Szemészet, 1905 (42. évfolyam, 1-5. szám)
1905-02-12 / 1. szám
659 H pro m2 (direkt mérés), akkor ilyen 37°/o elnyelést mutató lemezek közbeiktatása után lesz a világító erő. Míg az előbb az első csontlemez 90%-kal tompítja a fényt, vagyis 659 — 5931 = 65'9 H m2 marad utána, addig itt a 659 H pro m2-böl 66 H pro m2 felületi világítás eléréséhez 5, azaz öt darab I. sz. szürke lemez volt szükséges. Ebből látható, hogy az első csontlemez helyett 1 — 5 szürke üveg alkalmazásával, majd később ez 5 lemeznek az (1) első csonttal való felcserélése segélyével, az Intensitás 1 : 1.090,350 határok között változtatható. Nem hallgathatom el azonban, hogy e módszer (a fényenergiának elnyelő lemezekkel való tompítása) épen nem mondható tökéletesnek. Első pillanatra is sok hibáját fedezhetjük fel annak, melyek közül legelsőnek említem fel azt a tényt, hogy az átmenetek csak ugrásokban történnek ; nem határozható meg minden pont — hanem csak hozzávetőleg a legközelebbi érték. Bizonyos, hogy az a módszer, mely a fényforrás távolításával éri el ugyanezt a czélt, e szempontból sokkal tökéletesebb. Gondoltam is reá, hogy Examinatorom utolsó modelljét ilyen alakban készíttetem el, mikor a hátulsó része 0'20 ra.-töl 4 m.-ig kihúzható s tetszés szerinti távolságban beállítható lett volna, így a fényforrás U'2—4 m. távolságok között lett volna közelíthető, avagy távolítható, miáltal az intensitás Vw-odtól 25-ig (1 :400-ig) lett volna változtatható. Ez millimeteres beállítással elég pontosan megadta volna a minden látási élességhez tartozó intensitás értékét, csakhogy a határok nagyon szűk területet vesznek közre ; az 1 : 400-ig terjedő köz nagyon kicsiny ahhoz, hogy a látási élességet 2 == 0’05 (« = 30" és cc = 10') értékek között megállapíthassuk ; ellenben a szükségelt terület a hátsó rész kihúzásához így is 4 m.-t foglalt volna el. Ha még hozzá a vizsgálás tükör nélkül végeztetnék, akkor (pro d = 6 m.) ehhez még 6 m. területre volna szükség és így a vizsgálat csak egy legalább lt m. hosszú vagy széles teremben volna megejthető. De még féltávolságra a tükörben való vizsgáláshoz is legalább 8 m. hosszú vagy széles helyiség kellene. Azt nem is említem, hogy ezzel a kihúzós rendszerrel a készülék sokkal nehézkesebbé, sőt valóban irombává válnék. Az első és második modellnél a fényforrás 15 cm.-tői 25 cm.-ig, illetve 15 cm.-töl 50 c.m.-ig távolítható volt, mégis beszüntettem a fényenergiának ezt a szövevényes megállapítását. Beszüntettem pedig azért, mert egyes — egyedül a távolítás ilyen kis méretben nem felelt meg a czélnak ; ha pedig együtt alkalmaztam a távolítást és a fényelnyelő lemezeket, akkor nemcsak a fényforrás távolságát kellett számítanom a világító látáspróbáktól, hanem a fényforrás és a fényelnyelö lemezek közötti távolság is külön megítélés alá esett. Mert, mint alább bővebben alkalmam lesz kifejteni, bizonyos tompító üvegeknél a fényenergia elnyelésére nagy hatással van az a távolság, a mely a fényforrás és a lemezek között van. Azt is meg lehetne kísérelni, hogy okát adjam annak a sajátságos tüneménynek, hogy bizonyos fajtája a tompító lemezeknek másként viselkedik a fényenergia irányában, ha egyedül alkalraaztatik és másként viselkedik akkor, ha többed magával tompítja a fényt, II III IV V 1 lemezzel
