Szemészet, 1903 (40. évfolyam, 1-4. szám)
1903-10-25 / 4. szám
64 ORVOSI HETILAP — SZEMÉS Z E T 1903. 4. sz 48 óra után változtatjuk új kötéssel, mely alkalommal a szemet 1:5000 sublimat-oldattal kimossuk és a gyógyulás 4—5 nap alatt kötés nélkül per primam bekövetkezik. A ki metszés helyén egy mozgékony vonalas heg képződik, mely a szem mozgását legkevésbbé sem zavarja. Az egyszerű excisio után sarjadzások igen ritkán képződnek. A mennyiben túlsarjadzások volnának, úgy azokat ollóval levágjuk, azután lapissal vagy galvanocauterrel érintjük. Az egyszerű excisiót a felső szemhéjon igen ritkán végzik, mert a trachomás folyamat rendesen a tarsus convex szélét is megtámadja. E helyett a combinált excisiót végezzük. A műtét ugyanúgy végzendő mint az alant leirt combinált excisio, csak a porczból nem lesz semmi eltávolitva, hanem csak a nyákhártya. A bal szem operálásánál a műtő nem a fej végéhez, hanem a beteg bal oldalára áll. Az egyszerű excisio ajánlatos, ha a trachomás folyamat csak az átmeneti redöre szorítkozik és a trachoma sem gyógyszeres, sem mechanikus eljárással vissza nem fejlődik. Természetesen a conjuclivalis zsáknak nagynak és az infdtrationak elliatárolódottnak kell lenni. Ilyen esetekben a műtétnek bámulatos eredménye van. A subjectiv tünetek egy csapásra eltűnnek, a secundaer elváltozások a corneán (pannus, fekély) gyorsan visszafejlődnek. II. Combinált excisio alatt a felső szemhéj átmeneti redősének a porcz egy részével való eltávolítását értjük. A műtétet következőképen végezzük : a beteget a műtőasztalra fektetjük. A beteg szemébe I0°/o-os cocaint csepegtetünk és a felső átmeneti redőbe 6°/o-os coeaint fecskendezünk be. A műtét 4 részből áll: I- sö rész. A felső szemhéjat kifordítjuk és a kifordított szemhéjnak belső és külső harmadát egy egy pincettával megfogjuk és a beteg feje mögött álló assistensnek a szemhéjat újból átfordítva, a pincettákat átadjuk. A betegnek megparancsoljuk, hogy forcirozva lefelé nézzen és ekkor elénk tárul a felső átmeneti redő teljességében. Ha ilyenkor jól megtekintjük a felső átmeneti redöt, úgy az infiltrált vagy csomókkal teli nyákhártya a bulbus felé élesen elhatárolódik. II- ik rész. Közvetlen az elhatároló vonal mögött az ép szövetben vezetjük a metszést, belülről illetve kívülről befelé a szerint, hogy a jobb vagy a bal szemen operálunk. A metszést csak a conjuctivába szabad ejteni. A metszés folytán a bulbaris kötöhártya tátongva visszahúzódik és ilyenkor áttünik kékes-vörös színezettel a Mueller-féle izom. Ezután a bulbaris kötöhártya metszési szélébe három fekete selyemfonalat húzunk, egyet a középre és kettőt a szélébe. A fonalakat megfogjuk s a nyákhártyát a bulbus felé apró lapos metszésekkel, esetleg ollócsapásokkal lepraeparáljuk körülbelül annyira, a mennyi beteg nyákhártyát eltávolítani szándékozunk, hogy ez a porcz széléhez vonható legyen. Ezután a két pincettát eltávolítjuk és az egyszerűen kifordított szemhéj mögé Jüger-féle lemezt tolunk. Az assistens egyik kezével- ezt fogja, a másikkal a szemhéj közepén a szemhéj szélét egy Blömer-féle csípővel megfogja, ezáltal jól megfeszíthető a felső szemhéj nyákhártyája. Most végezzük a második metszést, melyet ívalakban a porcz felé a szemhéjszéltöl legfeljebb 2'/s mm.-re lehet ejteni. Ezen metszést az előbbi metszés kiindulási pontjától kell kezdeni és az első metszés végpontján kell vele érintkezni. A kimetszett nyákhártyának maximum U/s—2 cm.-nyinek szabad lenni. III- ik rész. Ezután a Jüger-féle lemezt eltávolítjuk, a szemhéj szélét azonban pincettával fogva tartjuk. A műtőnek most az a feladata, hogy a körülmetszett kötöhártya és porczrészletet eltávolítsa a nélkül, hogy az orbicularis és Mueller-féle izmot megsértené. Anatómiai pincettel a porcz szélét megfogva, lassú ollócsapással a nyákhártyát az ollóra húzva, a porezot és a nyákhártyát lepraeparáljuk. IV- ik rész. Ezután a sebszéleket egyesíteni kell, a mi annál könyebben történik, mert a nyákhártya a bulbus felé jó mélyen le van praeparálva és így a porezhoz könnyen hozzávarrható. Ez a következőképen történik: A beteget felszólítjuk, hogy forcirozva lefelé nézzen a középső selyemfonalat bal kézzel megfogjuk és kissé meghúzzuk a nyákhártyát. Ezután pincettával a középső selyemfonal felett a felső szemhéj szélét megfogjuk és áthajtjuk természetesen a pincettával nem szabad egészen a tarsus széléig érni, mert ezen szélbe kell a tűt bevezetni. Ugyan úgy történik a többi fonal bevezetése, de fontos, hogy mindig a correspondeáló részek varrassanak össze. A fonalakat megkötjük, de nem vágjuk le, hanem a szemből kilóg 2 cm.-nyi fonal. A Königsbergben használt fekete selyemfonal nem izgatja a szemet, feltéve hogy mindkét szemet bekötjük. Ezután felszólítjuk a beteget, hogy nyissa és csukja a szemét. A nyitásnál és csukásnál a szemhéjnak nem szabad sem alaki változást, sem szabálytalan emelést, sem más valami behúzódást mutatni. Ha ezen eset fenn áll, úgy annak oka az, hogy nem correspondeáló nyákhártya és porcrész lett összevarrva, vagy mélyebb szemhéjrész lett vele varrva. Ha a csukás-nyitás jól történik, úgy a műtét készen van, ha pedig nem, úgy a fonalakat eltávolítjuk, illetve előzőleg más helyen bevezetjük a fonalakat és újból összevarrjuk. A kötés előtt a beteg szemébe scopolamin lesz becsepegtetve és airol-por behintve s nedves sublimat gaze-tamponnal s vattával bekötve. A harmadik napon a kötést felnyitjuk és újabb kötést teszünk. A hatodik nap kiveszsziik a varratokat és a szem nem lesz többet bekötve. A szemhéjat kifordítani csak a 10-dik napon szabad, nehogy a sebszélek széjjel szakadjanak. Ezen műtét indicatioi Kuhnt szerint a következők: 1. A trachoma minden chronikus alakjánál, a melynél az átmeneti redő és szemhéj charakteristikus kötőszövet infiltratioja és csomó képződése mellett a tarsus széle is meg van vastagodva, akár meg van támadva a cornea, akár nem. 2. Az átmeneti redő és szemhéj kötőhártya-trachomájánál a tarsus elváltozása nélkül, ha a cornea már meg van támadva vagy pedig azzal fenyeget. 8. A trachomának kocsonyás alakjánál, ha csak az átmeneti redöre is localizálódott, a mennyiben a porcz széle typikus megvastagodást mutat. 4. Az átmeneti redök kigyógyult trachomájánál, a mennyiben a conjunctiva palpebralis része és a porcz kocsonyásán elváltozott, a szarúhártya megvan támadva vagy veszélyeztetve van. Contrai ndikálva van ezen műtét Kulint szerint: 1. Acut trachománál — súlyos szarúhártya-complicatio nélkül — 2. heges stádiumban, 3. ha a kötöhártya hegesedési hajlamot mutat. A műtét sikere oly eklatáns s a betegre nézve oly előnyt nyújt, hogy remélem néhány száz sikeres műtét után nálunk is meg fog honosodni az excisio műtété, mert az a kórfolyamatot megrövidíti és ez által az eddigi gyógyeljárásokat felülmúlja. Az excisio ellenzői eddig főleg azzal érveltek, hogy nem lehet közömbös a szemre a conjunctiva, illetve az átmeneti redő ily nagy darabjának eltávolítása és a látószerv védekezésére oly fontos tarsus egy részének megcsonkítása. Én magam sem lelkesedem a szövetveszteségekért, csakhogy az a kérdés merül fel, vájjon mi czélszerübb és okszerűbb a betegre nézve, évekig viselni a ragályt és veszélyeztetni a szem látóképességét avagy rövid 4—8 hét alatt egy csapásra megszabadulni a bajtól. A tarsus eltávolítását sokan ellenzik, de tévesen, mert a conjuctiva régebbi megbetegedésénél rendesen a tarsus is iníiciálva van. A mi pedig a Meibommirigy eltávolítását, illeti úgy az a trachománál úgy is sorvad. A legtöbb esetben idővel a tarsus is megbetegedik, infiltrálódik és megvastagodik Ha idejében nem fogunk hozzá a gyógykezeléshez, úgy a tarsus sokféle metamorphosisa fejlődhetik, még pedig Kuhnt szerint a következők: 1. Vagy összezsugorodik a minden dimensioban megnagyobodott porcz annyira, hogy végre csak egy keskeny egyenetlen csík marad a szemhéj szélén, mely gyakran csak 2—3 mm. magasságú, vagy 2. megtartja sokáig volumenjét és csekély kisebbedéssel rigidebb és kevésbbé elastikus lesz, annyira, hogy végre elmeszedésbe megy át. Ezen alakjából lesz a porcznak csónakalakú elgörbülése. A második formájánál az elváltozásnak csak kivételesen, az első esetben pedig rendesen entropium és trichiasis ! fejlődik. 3. Figyelembe veendő, hogy — bár ritkán — a merev infiltratio folytán körülirt ellágyulások fejlődhetnek, a melyek többé-kevésbbé nagyobb kiterjedésű széteséshez vagy szövetelhaláshoz vezethetnek. Itt-ott kisebb abseessusok is képződhetnek.
