Szemészet, 1905 (42. évfolyam, 1-5. szám)
1905-02-12 / 1. szám
19 sen izzad s gyakori hasmenései vannak. Apja, anyja és 1 testvére tüdőbajban szenvednek, atyjának 1 testvére, anyjának apja és l testvére tüdővészben haltak meg. A megbetegedett szemen igen élénk conjunctivális és ciliáris injectio van jelen, a sclerában a corneától ki- és felfelé egy borsónyi, kiemelkedő szürkés-vörös, kissé sárgálló, egyenetlen felszinű terimenagyobbodás van, mely apró csomócskákból látszik összetéve lenni. A cornea szarkáit felszinű, borús, parenchymájában mélyen futó erekkel bir, a csarnok, a mennyire a borús corneán át látható, szürkéssárga tömegekkel telt. A diagnosist az anamnesisből és a klinikai képből egy a sclerán áttörő félben levő conglomerált tuberculumra tettük s a beteg szüleinek az enucleatiót ajánlottuk; ezek azonban ebbe bele nem egyezvén, kénytelenek voltunk a beteget elbocsátani. Mint utólag értesülünk, a szülők a gyermeket más kórházba vitték, hol azután az újólag ajánlott enucleatioba már beleegyeztek. A szem eltávolíttatott s a gyermek jelenleg, körülbelül 3/4 évvel a műtét után jól érzi magát, egészséges. Panophthalmitist egy betegünknél észleltünk s itt a gyuladás egy régen fennállott cicatrix adhaerensből spontan indult ki. Haemorrhagia intraocularis 2 esetben állott gyógykezelés alatt, az egyik direkt sérülés következtében állott be, a másiknál az egyik szem felvétel előtt 3 évvel sérülés következtében ment tönkre. E szemet 1 év előtt atrophia bulbi dolorosa miatt másutt enucleálták, s a nem sérült szemen ekkor papilloretinitis sympathica volt jelen. E műtét után 8 hónapig jól látott a beteg, mikor is hirtelen romlott meg látása. Az üvegtest telve volt vérrel. Inunctiókat végzett, de eredménytelenül. Érdekes ez eset annyiban, mivel a spontan keletkezett üvegtesti vérzés fiatal, máskülönben teljesen egészséges egyénnél lépett fel s így nem lehetetlen, sőt valószínű, hogy egy, a papilloretinitis következtében elváltozott véredény megrepedéséből származott. Még egy érdekes esetünk volt, a midőn egy cysticercust észleltünk az elülső csarnokban. Barlay János dr. a „Szemészet“ 1904. évi 1. számában közölte is. d) Glaucoma. Közli : Lichtenberger Béla dr. A lefolyt évben az ambulantián jelentkezett 151 primaer glaucomában szenvedő beteg közül 60 nyert felvételt. Túlnyomó számmal a glaucoma infiammatorium volt képviselve, míg a glaucoma simplex-sel mindössze 10 beteg jelentkezett. Élszomorító, hogy milyen kevesen jelentkeznek a baj kezdetén, 25-en jelentkezésükkor az egyik szemen, 27-en pedig mindkét szemen teljesen és gyógyithatatlanul vak volt, a prodrotnalis stádiumban legkevesebben jöttek, úgyszintén az acutban. E szomorú helyzet oka részben a nép culturális, részben a sociális viszonyaiban rejlik, de ez évben is kötelességszerűen jelzem, hogy jelentékeny azok száma, kik diagnostikus tévedés áldozatai. A következő táblázat a glaucoma alakjairól és stádiumairól képet nyújt. Az egyetemi szemklinikán jelentkezett 151 primaer glaucomában szenvedő egyénen talált állapot szemek szerint: 2*
