Szemészet, 1907 (44. évfolyam, 1-2. szám)
1907-06-23 / 2. szám
150 I. eset. P. Á., 69 éves keztyüs 1901. márczius 18.-án azzal jelentkezik az egyetemi szemklinikán, hogy két hónap előtt az asztal sarkába ütötte meg bal szemét. E szemén gyei’mekkorában gyuladást állott ki, s nem látott vele. Az ütés után szeme vérbe borult, és fájdalmas lett. Körülbelül 3 héttel utána észrevette, hogy bal szemén véres folt jelentkezett. A vizsgálat a kővetkezőket derítette ki: Jobb szemének látása 5/50, convex 30 D.-ával 5/10. Bal szemével kézmozgást lát, fényérzése jó, localisatioja alul kivül szűkült. Jobb szeme ép. A látóidegen mélyebb physiologikus excavatio látható. Bal szemhéjszélek vörösek, szemhéji és szemtekei kötöhártya élénken belövelt, kissé vastagodott. A cornea közepén körülbelül 4 mm. átmérőjű, kerek, felszínén csillogó átlátszatlan forradás van, melynek felszínes rétegei oldalvilágításkor szürkésfehéreknek tűnnek fel. Ráeső fényben a heg kiterjedésének megfelelöleg a cornea mélyebb rétegeiben korongalakú barnásvörös elszíneződést mutat, mely legélénkebb a cornea közepén, széli részein kevéssé telt. A vörösbarna korongalakú foltot körülbelül mm. széles tiszta corneális gyűrű övezi; a heghez néhány finom felszínes ér húzódik A csarnok egyenlőtlenül sekély. A rés látható része piszkos, fakó, elvékonyodott falazatú. A szem feszülése emelkedett. A bal szemen fölül, belül iridektomiát végeztünk. Elbocsátásakor a korongalakú elszíneződés változatlan. Az irisben levő résen át vörös visszfény nem nyerhető, jeléül annak, hogy a sértéskor vérzés keletkezhetett a szem belsejében. Látása olyan mint felvételkor. A szem feszülése normális. A beteget azóta nem láttuk s igy a további lefolyásról nem szólhatok. Mint értesültem, ez év januárjában meg is halt. II. eset. A. M.-né, 60 éves nőbeteget 1904. április hó 11.-én mindkét szeme öregkori szürke hályogjának operálása végett felvettük a szemklinikára. Jobb szemével 2 méterről olvas ujjakat. Bal szemén tárgylátása nincs, fényérzése, localisatioja jó. Jobb szemén chronikus könytömlőgyuladása van. Bal szemén az érett hályogot április hó 12-én lebenyes seben át és iriskimetszéssel eltávolítottuk. A műtéti lefolyás normális volt. A gyógyulás is rendes mederben folyt. A műtét utáni 6. napon (ápr. 18.) éjjel arra ébredt, hogy a szem védelméül szolgáló Fuchs-féle rács félrecsúszott, mire ijedtében operált szeméhez kapott. Hirtelen fájdalom lepte meg s még az éjjel megejtett vizsgálat sebrepedést derített ki. A seb tátongó környéke sugillált, a csarnok telve van vérrel. A szemet kötés alatt tartjuk, atropinozzuk. A csarnokban meggyűlt vér a harmadik napon kissé megfogyott, a seb dombos, de záródott. A szem izgatott és fáj. Nyolcz nappal a sebrepedés után (ápr. 26.) a cornea közepén annak szövetében lencsényi kerek, éles határú, kissé zöldelö vörösbarna átlátszatlan folt jelentkezik, mely teljesen egynemű, homogen anyagból állónak tűnik fel, a cornea felszíne csillogó. E folton structurát vagy rajzolatot nem
