Szemészet, 1907 (44. évfolyam, 1-2. szám)
1907-06-23 / 2. szám
128 3. Barlay János Epibulbáris tumor esete. W. A., 69 éves, földmíves, 1907. május 10.-én jelentkezik szembajával az egyetemi szemklinikán. Előadja hogy 1906. augusztus havában jól látó bal szemén gyuladás támadt. Szeme fénykerülö, könyezö lett, reggelenként beragadt. Látása csak f. é. januárja óta romlik. Jobb szemének látása teljes. Szemfenék ép. Bal szemével 1/2 méterről olvas ujjakat. Bal szemhéjszélek kissé vörösek, duzzadtak, felázottak. Az alsó szemhéjszél kissé kifordult. Az alsó könypont nem merül a könytócsába. Szemhéji kötőhártyák és áthajtások kissé megvastagodottak, bö nyákos czafatos váladékkal fedettek, élénk vörösek, felszinük kissé bársonyos. A szemgolyón élénk ágazatos és mérsékelt ciliáris injectio látszik. A limbus körül öv alakban, de azzal szorosan Összefüggően 5—7 mm.-nyi szélességben és kb. 1-—13/2 mm.-nyi vastagságban, az alatta fekvő képletekkel szorosan összefüggő, rózsaszínű, nem mindenfelé élesen elhatárolt lapos kiemelkedés látszik, mely a cornea széli részeit is magába foglalja. . Ezen megvastagodott területben helyenként szürkés-fehéres féllencsényi és ennél kisebb képletek emelkednek ki. A cornea szélei elmosódottak, felszíne rücskös, rajta felületes erek láthatók. Csarnok középmély. Az irisen mérsékelt gyuladás jelei láthatók. A corneát övalakban körülölelő megvastagodás hasonló a conjunctivitis vernalisnál, a szemtekei kötő hártyán található elváltozásokhoz, csak színe más. Minthogy a tarsális kötöhártyán hiányoztak az elváltozások, s a daganaton szürkés kiemelkedések is vannak jelen, továbbá a beteg kora s a baj megjelenése kétségen kiviil helyezik, hogy újképlettel van dolgunk, melyet előadó epitheliomának diagnostizált. A különálló szürkés-fehér területek úgy látszik epithelszigeteknek felelnek meg. A mikroskopiai vizsgálat is megerősítette a diagnosis!. A daganat megjelenésének szokatlan alakja indította előadót az esetnek bemutatására. 4. ifj. Liebermann Leó bemutatja a következő eszközöket: 1. Hertel-féle exophthalmometer (1. Graefe’s Archiv f. Ophth. 1905. 171. 1.). Az eszköz lényegében két, kétoldalt a halántéktól kifelé 45° alatt álló tükörpárból áll, melyekben a cornea csúcsa látszik, ugyancsak tükörben látható millimetermérték fölött. 2. Villamos kézilámpát, mely a Pristley-Smith-féle gyertyalámpa elve szerint két különböző erős convex lencsével van ellátva s a melynek áramforrása egy benne elhelyezett, mindig újra tölthető accumulator. A lámpa oly kicsiny, lapos és könnyű, hogy zsebben is hordható; a Pristley-Smithféle lámpa módjára focális és diffus világításra, a convex lencsék nélkül fényérzésvizsgálatra alkalmas, a klinikán pedig föképen a betegeknek a tanteremben való demonstrálásánál tesz igen jó szolgálatot. 3. Szabályozható fényerősségű villamos lámpa szemtükrözéshez. Az áram szabályozása a lámpa talpában elhelyezett rheostat segélyével történik, igy a 16 gyertyás bágyadt Iivegü izzólámpa fénye igen gyengére is lefokozható. 4. Windler-féle anatómiai modellek, melyek a csontos koponyarészletre mint alapra mintázott igen pontos és finom kivitelű viaszmodellek. Három különböző modellen az orbitának és környékének topographikus anatómiája van feltüntetve, az izmok, véredények, idegek és a szemnek és látóidegnek az orrmellékiiregekhez való viszonya szempontjából.
