Szemészet, 1907 (44. évfolyam, 1-2. szám)

1907-06-23 / 2. szám

Melléklet az „Orvosi Hetilap“ 25-ik számához.

SZEMESZET.

Megindította: Folytatta és szerkesztette :

HIRSCHLER IGNÁCZ 1864-ben. SCHULEK VILMOS 1881-1904.

Szerkeszti: GRÓSZ EMIL.

44-ik évfolyam. 1907. junius 23. 2. szám.

Magyarország szemorvosai egyesületének III. közgyűlése.

Közli: Blashovics László dr., egyetemi magántanár, egyesületi titkár.

A) Ügyviteli közgyűlés.

(1907. évi május hó 18.-án d. u. 5 órakor.)

Elnök: Grósz Emil. Jegyző: Blaskovics László.

1. Elnök: T. E.! Az igazgató választmány nevében szívből köszöntőm Önöket. Egyesületünk életképessége igazolást nyert tagjainak változatlan érdeklődése s a tudományos munka élénksége által. Ma már harmadizben gyűlünk össze, hogy a külföldi nagy nemzetek szemész-társaságainak példájára szép tudományunkat egyesült erővel ápoljuk. A kezdet nehézségein túl vagyunk s most már ideje, hogy magasabb czélokat tűzzünk ki magunk elé, hogy megfeszített munkával igyekezzünk pótolni azon gyengeséget, mely nyelvi elszigeteltségünkből, szegénységünkből s culturális elmaradottságunkból származik. Nekünk, kiknek kötelességünk a jelenségeket elfogultság nélkül megfigyelni és mérlegelni, nem szabad magunkat s másokat ámítanunk. Nem szabad elfogult önhittséggel azt hinnünk, hogy elértük a nagy culturnemzetek színvonalát. De viszont a másik végletbe se essünk ! Ne kicsinyeljük szellemi termékeinket s ne dermeszszük meg azok zsenge hajtásait. Ápoljunk minden kis virágot, gyümölcsöt, hiszen amúgy sem sok az élvezhető termés. Ezeket gondos és igazságos kritikával nemesítsük s ez által legjobban készítjük elő a jövő fejlődését.

Első feladatunk, hogy a tudományos munkásságra a talajt alkalmassá tegyük. Nem kell hosszasan bizonyítanom, hogy épen nálunk milyen szükség van erre. Kis létszámunkból egészben véve sem kerülhet ki sok tehetség, de még ezek tudományos munkásságára sincs elég terület. Még az egyetemi klinikák felszerelése s elhelyezése is kívánni valót hagy hátra, a legtöbb közkórháznak meg egyáltalán nincs szemészeti osztálya s a melyiknek van, a tudományos munka előfeltételei nagyrészt hiányoznak. Nem csoda, hogy ezzel karöltve a szemészet nálunk a háládatlan szakma hirében áll s a fiatal orvosok, kik legnagyobb részt nem származnak vagyonos családokból, nem merik jövő pályájukul választani. Pedig az országnak még sok, jól képzett szemorvosra van szüksége!