Szemészet, 1904 (41. évfolyam, 1-4. szám)

1904-04-24 / 2. szám

fejéből, a ki nem mér ezzel az egységgel folytonosan, a ki tehát bele sem jött annak gyakorlásába.

De el is mondhatjuk teljesen nyugodt lélekkel, hogy nincsen egyetlen egy mérésre szolgáló olyan eggséy sem, a mely nagyobb volna, mint azoic az értékele, melyeknek mérésére az a bizonyos mértékegység használ tátik.

Ai emberi test hőfokát fokokban mérjük: ez a fok a víz forrási hömérsékének századrésze. És az emberi test hőfoka sokkal állandóbb, sokkal kisebb változásoknak van alávetve, mint a látás élessége: még ha a fénytörést ki is javítjuk, az ép szem látásélessége sokkal nagyobb eltéréseket mutat, mint 6 : 7-hez (36° : 42°). És még sem használjuk a 36'6° C. testi hömérsékünket a test hömérsékének mérésénél egység gyanánt s nem fejezzük ki a subfebrilis állapotot az egység tört részében — a lázas állapotot pedig az egységnél nagyobb tört alakjában. (A fenti 6 : 7-hez viszonylatot felhasználva 42° hömérsék 166 ezredrészszel volna nagyobb az egységül felvett normálisnál = 1 *166!) Es épen ilyen, de csak látszólagos ellentmondásba ke veredik a szemorvos, mikor egy nem beteg szemre ki kell mondania, hogy annak az egységnél nagyobb látási élessége van, vagy a mikor a vizsgált egyén arról panaszkodik, hogy látása tompul, hogy rosszabbul lát egy idő óta és a vizsgálat mégis épen az egységnyi látási élességet mutatja ki. Ez a körülmény csak arra mutathat, hogy az illetőnek egy bizonyos idő előtt az egységnél nagyobb lehetett a látási élessége. Nem is fogja az illető beérni azzal, hogy jelenleg is megvan még az egységnyi látási élessége: sovány vigasztalás ez neki ; élesebb volt a látása, mint jelenleg s ezt az állapotot szeretné újra elérni.

De maradjunk csak egy kissé a mérő egységeknél. Ha a mérés alá kerülő mennyiségek nagyon kicsinyek, legalább is az egységhez viszonyítva, akkor a nagy egységből könnyű átszámítás segélyével új, igen kicsiny egységet teremtenek és ezt használják a nagyon kicsiny mennyiségek mérésére. A mérgek adagolásában azok súlya nem kilogrammokban van kifejezve, még csak nem is grammokban, hanem a kilogramm-egység milliomodrészét kitevő milligramm-egységben. Bár a kilogramm valóban egysége a súlymérésnek — sőt az erőt is meterkilogrammban mérik — mégis annak ezred, sőt milliomodrészéből alakítottak egy új egységet. Könnyebben hasonlíthatjuk össze az 5 milligrammot a 10 milligrammal, mint az 5 milliomodrészét a kilogrammnak annak egy százezredrészével.

Az igen kis nagyságokat a hosszmérték egységével, a meternek ezredrészével, a milliméterrel jeleljük, bár még a millimeter 10-ed része (talán) rajzolható mennyiség; igen kis nagyságokról már a górcsövi u ^Mikronokban beszélünk ; egy ;t pedig a mm.-nek ezredrésze. (A meternek milliomodrésze.) A thermochemia a milligrammnál és a ,u-nál még sokkal kisebb egységeket vezetett be, melyeknek alapját az az elv képezi, mint a melyen a nagy egység épül és abból könnyen levezethetők, de igen kicsinyek.

A pénz egysége, mely az érték meghatározására szolgál, lehetőleg alacsony értéket képvisel. Nem mondják azt, hogy 200,OOU korona az egységnyi vagyon, mert ez összeg kamatai bizonyos polgári jólétet engednek meg- pl. Budapesten ; ha tehát valakit 100,000 koronás veszteség ért, azt kellene róla mondanunk: elvesztette az egységül felvett vagyon (értéknek) felét. Ezt azonban nem teszszük, hanem az alacsony értékegység sokszoros hányadosában beszélünk, a koronánál kisebb értékeket sem mérjük fel, negyed, tized, század koronákban, hanem a koronaegységnek 100-ad részét jelentő más kis egységben, a fillérben. 20 fillér kétségtelenül egy ötöd korona