezőtlen lefolyásúnkat, melyeknél a homály csak lassan terjedt. A homály terjedésének gyorsaságából tehát a keratitis benignát vagy malignát előre diagnostizálni és ilyen két kórképet ab initio megkülönböztetni alig lehet. Arit 1879-ben megjelent közlésében említi, hogy a keratitis parenchymatosa egyik ritkább lefolyása az, hogy az izzadmány zsírosán, vagy meszesen elfajul és hogy ez sajnos rendszerint a cornea közepi részében történik, a mi állandó látóakadájyt képez. Ez az Ammon-féle keratitis phosphatica és a Cuignet-íéle kératite parenchymateuse graisseus-e. A Galezowski-féle kératite interstitielle irreguliére, melynél igen gyorsan iritis és hátsó synechiák jelentkeznek és melynél rendszerint az erezettség is nagy, analog azzal a kórképpel, melyre az uveitis anterior elnevezést használják, mert minden parenchymas keratitist nem lehet minden fenntartás nélkül az uveitis anteriorral indentifikálni, bár kétségtelen, hogy a parechymás keratitis súlyos alakjainál az uvea elülső része is résztvesz a megbetegedésben, vagy elsődlegesen, vagy másodlagosan. Galezowski kératite parenchymateuse symphatique et reílexe-éről nem nyilatkozhatom, ilyen alapon typikus parenchymatosát nem láttam és úgy látszik mások sem láttak.
