Szemészet, 1903 (40. évfolyam, 1-4. szám)

1903-10-25 / 4. szám

54 ORVOSI HETILAP — SZEMÉSZET 1903. 4. sz. nem lehet. Hiszen Fuchs és mások is említették, hogy egy csekély izgalom a szemhéjak gyuladása is képes a chalazion fejlődését elősegíteni, Palermo pedig széndarabot vezetett a tarsusba és körűié sarjdaganat képződött, mely óriássejteket tartalmazott. Hajlandó vagyok ezen óriási cha­lazion képződését is vagy ilyen idegen test által okozott izgalommal összefüggésbe hozni, mely a bemetszés után fejlődött, vagy egy sajátságos, ki nem mu­tatható infectioval, mely a bemetszésután lépett fel és ezen chronikus lobot váltotta ki. Ezen utóbbi feltevésem in­kább megegyezik Deyl. és Hala-пак az utolsó években eszközölt vizs­gálataival, kik a bak­teriológiai lelettel nem tartják összeegyeztet­­hetőnek, a külső izgal­mak felvételét, hanem minden esetben infec­­tiora gondolnak. Hogy mennyire kétes a hasonló szem­héjdaganatok eredete, milyen nehezen eldönt­hető annak histologiai képe, például szolgál­hat Aschheim esete, ki egy 45 éves nőnél az alsó szemhéj belső har­madából egy kis daga­natot irtott ki, melynek alakja egy kereszt­­irányban fekvő cylin­­derhez hasonlított. A daganat kemény elas­­tikus tapintattal bírt, a tarsussal összefüggés­ben nem volt, sehol ki nem fekélyesedett. A ki­metszett darab histolo­­gikus vizsgálata alkal­mával kitűnt, hogy epi­­theloid-sejtekből álló csomók, óriássejtekkel vannak jelen, de sehol regressiv metamorpho­sis nem látható. Bacillu­­sokat kimutatni nem lehetett, a házinyúl szemének mellső csar­nokába helyezett dara­bocska ott specifikus iri­­tist elő nem idézett. Szerző a kis daganatot mindazonáltal, hogy a histologiai kép tuber­­culosishoz nagyon ha­sonlított, visszafejlődés­ben levő chalaizonnak tartja, mert az oltási kísérletek nem sikerültek és bacillust nem lehetett kimutatni. Ha Aschheim esete nem is hasonlít teljesen az enyém­hez, mert a tarsus a betegségben részt nem vett, a kép oly világosan ki nem volt fejlődve, de a histologiai lelet alapján 5. ábra. Reichert 4. obj. 4. oc. ebbe a csoportba sorozom és ezért tartottam a felemlítésre érdemesnek. Mint már a bevezetésben^ említettem, a tarsus önálló megbetegedéseit a veleszületett és szerzett syphilis okoz­hatja. Ilyen esetekben a tarsus maga egy sza­­lonnás, sárgás massává van átalakulva,'melyből bemetszésnél vér nem szivárog ki, a tarsus górcsövi vizgálatánál sarjszövetet és hyalin­­elfajulást lehet találni, különösen az edények fajultak el hyalin mó­don. Fuchs 3 esetet irt le szerzett luesnél, Vogel egy esetet egy 8 éves fiúnál. Stern az iro­dalomból 18 esetet tudott összegyűjteni, Feiner isMeirt egy ese­tet. Stern esetei közül egy 3/4 éves gyermek­nél veleszületett alapon fejlődött a tarsitis, mindkét felső szemhéj­ban körülirt gumma volt A Simon két éves leánygyermeknél a jobb alsó szemhéj nagy­fokú duzzanatát észlelte, mely igen kemény ta­pintattal birt, alakjára nézve megfelelt a tar­­susnak. Bedörzsölési kúrára 3 hét alatt gyó­gyult, a praeauricularis mirigy is visszafejlő­dött. A fogak defor­mitásán kivitl a vele­született lues egyedüli jelensége a tarsitis volt. A magyar orvosi iroda­lomban két esetet talál­tam, mindkettőt a köz­kórházi orvostársulat ülésén be is mutatták. Feuer egy három hó­napos lues congenitá­­ban szenvedő gyermek­nél talált tarsitist. „A balszemhéjak párna­­szerűen dagadtak, a szemhéjrés megnyitása végett reájuk tett ujjak azonnal áttapintják a nagyobbodott és meg­vastagodott porczokat; ezen nagyobbodás oly nagymérvű, hogy a porozok domború szélei az orbita szélét érin­tik.“ A szemhéjrés alig 5 mm.-re nyit­ható, sőt az alsó szem­héj kifordítása is lehe­tetlen. A gyermeknél a cornea szétmállott és pár nap alatt meghalt. Feuer esetét az irodalomban csecsemőnél egyedüli­­nek tartja. Bruclnnayer 44 éves [férfinál észlelt tarsitist, ki penisén és srotumán fekélyekben, majd később kifoszlott papu-6. ábra. Reichert 1. obj. 4. oc. félig kihúzott tubus.

Next

/
Oldalképek
Tartalom