Szemészet, 1908 (45. évfolyam, 1-4. szám)

1908-02-16 / 1. szám

101

és felekezetinek megvan a maga kórháza (német, franczia, olasz, orosz, zsidó stb.), csak a magyarnak nincs, pedig New-Yorkban egymagában körülbelül 200,(100 magyar lakos tartózkodik.

— A legközelebbi XI. nemzetkijei szemorr ősi eongressus 1909. április havában lesz Nápolyban. A szervező bizottság elnöke Angelncci tanár. Levelező tagok: Grósz Emil, Axenfeld és Kuhnt (Németország), Fuchs és Sachs (Ausztria), Mellinger (Svájcz) és it'j. Snellen (Hollandia). A eongressus közzétett szabályzatából felemlítjük, hogy a, gyűlés április 2—7.-éig fog tartani; négy délelőtti ülés a discussiókra és egy délutáni ülés a demonstratiókra szolgál. A munkálatokat a beiratási díjjal (25 frank) együtt 1908. szeptember 1—30,-áig kell beküldeni a eongressus hivatalos nyelveinek (olasz, franczia, angol, német vagy spanyol) egyikén. A munkák terjedelme legfeljebb öt oldal lehet. A eongressus jelentései három részben küldetnek majd szét. Az első rész, mely azoknak küldetik meg, kik részvételüket bejelentették, az előző eongressus által megállapított hivatalos themákról (1. Az elpusztult vagy sérült egyik szem értékének megállapítása kártérítés szempontjából. 2. A látásélesség megállapításának és az astigmatismus meridiánjainak egységessé (étele) szóló dolgozatok ismertetését tartalmazza. A második rész a többi munkákat foglalja magában : a harmadik csak a eongressus után jelenik meg s a discussiók és demonstratiókról felvett hivatalos jelentésekről szól. Referátumok Angelncci tanárhoz — Cliniea oculistica in S. Andrea dolle Dame Napoli — küldendők. A kiállított részvételi jegy csak személyre szól: tulajdonosát feljogosítja a nyilvános múzeumok látogatására, vasúti és később meghatározandó kedvezményekre.

Bővebb felvilágosítással szolgál a eongressus magyarországi levelezője: Grósz Emil tanár.

— A heidelbergi szemésztársaság 1907. augusztus 5—7.-éig tartotta 34. összejövetelét, a melynek némileg ünnepiesebb szint kölcsönzött azon körülmény, hogy a Graefe-iéle iskola 50 évvel ezelőtt alakult meg. Ennek emlékét örökíti meg Weber Adolf azon iratban, a melyet ezen alkalomból adott közre. Mint mindig, úgy az idén is, számos idegen kereste fel ezen szemésztársaságot, hogy tanúja legyen azon tudományos szorgalomnak, a mely ezen üléseken megnyilvánul. Magyarország részéről Grósz Emil dr. ny. r. tanár, Szily Adolf dr. ny. rk. tanár, Szily Aurél dr. és Vermes Lajos dr. voltak jelen.

— Elhunytak-. Galezowski Xavier, Desmarrcs tanítványa meghalt 1907. márezius 23.-án : tanítványai közé tartoztak többek között Parinaud és Pergens. — Snellen a szemészet professora Ütreektben és Businelli P. az olasz szemorvosok doyenje Rómában meghalt.

— A greifswaldi egyetem szemészeti tanszékére Römer würzburgi rk. tanár, a königsbergi tanszékre, a Bonnba áthelyezett Kuhnt helyére Kriickmann lipcsei tanár neveztetett ki. Nyilvános rendes tanárok lettek továbbá Elsclmig Prágában, Schirmer Strassburgban. Heine Kidben, Bajardi Genuában, Cirincione Palermobau, Orio Modenában, Lodato Sienában, Barabaschoff Charkowban. Nyilvános rendkívüli tanár lett zur Nedden bonni magántanár és Demaria (Buenos-Aires). Magántanári képesítést nyertek: Schotte Kornél (Budapest), Meller (Wien), Brückner (Königsberg).

— A british medical association díját 1907-ben Sydney Stephenson nyerte el a bleunorrhoea neonat, aetiologiájáról és prophylaxisáról szóló munkájával.

— Juhász Lajos dr. 1852—1907. A múlt év végén, hosszú betegség után, 55 éves korában, meghalt Juhász Lajos dr., a budapesti szemészeti klinika egykori tanársegéde. Nemcsak a klinikának, melynek egykor erős oszlopa, nemcsak a „Szemészet‘’-nek, melynek becsült munkatársa volt hosszabb idő előtt, de az egész szemorvosi karnak vesztesége a boldogult, mert akár tehetségét, akár jellemét, akár képességének mértékét tekintjük, hozzá foghatót nem sokat, különbet aligha találunk magunk között. Azok közzé a mindig ritkuló alakok közzé tartozott, kiket a nagyon is önálló és erős elme az emberektől, még a szaktársaktól is eltávolít, „magános verébbé“ tesz, kik önmaguk szabják meg az utat, melyet az egész életen át követnek : lehetett volna a hazai szemorvosok közt olyan, mint egykor Szilágyi Dezső a képviselők közt, ha tehetségével egyenlő munkavágy és becsvágy lett volna benne. Így a legvisszavonultabban élő, nem nagy forgalmú, de minden hozzáfordulót lebilincselő egyszerű gyakorló szemész maradt, kinek jóakaratát, alaposságát, fényes műveltségét mindenki bámulta a ki megismerte. Várószobájában minisztert, főpapot, képviselőt, kovácslegényt, diákot, falusi parasztasszonyt láttam egy délután, pedig az ö neve nem forgott sehol, csak a patiensek között.

Középiskolai tanulását előbb Temesváron, majd Debreczenben végezte; 1869-ben lett Budapesten orvosnövendék, utóbb két évet Becsben hallgatott. 1874 végén lett