Szemészet, 1907 (44. évfolyam, 1-2. szám)
1907-03-03 / 1. szám
62 sec. Knapp-Burow : 1. Operatio ectropii sec. Kuhnt: 2. Idem see. Dimmer: 2. Operatio entropii sec. Gaillard : 1. Idem sec. Blaskovich : 4. Tarsectomia : 4. Exstirpatio sacci lacrymalis: 6. Iincisio orbitae: 1. Tenotomia: 3. Operatio strabismi sec. Landolt: 8. Secundum Worth : 1. Enucleatio bulbi: 7. Exenteratio orbitae : 1. Exstirpatio tumoris retrobulbaris sec. Krönlein (faecit Schmidt) dr.: 1. Összesen : 214. Uj ambuláns beteg volt az elmúlt évben a szemészeti ambulantián 471. Az ambulantián végeztetett 51 kisebb műtét, azonkiviil úgy az osztályon, mint itt számos esetben végeztetett tracbomás csomók kinyomása Kuhnt szerint, s a trachomás conjunctiva kaparása Imre szerint. Látáseredmények hályogmfltétek után : I. 5/5-*/50 ... .................................................................. 72 II. 5/őo ? — kézmozgást lát ........................................... 10 III. tárgylátás nincs (veszteség) ..................................... 4 Összesen: 86. Kenessey Aladár dr., kórházi szemész-főorvos. 1906. október 27.-én meghalt Münchenben Rothmund Ágoston dr., Graefe Albrecht egyik kiváló tanítvány . és buzgó követője. Nagynevű mesterének befolyása alatt eredeti pályáját, a sebészetet elhagyva, a szemészet gyakorlati művelője lön, s egyike volt az elsőknek, kik e tárgyát a sebészettől elválasztani igyekeztek. E törekvése bírta arra, hogy a szemészeti oktatás czéljaira magánklinikát létesített, melyet saját költségén 1879-ig tartóit fenn. 1853-ban lett magántanárrá, hat évvel utóbb rendkivüli, s 1863-ban rendes tanár, egyetemi klinikát azonban csak 1879-ben kapott, addig magánklinikáján oktatta nagyszámú hallgatóságát. A gyakorlat embere volt, s irodalmi levékenysége is főleg e téren mozog. Sok becses dolgozata közül különösen a subconjnnctivális konyhasó-befecskendésröl szóló érdemel említést, melyben egy egésze i eredeti új s a modern therapiának fontos eszközévé vált kezelési módszert ismertet. Czermak Vilmos, a prágai német egyetem szemész-professora 1906. szeptember hó 8.-án 50 éves korában, agyvérzés okozta hirtelen halállal elhunyt. Egyetemi tanulmányait Grazban végezvén, Stöllwag klinikájára, majd vissza Grazba került, a hol első segédorvos lett. Ugyanitt nyerte el a magántanári képesítést 1886-ban. A következő 5 évben Fuchs tanár bécsi szemklinikáján működött mint tanársegéd, a honnan az innsbrucki szemklinikára hívták meg rendkivüli tanárnak. 1893-ban lett Innsbruckban rendes tanár, s mint ilyen vette át 1895-ben a prágai német egyetem szemészeti tanszékét. Fáradhatatlan munkása volt a tudó nánynak, s szövettani, fejlődéstani és klinikai tárgyú dolgozatai révén sok becses a lattal gazdagította ismereteinket. Legnagyobb munkája az 1893—1904-ben megjelent „Szemészeti műtétek“ czimü nagy gyűjtőmunka, a melyben gondosan összeállítva minden e téren megjelent érdemes adatot, a mütéttant több értékes újítással bővítette is. A nevét viselő műtétek egyike, a Krönlein-féle operationak általa módosított alakja, a másik a subconjunctivális hályogműtét. Megürült tanszékére első helyen Bach (Marburg), második helyen Wagenmann (Jena) nylivános rendes tanárokat, harmadik heljren Elschnig (Bécs) rendkivüli tanárt jelölték. Adamich E. nyugalmazott kasani egyetemi tanár 1906. szeptember 16.-án meghalt. A tanítás, tudományos munkás-mg és a gyakorlat terén kifejtett sikeres működés után megrongált egészsége miatt már 1'00-ban visszavonult hivatalos tevékenységétől. Megüresedett tanszékét jelenleg Agababow tanár tölti be. Magántanári képesítést nyert Natanson dr. a moszkvai egyetemen. Schulek Vilmos szemklinikái betegsegélyző alap. Schulek Vilmos tanár még életében egy 20,"00 koronás egyetemi szemklinikái köuyvtár-alapot létesített. Egy szemklinikái betegsegélyző alapra 1000 koronát gyűjtött össze, ez összegei fia és özvegye még egy ezer koronával növelte, e 2000 koronából egyetemi szemklinikái betegsegélyzö alap létesült, melynek kamatait a szemklinika segélyre szoruló szegény betegei között oszt ák szét. Az 1500 frankos Middlemore-díj 19''7-ben az újszülöttekkötőhártya gyulád isát (aetiologia, prophylaxis) tárgyaló legiobb mű szerzőjének fog kiadatni. A pályázatokat 1907. április 30.-áig a „British medical Association“ irodájába 429, Strand, London W. C. czímre kell beküldeni. Budapest, 1907. Pesti Lloyd-társulat könyvnyomdája. Felelős vezető Kózol J. Antal. (Dorottya-u. 14. sz.)
