Szemészet, 1905 (42. évfolyam, 1-5. szám)

1905-02-12 / 1. szám

ÓO óriási különbséget, — vagy mondjuk mindjárt, világító eröbeli egyenlőtlen­séget akkor, ha a tompításra szolgáló csontlemezek a hátsó falon hívül alkal­maztattak. Épen ez a körülmény tette azután szükségessé, hogy ezek a tom­pító lemezek közvetlenül a látáspróbákat mutató tekercs mögé, a készülék belsejébe helyeztessenek. Itt kell még azt is felemlítenem, hogy a világító felszín 20 cm. magas és 30 cm. széles. Ennek a 600 cm2-nyi felületnek világító ereje egyenletes­ség szempontjából csak a középső részletre vonatkozólag vizsgáltatott. A felü­letet ugyanis 9 részre osztottam ; egy-egy résznek 5 cm. volt a magassága és 8 cm. a szélessége. így a 20 cm. magasságból 15 cm. és a 30 cm. szé­lességből 24 cm., vagyis a 600 cm2-ből 360 cm. lett a vizsgálásnak alá­vetve. Ez a maradó 240 cm2 a szélen, felül-alul 2'5 cm. széles, jobbról-balról 3 cm. széles keretet alkot és ez adja ki azt a fentirt 240 cm2 területet. A 360 cm2 tehát nagyobb, centrális részét képezi a világító felületnek s kétségtelen, hogy a látáspróbák felismerésénél ennek a felületnek fényességére van egyedül szükségünk, hiszen azok főleg egy egyenesbe eső három Jcöeépsö quadransban jelennek meg. Ebben a tekintetben semmit sem hanyagoltam el, hogy a felületi fényes­séget lehetőleg egyenletessé tegyem : ha azt akarjuk, hogy a nem vizsgált oldalsó 3 cm. terület ne hasson zavarólag, úgy a látáspróbákat a tekercsen csak a vizsgált 24 cm.-nyi szélességben kell rajzoltatni, vagy ha szélesebbre is vannak rajzolva, a szélső betűket nem kell tekintetbe venni. Már kissé bajosabb a dolog a nagyon alacsony (V = j> 0‘1) látási élességnél: itt ugyanis a látáspróba magassága (a V = 0'05-nél) épen 20 cm. magas, tehát a 15 cm.-nyi átlagos középtől itt bizonyos fokigei kell tekintenünk. Ez eset­ben arra a felső és alsó 2’5 cm.-nyi területre is szükségünk van, melyet e vizsgálások elhanyagoltak. Kétségtelen, hogy igen alacsony látási értékek megállapításánál a felületi világítást lehetőleg még nagyobb területre nézve, kell egyenletessé tenni. Igaz azonban más részről, hogy olyan látási jel, mely (V = 0'Ü5; d = 6 m.) a nélkül is óriási területet foglal el, olyan nagy területet, mely 30,000 mm2-nél s nagyobb, már rendkívül alacsony felületi fényesség mellett is felismerhető (XV. esontlemez), — rendes körülmények között ez O'ÜOl mikroliefner pro mm2 felületi fényesség mellett is megtörténik, — úgy hogy ennélfogva ilyen eset­ben, — ilyen tompítás és a látási jel ilyen óriási nagysága mellett fel kell tételeznünk, hogy ez valamely sokkal complikáltabb művelet, nem egyszerű látási művelet. V = 0'05 mellett már nemcsak egyetlen egy retinális alak­elem kerül izgalomba, hanem azok közül sok; — a mi azt is érthetővé teszi, hogy a látási jel széli részeinek a középső részektől elütő, azok felületi fényességénél alacsonyabb fényenergiája a felismerést nevezetesen meg nem nehezíti. álló csoportnak, mint fényforrásnak használása mellett előálló felületi fényes­csoportosítás mellett. Nagyon egyenletes az egész felület világító ereje egy izzólámpa segélyével is, ha azt 35 cm. távolságra állítjuk a transparens lap mögé és ha a fényenergiát két csontlemez és maga a transparens lap tompítja. Sajátságos, hogy milyen egyenletes a három kis lámpából ség. Már aránylag kevésbbé egyenletesen világít a tükörkép

Next

/
Oldalképek
Tartalom