Szemészet, 1907 (44. évfolyam, 1-2. szám)
1907-03-03 / 1. szám
32 Deczember 3.-án Vsoo mgni. T. R. 7.-én 8/soo mgm. T. R. 8.-án. Hőm. max. 38’0 C.° 9.-én 8/s*e mgm. T. R. 11.-én 8/«oo mgm. T. R. 17.-én. A cornea körül a sclera gyűrűszerűén kiöblösödik. különösen alul, e helyen erősebben elődomborodik és sárgásán áttörni. A cornea tisztább része már csak kendermagnvi. Szem eléggé halvány. 29.-én 1 mgm. T. V. 31.-én. Typikus reactio, 38 9 G.° höemelkedéssel. Január 2.-án. A cornea alsó szélén levő kidomborodás közepén kölesnyire kiálló sárgás-szürkés göb van: körülötte és a mélyben sárgálló a szövet. 4.-én Vioo mgm. T. R. 7.-én. A cornea alsó szélén levő csomócskából egy darab ollóval kimetszve: oltás nyúl mellső csarnokába. 9.-én 2/ioo mgm. T. R. 10.-én. A kimetszett göb helye kitelt. Szem mérsékelten belövelt. T—1. 13.-án 2/ioo mgm. T. R. Tegnap a hőm. max. 38 0 C.° volt. 16.-án 2/ioo mgm. T. R. 20.-án 2/ioo mgm. T. R. 21.-án láztalan. 26.-án 2/ioo mgm. T. R. 27.-én. Hőm. max. 38-6 0 ° 30.-án Vtoo mgm. T. R. 31.-én láztalan. Február 3.-án 2/ion mgm. T. R. 9.-én 2/tno mgm. T. R. 11.-én. Hőm. max. 37É9 C.° A cornea borosabb, a sűrűbb peripheriás iníiltratio térképrajzolatú széle már alig vehető ki, mert a centrális cornearész is teljesen elszürkült. Alulról több, kiviil- és belülről nehány kanyargó felszínes ér megy a corneára. 13.-án 2/ioo mgm. T. R. 14.-én. Hőm. max. 37'7 C.° 16.-án 2/ioo mgm. T. R. 17.-én. Hőm. max. 38'5 C.° 20.-án l/ioo mgm T. R. 22.-én. Hőm. max. 37'5 C.°. 23-án 2/ioo mgm. T. R. 25.-én láztalan. 26.-án. Beteg saját kívánságára elhagyja a klinikát. A cornea ellaposodott, egészen homályos, átlátszatlan: általában szürkés színű, a széleken szürkés-vörös a felszínes erektől. Itt-ott sárgás-vörös kölesnyi foltok láthatók a szövetében. A mélyebb részek állapota meg nem ítélhető. A szem halvány. Látás: kézmozgást lát. fényérzés és localisatio jó. A beteg 1906. márczius 25-én jelentkezett újból a klinikán : Szem egész idő alatt halvány és fájdalmatlan volt, jól és egészségesnek érzi magát. Látás : Kézmozgást lát, fényérzés és localisatio jó. T. n. Szem halvány, a conjunctiváról a corneaszélre alul, kivid és belül nehány felszínes rövid ér húzódik. Cornea egészen lapos, sima, csillogó felszinű, szövete teljesen elborult, mert mélyében szürkés sűrű infiltratum van, mely csakis a centrumtól kissé felfelé egy borsszemnyi kerek területen mutat némi halványkékes áttünőséget. 1906. szeptember 8.-án. Állapota utolsó itt léte óta nem sokat változott, ha tűzhelynél áll soká. vagy terhesebb munkát végez, vörösebb a szeme; egyébként egészséges, nem köhög, nyakán levő mirigy változatlan. A cornea felső-belső negyede majdnem egészen tiszta, úgy hogy itt az iris egészen jól látható, s a sclera széle is élesen elkülönül. A cornea többi a/i része is tisztább mint utolsó ittlétekor, de még mindig többé-kevésbó sűrű és teljesen átlátszatlan vágj' gyengén áttetsző, fehéresszürkén infiltrált. Alulról, valamint kívül és belülről számos finom és vastagabb ér húzódik a corneára; ezek némelyike mély sderális ér, a legtöbb azonban felszínes. Az erek számos anastomosist, néhol egész hálószerű finom érreczézetet képeznek. Az iris duzzadt szálazatú, rajzolata elmosódott, színe fakó; mindenütt, de főleg alul előboltosul, úgy látszik hogy itt egészen a cornea hátsó lapjához fekszik oda. Az irisben göböt vagy csomót kivenni nem lehet. Látás: kézmozgást lát, fényérzés és localisatio jó. T. n. Epikrisis: A beteg atyai részről terhelt, a mennyiben atyja, úgy látszik, tiidötuberculosisban halt meg. Gyermekkorában többször ismétlődő gyuladásai voltak szemén, talán phlyctaenás gyuladások. Nyakán nehány megnagyobbodott mirigy, szervezetében azonban physikalis vizsgálatokkal kimutatható eltérés nincs. Bal szemén scleritis és keratitis sclerotisansban szenved; az anamnesis, valamint maga a betegség is a tuberculotikus alapot gyaníttatta velünk, s e gyanúnk a typikusan lefolyó T. V. reactio által alaposnak bizonyult. A beteg tuberculin-injectiókat kapott, és pedig négy hó alatt 30 befecskendést. Ez esetben a tubercnlinnak alkalmazására a scleritikus csomók visszafejlődtek ugyan, a cornea borussága azonban nem hogy tisztult volna, hanem ellenkezőleg folyton előbbre haladt, míg végül a cornea teljesen átlátszatlanná vált, és lelaposodott. Ez esetben is feltűnő a tubereulinnak megbízhatatlan volta a höemelkedéseket illetőleg, ugyanoly oldatból vett ugyanoly nagy dosis, hasonló körülmények között és hasonló időben adva egyszer magas hőemelkedést hoz létre, máskor semmit. Érdekes még az, hogy a cornea
