Szemészet, 1904 (41. évfolyam, 1-4. szám)

1904-10-30 / 4. szám

31(1 tásról, kórházak felállításáról gondoskodik. Minthogy azonban nevezett tör­vénynek a járványokról szóló fejezete nem tartalmazott elégséges intézkedést egy olyan betegséggel szemben, mint a trachoma, mely egyes vidékeken állandóan vagy legalább hosszú évekre befészkelte magát, a törvényhozás megalkotta az 1886:V. törvényczikket, mely kizárólagosan a trachoma ter­jedésének meggátlásáról szól. Ezen törvény főbb rendelkezései a következők: 1. bármely kórházban vagy a hatóság megbízásából házilag ápolt trachomás vagyontalan egyén ápolási költségeit az államkincstár fedezi ; 2. azon vidé­kekre, a hol a baj nagyobb elterjedést nyert, utazó szemorvosok küldendők ki, kiknek feladata a betegség jelenlétét megállapítani, a községekben a gyógyítást szervezni, ez idő alatt a súlyosabb betegeket gyógyítani, s a netalán e bajra nézve kellően be nem avatott községi és körorvosokat a gyógyításban oktatni; 3. a szükség tartamára szemkórházak állíthatók fel ; 4. a belügyminister felhatalmaztatik a községi, kör- és hatósági orvosoknak a trachoma kortanából és gyógyításából való oktatására, tanfolyamok rendezé­sére, a résztvevő orvosok anyagi segélyezésére s a községi s körorvosok megjutalraazására; 5. mindezen intézkedések költségeit az államkincstár fedezi. Ezen törvény alapján még ugyanazon évben megindult a védekezés és pedig első sorban a fősúlyt az óvóintézkedésekre helyezték, melyek alapját az úgynevezett ellenőrző szemvizsgálatok alkotják, hogy ilyen módon a ható­ságok a trachoma behurczolását megakadályozzák, a már meglevőt kipuha­tolják, a környezetre ártalmatlanná tegyék. De másrészről a gyógyításról is gondoskodtak, a mennyiben a hatóságoknak kötelességeikké tették, hogy nyilvános ingyenes rendelések létesítése által alkalmat nyújtsanak arra, hogy a trachomások orvosi segítségben részesülhessenek. A gyógyítás fejében az állandó orvosi személyzet állami évi átalány­ban vagy jutalomban részesült. Oda, hol a helybeli orvosok a teendőket nem győzték, külön trachomaorvosokat küldtek ki (1899-ben 42-t). A fertőzött vidékeken 10—30 ágyas úgynevezett trachomakórházakat állítottak fel (összesen 8-at). A törvény által előirt trachomatanfolyamokat évente Buda­pesten sőt koronként nagyobb vidéki kórházakban is tartották azon czélból, hogy a hatósági orvosok a trachomaellenes védekezésben szakértelemmel közreműködhessenek, a trachoma a tisztiorvosi vizsgálat tárgyai közé fel­vételt nyert. Azon húsz év alatt, a mely időben a Feuer által kezdeményezett s szervezett rendszer a maga eredetiségében fennállott, jelentékeny eredménye­ket értek el. Ha ennek ellenére a nyilvántartott trachomások száma nem apad, hanem némileg emelkedik, annak az az oka, hogy az országban fokonként megejtett általános szemvizsgálatok, továbbá az évről évre szigorúbban végrehajtott ellenőrző szemvizsgálatok már régen fennállott, de eddig nem ismert fészkek felderítésével egészítik ki a már ismert létszámot; viszont a hatóságok az ellenőrzés kedvéért eddig a teljesen meggyógyultakat sem törölték ki a lét­számból, így természetesen a nyilvántartottak száma nem apadhatott. De a fertőzött vidékeken az iskolákban megejtett szemvizsgálatok, továbbá Toróntál vármegye három járásában 20 év alatt három Ízben megejtett általános szem­­vizsgálat azt bizonyítják, hogy az eddig hozott áldozatok eredményesek vol­tak ; 1883-ban ugyanis e vármegye három fertőzött járásában a lakosság 4'5°/o-a volt trachomás, míg 1899-ben már csak l'2°/o-ot, sőt azt is sikerült kimu-

Next

/
Oldalképek
Tartalom