Szemészet, 1907 (44. évfolyam, 1-2. szám)
1907-03-03 / 1. szám
53 Sclera. Schimmelpilzerkrankung der Sklera. Köllner egy a keratomycosissal analog esetet észlelt, a hol a scleralis conjunctiva alatt egymásután több csomócska lépett fel, melyek közül az egyik cseresznyenagyságot ért el. A környező szövet jelentékeny reactiót nem tüntet fel. A csomócskák tulajdonképen a sclera felső rétegeiben székelő nekrosis által okoztattak és mint könnyen leválasztható sequesterek a keratomycosishoz teljesen hasonló szerkezettel birtak. Az iris és az érhártya is a bántalom keretébe vannak vonva. A mennyire a górcsői lelet diagnostice értékesíthető, volt a degenerált sclerarostok közt jelenlevő penészgombák meghatározására itt vagy egy aspergillusfajról vagy trichophytonról van szó. K. a nyulaknál kísérletileg tiszta aspergillus fumigatussal igyekezett skleralmykosist előidézni, de eredménytelenül, csupán episkleritikus folyamat lépett fel. (Zeitschr. f. Augenb. 1906. XVI. 541.) V. Lencse. Recherches sur la tension artérielle des cataraetés. Frenkel és Oaripuy öregkori hályogban szenvedő egyének ütőeres feszültségére nézve végeztek vizsgálatokat. Régebbi észleletek szerint a hályogosok veséinek elválasztó képessége rendszerint csökkent szokott lenni és többszörösen felmerült az a gyanú, hogy úgy a veséknek ezen működési zavara, mint pedig maga a hályogképzödés arteriosclerosis eredménye. F. és Gr. vizsgálatai most kiderítették, hogy hályogos egyéneknél az arteriosus hypertensio igen ritkán és csak olyankor fordul elő, ha ennek valami különös oka (nephritis, diabetes) is van. Ennek alapján állítható, hogy a hályogképződés létrejöttében az arteriosclerosisnak semmi szerepe nincs. A vese permeabilitásának csökkenése nem olyan nagyfokú, hogy az általános keringésben észrevehető zavart okozna, de feltehető, hogy a csökkent veseelválasztás miatt a lencsére káros cytotoxinok kiküszöbölése hiányosan megy végbe. (Arch, d’ophth. XXVI. k. 615. 1.) Sch. Beitrag zur Kataraktbildung nach elektrischem Schlag. Bistis esetében villanyszerelés közben egy egyén testén 500 Volt áram haladt át. Egy hó múlva bal szemén pontszerű lencsehomályok mutatkoztak. 4 hó múlva az egész lencse tejszerű átlátszatlan volt, a melynek extractioja után B. 0'5 látóképességet ért el. A műtétnél a beavatkozásból nem magyarázható üvegtestelőesés volt, a mit B. a lencsének az áramütés által okozott rázkódtatására és a Zonula Zinnii meglazulására vezet vissza. A lencse elhomályosulását minden valószínűség szerint részben traumatikus, részben electrolytikus folyamatok idézik elő, melyek a lencse trophikus zavaraival járnak. (Zeitschrift f. Augenh. 1906. XVI., 525. old.) V. Migrations du cristallin luxé sous la conjonctive. Cnutonnet saját észlelése és irodalmi adatok alapján leír néhány esetet, a melyekben a sclera megrepedése folytán a kötőhártya alá luxált lencse a kötöhártya alatt helyét változtatta, részben súlyánál fogva, részben utólagos traumák (a szem megnyomása, dörzsölése) valamint az orbicularis nyomása folytán. Ezen helyváltozások különösen olyankor jönnek könnyen létre, ha a sclera megrepedése után a kötöhártya alatt nagy tömegű savó gyűlik meg. (Arch, d’ophth. XXVI. k., 761. 1.) ' Sch.
