Szemészet, 1904 (41. évfolyam, 1-4. szám)
1904-04-24 / 2. szám
93 0-005 50000 0-0002909 2909 Ha azonban a vizsgálás 5 m.-röl történt, akkor d = 5; (Ar) = 5 A 2 = (A 10), a mi pedig megfelel d rs 34-376 v==S = T7Í^ = 0,2909’ vaS-yis D = —-=17-188. D 11 lbb A ä De a látás élessége ugyanaz marad, ha (A 10) =5 A 2 = 4 A 2'5 veszsziik, mikor d 4 V =■ - = ——^ = 0-2909, D 13-7504 (mert ez esetben ac o-oi 2-5 = 0-004 D 0-004-0-Ä29Ö9- 40000 : 2909 - 13 7504 ’ azonban 34'376 : 2'5 = 13’7504 ; 4: 13'7504 = 40000 : 137504 = =0-2909). Összegezve a (10 A) = Acuitás relativa 10-re vonatkozó, könnyen ellenőrizhető eshetőségeket, azt találjuk, hogy a V érték mindig egy és ugyanaz; azonban a vizsgálás távolságának és az A-ások számának jelelve kell lenniök. (A 10) = 10 A v = — = 0-2909 = 5 A 2 v = 4 A 2"5 v 13-7504 3-437Ö 3 A 3"3 v = _ 4-^ = 0-2909 2 A 5 v = = 0-2909 A 10 v = = 0-2909 34"376 5 3-4376 1 17-188 4 3-4376 ~ 1 13-7504 3 3-4376 1 10-31291 2 3-4376 1 6-8752 1 3-4376 1 3-4376 3-4376 De ugyanerre az eredményre jutunk, ha v = — értelmében az « szög reciproc értékét veszszük, a mi pedig egyenlő (lásd fent) d A a Ar 344576 ~ 34-376 ez esetben (ha A 10) dm ~ idTM-0 2909 r-Hogyan kapjuk meg tehát valamely (A r) Visus-értékét, ha az hányadosaiban van (d A a) alakjában) jelezve ? Az L meterre szóló A a Yisus értéke annál nagyobb lesz, mentöl távolabbról vizsgálunk — ez tehát egyenesen szorzó alakjában lép a számlálóba — míg az Acuitás absolutának mutatójával el kell osztanunk a nevezőben szereplő D'-et az 1 cm. alapbetü felismerési távolságát jelentő 34"376 m.-t, a mikor itt a nevezőben már az illető A a-hoz tartozó felismerési távolságot találjuk.
