Szemészet, 1906 (43. évfolyam, 1-5. szám)
1906-10-28 / 5. szám
288 tatták, a mint az a gyakorlatban a corneára való káros hatás miatt egyáltalán nem volna lehetséges. Subconjunctivális vagy a szemhéjak bőre alá történő befecskendéseknél ez a szempont hasonlóképen igen alárendelt szerepet játszik, az alkalmazott mennyiség csekély volta miatt, mely rendesen jóval alul maradhat a cocain maximális dosisán. Nagyobb szemhéji műtéteknél, különösen plastikáknál, melyek egyébként is inkább sebészeti jellegűek, a kérdést természetesen a sebészeti alkalmazásra vonatkozó fenti meggondolás alapján fogjuk elbírálni. A szemészetben azonban a cocainnak más szerekkel való helyettesítését ennek egyéb mellékhatásai teszik néha kívánatossá, nevezetesen a pupillatágító és az alkalmazkodást bénító hatás. Mindkettő a becseppentés után 20 perczczel áll be s órákig is eltart. Az újabb cocainpótszereknek, csekélyebb mérgező voltuk mellett az a tulajdonságuk is megvan, hogy a pupillára és az alkalmazkodásra nagyon kevéssé vagy egyáltalán nem hatnak. Felhozzák még, mint a cocainnak kellemetlen mellékhatását azt, hogy az intraocuiáris nyomást fokozza, mely hatás azonban, ha egyáltalán létrejön s elkerülése ajánlatos (glaucoma), pilocarpinnak egyidejű alkalmazásával ellensúlyozható. A cocainnak más szerekkel való helyettesítése a szemészetben — akkor is, ha e szerek sokkal kevésbé mérgezők, mint a cocain — ezek szerint általában csak akkor lesz helyén, ha e szerek érzéstelenítő hatása a cocainéval legalább is egyenlő fokú, ha, úgy mint a cocain is, helybeli reactiót nem okoznak s ha a cocainnak egyéb említett mellékhatásaival nem bírnak. Helyén lehet azonban a cocainnál gyengébb hatású szerek alkalmazása oly esetekben, midőn ezen mellékhatások elkerülésére súlyt fektetünk s a hol másrészt gyengébb érzéstelenítő hatás is elégséges. A mi végül a sterilizál hatóság kérdését illeti, ez a legkevésbé látszik lényegesnek, a mennyiben egyrészt rövid ideig tartó forralást a cocainoldatok is hátrány nélkül elbírnak, sőt autoclavban 115—-120° C.-nál való sterilizálást is,1 másrészt steril cocainoldatok előállítása más módon is lehetséges, így pl. Mikulicz módszerével, ki a cocaint alkoholban oldja, az alkoholos oldatot steril palaczkba önti s az alkoholt elpárologtatja, a visszamaradt, most már steril cocaint pedig steril vízben oldja. A cocain poralakban is sterilizálható hevítés által s azután steril vízben vagy konyhasóoldatban oldható fel. (Braun.) Lássuk már most, hogy az újabb cocainpótszerek, melyek a sebészetben mind többé-kevésbé beváltak s használatosak, a fentiek alapján milyen megítélés alá esnek. Azon szerek, melyek itt leginkább szóba jöhetnek, az eucain, stovain, alypin s még több ezekhez minden tekintetben hasonló szer, s mint legújabb, a novocain, illetve mindezeknek alkalmazása mellékvesekivonattal együtt, mely valamennyinek hatását, úgy mint a cocainét is, tetemesen fokozza; különösen a novocain e nélkül oly gyenge hatást fejt csak ki, hogy egymagában alig használható. A novocainnal sebészeti szempontból először Braun foglalkozik behatóan,1 2 gyógyszertani szempontból Biberfeld vizsgálta meg,3 szemészeti alkalmazásáról pedig Best-nek egy újabb dolgozata szól,4 különösen a fent említett három szerrel való összehasonlító vizsgálatok alapján. 1 1. Braun: Die Lokalanästhesie, 104. 1. 2 Deutsche med. Wochenschrift, 1905, 42. sz. 3 Mediz. Klinik, 1905, 48. sz. 4 Medicin. Woche, 1906, 10. sz.
