Szemészet, 1907 (44. évfolyam, 1-2. szám)

1907-06-23 / 2. szám

108 érhetik és érik a legkülönbözőbb testi sérülések és így a szemsérülósek is, mint a nyugodtabban élő, többnyire csak házi munkát végző nőt, az eleve­nebb és merészebb fiúgyermekek is gyakrabban sérülnek meg játékközben, mint a szelidebb és félénkebb leányok. A retina betegségeiben megvakultaknak 30'3°/o-a, az egyszerű látóideg­sorvadásban megvakultaknak 20'9°/0-a, a látóideg gyuladásos eredetű és egyéb betegségeiben megvakultaknak pedig 42'8%-a nő; a férfiak tehát minden idetartozó vaksági ok behatásától jóval erősebben szenvednek, mint a nők. Leginkább feltűnő az, hogy az egyszerű (jórészt tabeses eredetű) látóidegsorvadástól megvakultaknak négy ötödrésze férfi és csak egy ötödrésze nő. A tabes dorsualis nőknél általában ritkábban fordul elő bizonyára azért, mert syphilist is ritkábban acquirálnak a nők, mint a férfiak ; valószínűnek tartom, hogy a látóideg és retina egyéb betegségeiből eredő megvakulások ugyanezen okra vezethetők vissza, a mennyiben a lues ezen betegségek aetiologiájában is jelentékeny szerepet játszik. A férfi illetve női vakok kontingensének összetételét a 2. sz. ábra szemlélteti. Kiviláglik ezen adatokból egyszersmind az is, hogy a férfiak meg­­vakulási chanceai jóval nagyobbak most és nagyobbak is fognak maradni, mert a míg a férfivakoknak 40‘3%-a vakul meg a gyógyíthatatlan retina és látóidegbetegségben, addig a női vakoknak csak 22%-a veszti el látását ezen bajok miatt. Tehát a viszonyok javulása esetére — legalább nálunk Magyarországon — különösen a női vakok számának megkisebbedése re­mélhető. 5. Gyakorlati és közegészségügyi szempontból a legfontosabb kérdés az, hogy a vakságok száma mennyire lenne a közegészségügyi és egyéb viszo­nyok javulásával csökkenthető, vagyis más szóval: mely vakságok elhárít­hatok és melyek nem. A kérdés eldöntése nem könnyű — hiszen stricte véve a dolgot, bizonyos hygienikus viszonyok kedvező alakulásával még azon megvakulások száma is erősen megcsökkenhetne, a melyek általánosan az el nem hárítható vakságok közé szoktak soroltatni. így például kétségtelen, hogy ha valamely országban valamilyen módon sikerülne a syphilisben való megbetegedéseket ritkábbakká tenni, akkor ott 20—30 év múlva az egyszerű látóidegsorvadások folytán létrejövő megvakulásoknak különben igen nagy száma a minimumra apadna. Más szembetegségek pedig olyan természetűek, hogy még adott eset­ben sem lehet előre megmondani, hogy kigyógyulhat-e belőle a beteg vagy sem. Ezért legczélszerübbnek tartom, hogy Colm szerint három kategóriát állítsunk fel. Az elsőbe tartoznak azon vaksági okok, a melyek biztosan vagy legalább is az esetek legnagyobb részében elháríthatok; a második csoportba azon vaksági okok, a melyeknek elhárítható vagy el nem hárít­ható voltát biztosan eldönteni nem lehet, végül a harmadik csoportba azok, a melyeknek elejét venni az orvosi tudományok mai állásában szolgálatunkra levő eszközökkel nem lehet. A mi 1056 vaksági esetünknek okai ezek sze­rint így osztályozhatók :

Next

/
Oldalképek
Tartalom