Szemészet, 1904 (41. évfolyam, 1-4. szám)
1904-04-24 / 2. szám
98 Cysticercus cellulosae az elülső csarnokban. Közli : Barlay János dr. szemklinikái gyakornok. A tömlős féregnek a szemben előfordulása általában a ritkább megbetegedésekhez tartozik, különösen a mióta a kötelező húsvizsgálat a borsókás hús forgalomba hozatalát korlátozta. Aránytalanul gyakrabban fordul elő a szemhéjak bőre alatt, a conjunctiva alatt, a retina alatt és az üvegtestben, mint az elülső csarnokban. 1830 óta azonban, midőn Sömmering és Schott1 az első csarnokbeli cysticercus leírásával nagyban hozzájárult a generatio aequivoca tanának megdöntéséhez, számos irodalmi közlés jelent meg a szemben előfordult cysticercusról. A nálunk eddig közölt 10 eset közül csak egy van, melyben a cysticercus az elülső csarnokban találtatott. Hirschler2 3 1857-ben ismertetett egy esetet, melyhez az alább közlendő hazai irodalmunkban mint második sorakozik. F. évi február hó 9-dikén Sz. J. 24 éves nőbeteg Beregszászról jelentkezett az egyetemi szemklinika nyilvános rendelésén és előadja, hogy bal szemében valami különös fehér növedéke van, mely megfigyelése szerint állandóan nagyobbodik, s már látását is rontja. A baj keletkezését illetőleg biztos adatokkal nem szolgál. Múlt év októberében mindkét szeme ismeretlen okból kivörösödött, ez azonban kamilla-tea-borogatásokra nyomtalanul elmúlt. Egyéb kellemetlenségről vagy fájdalomról nem panaszkodik. Gyomor- vagy bélzavarokról és ideges tünetekről nem tesz említést, de elmondja, hogy körülbelül ugyanazon idötájban, családja körében egy 5—6 éves leánygyermek rokona tartózkodott, kit állítólagos pántlikagilisztája miatt faluról hoztak gyógyítás végett és a kivel gyakran játszadozott és sokszor csókolta. A gyermek körülbelül 2—3 heti kezelés után gyógyultan hagyta el családjukat. Jobb szeme teljesen ép, V = bá. Bal szeme mérsékelten fénykerülö, kevéssé könyezö. A szemtekei kötöhártyán enyhe ciliáris belöveltség látható, a szarúhártya csillogó felszinü, átlátszó ; hátulsó felszínén számos igen finom, tüszúrásnyi—gombostüfejiiyi szürkés petty, alul a corneán egy barnásfeketés pont látszik. Csarnokvíz enyhén zavaros. A csarnok alján körülbelül 4 mm. átmérőjű kerek, tömlőhöz hasonló, folyadékkal telt hólyag látszik, melynek felszínén finom pontozottságot vehetünk észre, a hólyag áttiinö. A hólyagos képlet alsó részéből körülbelül 6 mm.-nyi hosszú, 2 mm. átmérőjű hengeres képlet indul ki, mely körülbelül 2Vs mm. átmérőjű, kissé lelapított finom szürke pettyekkel borított fejben végződik. Ha ezen képletet hosszasabban megfigyeljük, úgy nagyságának és alakjának folytonos változásait észlelhetjük. A tömlő és nyúlványa majd kisebbedik, majd nagyobbodik, hullámzáshoz hasonló mozgás észlelhető úgy a hólyag falán, mint tartalmán és ezzel egyidejűleg a finom pontozottság elrendezése is változik. A kép, mely elénk tárul, igen változatos. A mozgásokra külső behatások, úgy látszik, nincsenek 1 Graefe-Saemisch: Handbuch der ges. Augenheilkunde 1899, 10. und 11. Liefg. S. 4. 3 Archiv f. Ophth. B. IV. Abth. II. S. 113.