Szemészet, 1906 (43. évfolyam, 1-5. szám)
1906-10-28 / 5. szám
231 tetben Römer1 kísérletei, ki kimutatta, hogy steril porok behatására a conjunctivazsák normális csirtartalma hatalmasan megszaporodik ; szerinte a sterilen történő, tisztán mechanikus izgatás hyperaemiára s hypersecretiora vezet. A vizsgálati eredmények s az ezekből levonható következtetések még nem értek meg annyira, hogy a kérdésre akár az egyik, akár a másik irányban döntő választ adhatnánk : mindenesetre a legszorosabban összefügg ez azon másik igen fontos kérdéssel, vájjon a raikroorganismusok jelenléte jár-e mindig megfelelő lobos bántalommal, s vájjon a teljesen ép conjunctivazsákban találhatók-e, s ha igen, milyen mikroorganismusok ? A ki kötőhártyáról valaha oltást eszközölt, az előtt kétségtelen, hogy bőségesen tenyészthetők ki mikroorganismusok oly kötöhártyáról is, melyen kóros elváltozás egyáltalában nem észlelhető. Más kérdés azonban az, vájjon tekinthetö-e az a kötöhártya, melyen mikroorganismusok tenyésznek, illetőleg tenyészhetnek absolute normálisnak, ideálisan egészségesnek. Érdekesek e tekintetben azon vizsgálatok, melyek klinice egészségesnek látszó kötöhártyák bakteriológiai leletére vonatkoznak. Walthard szerint a csecsemők kötőhártyája absolut steril, Gelplce ugyanezt állítja felnőttek teljesen egészséges köthártyájáról is, míg Frank 115 vizsgált ép conjunctiva közül csak 83-at (72°/'o), Blagoweschensky, Eyre 50° o-ot, Fick 85 közül csak 6-ot (7°/o) talált sterilnek, Axenfeld szerint pedig, legalább a xerosis-bacillus minden felnőtt conjunctivájáról kitenyészthetö. Az adatok egységes megítélése szerfelett nehéz ; sok függ természetesen a vizsgáló módszerektől (használt táptalajok, stb.) is. Mindenesetre érdekes és feltűnő azonban az — a mire később még visszatérni szándékozunk — hogy épen Gelpke, a ki az Axenfeld által ubiquitaernek állított xerosis-bacillust (szerinte bacillus septatust) pathogenDek tartja, találta az ép conjunctivát sterilnek; e lelete tehát azon, hogy a xerosisbacillust kitenyészteni, vagy felismerni nem tudta volna, nem múlhatott A kérdést, mely talán jóval érdekesebb és fontosabb, mint azt általában tartják, nagyon óvatosan kell megítélnünk. Kell, hogy valami összefüggés legyen a normálisnak látszó kötőhártya csirtartalma s az egyéni dispositión kivlil még bizonyos speciális klimatikus vagy más külső viszonyok között, a mely összefüggés a különböző leletek közti nagy eltérést megmagyarázza. Ha azt az a priori plausibilis feltevést elfogadjuk, hogy a szemre nézve jó hygienikus viszonyok között élő egyének kötőhártyájának csirtartalma kisebb, mint a por, füst, rossz világítás vagy erős fény ártalmainak kitett, s úgyszólván állandóan hyperaemiás, vagy épen idült hurutos kötöhártyáké, úgy az ebből vont következtetések sokkal messzebbre menöek, mint az talán az első pillanatban látszik, főleg ha a kérdés megítélésének körébe vonjuk azon vizsgálatok eredményeit is, melyek a „normális“ kötöhártyák csínjainak virulentiájára s azon reactiókra vonatkoznak, melyekkel a kötöhártya a bakteriuminvasiora felel. A kötöhártyazsák a különféle szerzők irodalmi közlése szerint a legkülönbözőbb csirok tenyésző helye lehet. Mint már említők, Axenfeld nézete szerint felnőttek conjunctivaján úgyszólván mindig található xerosisbacillus. Elörebocsátva, hogy az elsorolandó adatok mind „egészséges“ kötőhártyákra vonatkoznak, felemlítjük, hogy Guasparrini az esetek 80°/o-ában, Frank 8°/o, Uertzen 4°/o-ában talált pneuráococcust. A staphylococcus, legalább a stapliy lococcus albus szintén igen gyakori lelet, így Foote2 szerint 92 szemből 28 1 1 Über Infection vom Conjunctivalsacke aus.' 2 Bakterology of the normal conjunctive. Referálva: Centralblatt f. Augenheilkunde 1896. pg. 661.
