Szemészet, 1907 (44. évfolyam, 1-2. szám)
1907-03-03 / 1. szám
60 VEGYESEK. A heidelbergi szemésztársaság Graefe-emlékünnepélye. A Graefe-érmct, a melyet a heidelbergi szemésztársaság minden 10 évben annak juttat, ki a kortársak között — nemzeti különbség nélkül — a legnagyobb érdemeket szerezte a szemészet körül és a melylyel először Helmholtzot és másodszor Leber Th.-t tüntették ki, 1906. augusztus 6.-án adták át ünnepélyesen Hering E. lipcsei tanárnak. Az ünnepi beszédet Leber intézte a kitüntetetthez. A hagyományokhoz híven Leber mindenekelőtt visszapillantást tett a szemészet nagy mesterére, kinek oldalán ő maga még 4 évig működhetett. A Graefe iránt táplált lángoló szeretet sugárzik ki szavaiból. A Graefe iskolából indult ki a szemészeti tudomány nagy fellendülése. Az ősz Leber tanár átélte azon óriási változást, a melyen a szemészet Graefe korai halála óta átment. Graefe tudományos hatásának ecsetelésére jobb intei pretator nálánál nem képzelhető. Graefe nagy volt mint orvos, nagy mint tanár és mint kutató. Mily végtelen szerencse a szemészetre nézve, hogy az ő működése összeesik a szemtükör korszakalkotó feltalálásával. Graefe lángelméje rögtön átlátta, hogy mit jelent Helmholtz mestermüve a szemészet továbbfejlesztésére nézve. Nem tellett sok idő el és már kialakította az embólia arf. centr. retinae kórképét és megállapította a papillitis semiotikus jelentőségét az intracraniális megbetegedésekben. Ugyancsak ö volt, ki először figyelte meg a szemfenékon székelő cysticercust. Nemcsak észrevenni tudta ő a kóros jelenségeket, hanem ritka megfigyelöképességénél fogva azokat egyesíteni is tudta a megbetegedés harmonikus összképébe. Alig van a szemészeti tudománynak ágazata, a melyben ne alkotott volna valami újat. Graefet halhatatlanná különösen azon érdemei teszik, melyeket a glaucomaellenes iridektomia és a hályogoperatio körül szerzett. Graefeben a lángész egyesült a tökéletes ember varázshatalmával. Szivbeli jóság, lelkének nemessége, egyéniségének szerénysége ét a mellett méltósága, gyors elhatározása, lélekjelenléte, fáradhatatlan munkássága mind olyan tulajdonok, melyek az ő alakját symbolikussá teszik. Az ünnepi szónok ezután Hering Éwald-hoz fordul, ki személyesen megjelent a szemésztársaság ülésén és az ö munkásságának méltatásába fog, a mely az érzés physiologiájának legnehezebb fejezeteit öleli fel A ki az ő müveit kellőleg ismerni óhajtja, annak az általános idegélettan alaptörvényeinek Hi ring által felállított értelmezésébe a legmélyebben be kell hatolnia. Szerinte az élő anyag anyagcseréje 2 egymással ellentétes folyamatból áll: assimilatio és dissimilatióból. Az inger és annak tovavezetése az idegben szintén ezen alapszik Mindenki előtt ismeretes Heringnek azon tana, mely szerint az egyszeri látás a látóhártya identikus pontjaiban találja magyarázatát és hogy a látószerv ilyetén berendezése veleszületett. A látóhártya nasalis és temporalis fele szerinte a látóhártyacentrumtól különböző távolsági értékkel bírnak. Egészen sajátos Hering felfogása a szemmozgásokról és a beidegzésről is. Az eddig uralkodó nézeteket a legnagyobb mértékben alakította át Hering a fény- és színórzésről szóló tanával, a melylyel a szinvakságot igen egyszerűen lehet magyarázni. Hering háromféle anyagot vesz fel: fehér-feketét, vörös-zöldet és egy sárgakéket megérző anyagot. Az ezen anyagokban történő assimiláló és dissimiláló folyamat támasztja bennünk a megfelelő szin érzését. A mit Hering csupán a látás érzékszervének élettanában teremtett, már egymagában is kiváló életmű, a melylyel Hering a Graefe-éremre bőven rászolgált. Hering az ő válaszában a kitüntetést Graefe-emlékér’e hárítva vissza, tanának kifejlődését világítja meg, a mely ha a kérdések egész conglomeratumát öleli is fel, egy közös alapon épült fel és pedig annak felvételén, hogy „az egész sensorikus és motorikus látószerv egy élő eszköz, a melynek használatát az újszülöttnek nem kell előbb fáradsággal elsajátítani, hanem a külvilágból könnyen meríti első optikai ismereteit ós öntudatának vezetése mellett és a külvilág befolyása alatt mindinkább finomabb működési képességet nyer“. „A szem érzési és mozgási készüléke a születés után mindjárt munkához lát és egymást veleszületett képességeikben támogatják.“ Az újszülött gyermek mindjárt eleinte egyszerűen lát és nem kettősen, épen
