Szemészet, 1907 (44. évfolyam, 1-2. szám)

1907-06-23 / 2. szám

140 A teljesség kedvéért megjegyezzük, hogy 3 Koch-Weeks-conjunctivitisben szenvedő betegünknek trachomája is volt; Egyptomban mindkét betegség erős elterjedettsége miatt ezen két bajnak combinatioja igen gyakori dolog. A Koch-Weeks conjunctivitis tudvalevőleg igen ragályozó, úgy, hogy ha együttlakó vagy együtt tartózkodó emberek közül valamelyik megbetegszik benne, a többiek a kötöhártyaváladckkal fertőzött használati tárgyak (külö­nösen kendők, törülköző) révén igen könnyen elkapják tőle a bajt. Egyes egyptomi orvosok az ottani nagy járványokat hajlandók a Nílus áradása alkalmával hihetetlenül elszaporodó legyek által közvetített fertőzésekből magyarázni. ügy látszik, az incubatio igen rövid tartamú; a különböző szerzők 12—48 órára teszik. Ennek illustrálására felemlítünk eseteink közül egy iskolásgyermeket, a kinek szemébe egy szemfájós társa tréfából saját szemének váladékát bekente ; 24 órával ennek megtörténte után a fertőzött gyermek szemén teljesen kifejlődött heveny kötöhártyahurutot találtunk, sőt a beteg bemondása szerint ezen szeme már a fertőzés után néhány órával erősen váladékos volt. Viszont, úgy látszik megesik, hogy némely egyén a baj iránt kevésbé fogékony. Felemlitendönek tartjuk még, hogy Meyerhof szemorvos Egyptomban, számos betegénél, a kik a bajt a nyár folyamán kiállották volt, a Koch- Weeks ophthalmiajárvány szünetelése alatt télen a kötöhártya felszínén meg­találta a Koch-Weeks-bacillusokat, a melyek ott, úgy látszik, ártatlan sapro­­phyták módjára élösködtek, a míg a melegebb időjárás vagy egyéb előttünk nem ismeretes tényezők folytán virulentiájuk ismét a régi fokra emelkedett. Ha a fertőzés forrásait kutatjuk, tényleg kénytelenek vagyunk feltenni, hogy ezen mikroorganismus ilyen lappangó módon is képes az emberi kötő­­hártyákon megélni. Mert alig képzelhető, hogy tenyészet tekintetében való nagy igényei mellett a mi éghajlatunk alatt az emberi testen kiviil vege­tálni tudna. A Koch-Weeks-conjunctivitisnél az orr nyákhártyájának megbetegedése igen gyakori. Az orrváladék megvizsgálásánál — mint fentebb említettük — feltűnt, hogy benne igen gyakran a Morax-Axenfeld-féle diplobacillushoz hasonló baktériumok fordulnak elő. Húsz erősen náthás betegnek orrváladékát megvizsgálva, ebben a fentebb említett diplobaeillusokon kiviil többnyire nagyszámú Koch-Weeks-féle bacil­­lust is találtunk, a melyek nyilván a könyekkel jutottak oda be. Ilyenkor a nátha miatti tüsszentés a fertőzés továbbvitelére jó alkalmat adhat. A Koch-Weeks-conjunctivitis 31 esetben egy szemet és 45 esetben mindkét szemet támadta meg. A korbeli eloszlás a mellett bizonyít, hogy a gyermekek ezen betegség iránt jóval fogékonyabbak, mint a felnőttek. Hogy melyik évszakra esik az ezen csoportba tartozó conjunctivitisek számának emelkedése, nem látszik egészen eldöntöttnek; mert a mig pl. Egyptomban a legtöbb megbetegedés a nyári hónapokra esik, Weeks New- Yorkban tavaszszal és öszszel észleli a legtöbb esetet. A mi statistikánk azt mutatja, hogy az egyes téli hónapokban a megbetegedés elég egyenletesen fordult elő. Feltűnt azonban, hogy a márciusban észlelt 57 conjunctivitis­­eset közül csupán egyetlen egy Koch-Weeks-liurut akadt. A therapia igen egyszerű : a baj kezdetén hűvös, majd langyos boro­gatásokat rendelünk és a kötöhártyát egyszer naponként 1—2°/o-os argentum­­nitricum-oldattal ecseteljük.

Next

/
Oldalképek
Tartalom