Szemészet, 1904 (41. évfolyam, 1-4. szám)
1904-01-31 / 1. szám
3 rosnak látszanék. Ha azonban a másikat mellette megnyitja, a zavarosság csakhamar letűnik. Ezen helyzetben kétely támadhatna, hogy talán a domború üveges szem érzékelése egészen kiesett és az eredményben nincsen többé része. Hogy ez így van-e, azonnal megtudható, midőn a kísérlet folytatásában a változatlanul jó látónak hagyott és igy most vezérkedő másik szem elé papirtölcsért, keskenyedő végével előfelé tartatunk, mely a látótérnek csak valamely középtáji darabját engedi ezen szemnek meglátni. Ekkor a látótér szélibb részében az első szem zavaros képe tovább uralkodik, a középi darabon azonban teljesen letisztult képrészlet látszik. Azaz a zavartságot ott, a hol a másik szem hozzácsatlakozását a tölcsér megengedte, az le is tisztította. Tehát egyszerű eszközökkel és egy rövid odapillantással kitudható, hogy kétszemes közös nézése van-e az egyénnek. Ha nincsen, akkor a látótér partiális feltisztulása kimarad. Kétségtelen, hogy a feltisztulást csak a másik szem adhatta. A kísérlet tehát legszorosabban döntő értékű. A részletekre vonatkozólag még kiemelem, hogy a tölcsér nyílásában a kép tiszta része is lépést tartva, a tölcsér irányítása szerint más helyre vihető el, hogy a látóélesség a maga teljes fokában mutatkozik, hogy a tölcsér szétnyitásával vagy egész mellőzésével teljes látómezőre kiterjed, csővé formált kézzel pótolható, szétterpesztett ujjak közeiben is megjelenik, minden tárgyon megkapható, a melyre az egyik szemmel szóródásos optikai kép közvetítésében, a másik szemmel pedig szabatos fénytörési beállítás uralma alatt tekintünk. Akárkit és akármilyen fénytörési állapotban levőt eredménynyel vizsgálhatunk. Csak a választott tárgytávolra az egyik szemen szorodásos beállításban, a másikon szabatosban legyen fénytörő készüléke, úgy hogy emez amazon uralkodhassék és ezen uralom a látótér külön rekesztett darabján nyilvánulását megtehesse. A zavaros kép előteremtésére körülmények szerint atropinozás, eserinezést, a pápaszemes próbaüvegek akármelyiké, concav úgy mint convex, gyenge1 vagy erős, olvasásnál vagy távolra nézve egyaránt szolgálhat. Ha a két szem egyenlő fénytörésű és ilyennek meghagyatik, a kísérlet feltétele, hogy a tisztán látó szem a zavarosan látón uralmát kifejthesse, nincsen teljesítve. Ezért pl. egyenlő rövidlátással bírónál az egyik szemen előbb fénytörésileg változtatni, esetleg ezt a távolba nézésre correctiós üveggel ellátni kell. Vagy presbyopia esetében az olvasással megejthető próbához convex-üveggel egyoldalúan felfegyverezni szükséges. Szóval a szemeknek egymásközt eleitől különböző fénytörésűeknek lenni vagy azzá tétetni kell. Ügyelet legyen a segédüveg központos helyes állására. Mert hasábhatásos széle, kivált az erősnek, a képet helyéből kitolná; noha a végeredmény így sem okozna kételyt, mert a zavaros kép egymást nem takaró képálláskor is kiszorul az öntudatból, csak valamivel nehezebben. Ezen kísérlet ismeretére egy régibb munkálatomban kifejtett levezetések további ellenőrző kipróbálása révén jutottam. Azt körülbelül előre sejtettem, úgyszólván kerestem. Az Orvosi Hetilap „Szemészet“ mellékletének 1883. évi 1. számában „A kétszemi látásról, iridectomiált szemen támadt szóródásos képek alapján“ czímű kísérleti tanulmányt tettem közzé, a melyben a most előadott kísérlet megértésére szolgáló optikai 1 Nagyon gyengével az ellentét sem lesz nagyon felötlő, mint természetes is. 1*
