Szemészet, 1903 (40. évfolyam, 1-4. szám)

1903-01-25 / 1. szám

Ili S Z E M É S Z E T 1903. J. sz. ORVOSI II E TILAP — működését illeti, úgy tevékenysége — bizonyára betegeskedése miatt — úgyszólván számba sem jött“. Ezen kemény s meggyőződésem szerint igazságtalan kritika elle­nében legyen szabad azon sorokat idéznem, melyeket 1894-ben Szilágyi Etele elhunyta alkalmából írtam: „Az élet mindinkább nehezbülö küz­delmében egyre ritkulnak azok, kik életüket önzetlenül ideális czélok­­nak szentelik, kik a tudomány művelését önczélnak tekintik. Egy ilyen férfi elhunytét gyászolja Sziláijyi Étének, a szemészet tanárának halálában a kolozsvári egyetem s vele együtt a magyar tudományos világ. Szilágyi nevével hírlapokban soha s tudományos folyóiratokban is ritkán találkoztunk. Munkásságának eredményeit nem igyekezett hevenyében a piaczra vinni s abból akár erkölcsi, de még kevésbbé anyagi hasznot nyerni —, a mi sajnos, egyik indító forrása a mai iro­dalmi túlproductionak! De ez korántsem jelenti azt, hogy nem dolgozott 1 Azon néhány közlésben, mely 20 év alatt tőle megjelent, hosszú évek hangyaszorgalmának eredményeit látjuk s mindegyikben feltaláljuk egy világos fő, éles elme s nagy műveltség nyilvánulását . . . Szilágyi a legnehezebb viszonyok között is a szemklinika szánalmas s legszükségesebbet is nélkülöző hajlékát a demokratikus és humánus intézetek mintaképévé emelte. Magángyakorlatot nem folytatott s a ki tanácsát akarta igénybe venni, annak a klinikára kellett mennie, hol mindenki ingyen részesült segélyben. S ha az idő és hely útját állották annak, hogy valamennyi betegnek rendelhessen, úgy mindig a szegénynek volt előjoga s a vagyonosokat utasította el, de nem saját magához, hanem akármely más magánorvoshoz! Kiilöncznek mondták, pedig idealista volt. Irodalmi munkásságát az Orvosi Hetilap hasábjain kezdte meg s kezdettől fogva előszeretettel a szemészet két legcxactabb részével: az optikával s az operálások tanával foglalkozott. 1873-ban jelent meg első dolgozata „Adalékok a rövidlátás kiegyenlítésének elméletéhez“ czim alatt s egy évvel később „A szem fénytörési viszonyainak tárgyi meghatározásáról“. Mindkét munka alapos mathematikai ismereteiről s szigorú Ítélőképességéről tanúskodik. Ugyan­ezen időre esik a szemhéjképlésekről irt tanulmányának megjelenése, melyet mint Kovács József tanár műtönövendéke irt. A világos, jól ért­hető kórleírások kapcsán s az irodalmi adatok gondos felhasználásával értékes s biztos alapon álló következtetéseket tesz. A Kolozsvárt töltött 19 év alatt is hű maradt kedvelt irányához : 1876-ban „A láta-oldozásról“, 1881-ben ..Egy új színvegyítö készülékről“ jelent meg egy-egy közlés. Legutóbb pedig, midőn már mindenki azt hitte, hogy egy a magyar tudományos akadémiához beterjesztett elő­­leges értesítéssel végleg letette a tollat: egy nagy munkával: a „Milcrometer-opthalmosfeop“-pal állott elő. A könyvet s az eszközt a „Szemészet“ 1893. 5. számában rész­letesen ismertettem. S ha halála ez új eszköz practikus alkalmazhatósága fejlesztésében mindannyiunk veszteségére meg is akadályozta, egy kifogástalan pliysikai alapon álló eszköz szerkesztésével a szemtükör alkalmazásának terét nemcsak kiszélesítette, hanem annak értékét s jelentőségét nagy mértékben meg is növelte“ . . . Ugyanekkor az Orvosi Hetilap így ir róla: „Szaktársai között mathematikai képzettségével tűnt ki s önálló gondolkozásának tudományos eredményei a szemészet ezen részében termettek maradandó gyümölcsöket. Sokat nem Írott, de a mit Írott, abban a felfogásnak eredetisége, mondhatni új eszméknek genialitása mutatkozott. Legkiválóbb munkája kétségen kiviil az volt, mely a múlt év utolsó felében jelent meg tőle „Mikrometer-ophtalmoskop“ czim“ alatt, mely tíz évi önálló kutatásainak eredményét tartalmazta . . . s általános feltűnést keltett úgy szőkébb, mint tágabb szakköreinkben. — — — Azon puritán jellemű orvosok közé tartozott, kiket pálya­futásukon hivatásuknak tisztán ideális czéljai vezetnek és a kikre e hivatás anyagi fructificatioja ingerül nem szolgál. Magángyakorlatot alig űzött; mint magán álló egyén megelégedett szűkes tanári jövedel­mével és orvosi segélyét úgyszólván csak klinikája útján ingyen nyúj­totta a közönségnek. Ha e tekintetben talán túlzásba is esett, minden­esetre jellemének férfiasságára és szilárdságára mutat, hogy ezt évek hosszú során át vaskövetkezetességgel — mindennemű külső pressiók daczára keresztülvitte.“ — — — A kilencz év előtt írottakhoz nincs mit hozzátennem, de nincs is mit elvennem. Valóban Szilágyi Ete, míg élt, nem szorult Dezső bátya „óriás hatalmára.“ Úgy látszik halála után nagyobb szüksége lett volna reá; de az ö idealismusának, puritán jellemének, önzetlen tudomány­­szeretetének s exact munkásságának emléke megvédi öt e jogosulatlan s szükségtelen támadástól. Grósz Emil. — Herrenheiser a szemészet magántanára a prágai egyetemen java férfikorában hirtelen elhunyt. — A borsodmegyei Erzsébet-közkórház szemosztályának kimuta­tása 1902. április 1-töl deczember 31-dikig. Rendelő-orvos: Vajda Géza dr. Felvétetett és kezeltetett... ... ... ... ... 174 beteg. Elbocsáttatott gyógyultan.. — ... ... ... 115 „ „ javultam. ... ... ... ... ... 41 „ ., gyógyulatlan ... ........... 7 „ „ összesen......... 163 „ Maradt 1903-ra vissza... ... ................ 11 „ Bejárólag gyógyittatott_ ... ... ... ... ... 178 „ Műtét végeztetett ... ... ... .................. 108 esetben. Az ápolási napok száma... ... .............. 3148. Nagyobb műtétek: Extractio cataractae 17 (valamennyi gyógyult), Iridect. és iridotomia 19, Enucleatio bulbi 2, Exenteratio bulbi 2, Exenteratio orbitae 2, Exstirp. sacci lacrym. 1, Antepositio musculi 1 etc. A 87cpáá/ii'(í-gyermekkórház szemészeti osztályán a lefolyt évben 1557 új szembeteg jelentkezett. 179 nyert kórházi felvételt, 162 nagyobb operálást végeztek, ezek között 21 hályogextractiót, 24 iridectomiát, 3 sphincterolysist, 8 enuclealást, 7 tenotomiát. — Szemorvosok a nagy városokban. Berlinben ... ... ... 3469 orvos, 91 szemorvos van. Boroszlóban......... ... 578 „ 19 „ ,. Kölnben.............. 356 „17 „ „ Frankfurtban. ... ... 355 . „ 13 „ „ Münchenben.. ... ... 740 „ 19 „ „ Lipcsében ... ... ... 459 „ 26 „ „ Hamburgban.. ... ... 581 „ 22 „ „ Budapesten........ ... 1400 ,, 16 „ „ — A budapesti egyetemi szemklinika betegforgalma az 1902-dik évben. A lefolyt évben a budapesti egyetem szemklinikáján 7432 új járó beteg fordult meg, ezek közül 794 nyert kórházi ápolást; a nagyobb operálások száma 1014. és pedig 408 hályogműtét, 136 iridec­­tomia, 48 tenotomia, 47 enuclealás, 30 könnytöml'ő-kiirtás, 11 szemhéj­­plastica. — Hajóösszeütközés szintéresztés következtében. Az irodalomban több olyan vasúti baleset és hajóösszeütközés leírását lehet találni, melyeket a vizs­gálat adatai vagy a szakértő véleménye szerint színtévesztés okozott. Különö­sen Bickerton a liverpooli kórház szemész­főorvosa buzgólkodott ezek összegyűj­tésében. Egyikét a legmeggyőzőbbeknek a British Medical Journalban is közölte s a mellékelt ábra a helyzetet szemlél­­hetövé teszi. A. Az „Isaac Bell" hajó valódi helyzete, C. annak zöld lámpája, melyet a másik hajó színtévesztő tisztje vörös­nek gondolt, miből azt következtette, hogy ..Isaac Bell“ В. helyzetben van. D. a „Lumbermann“ hajó eredeti hely­zete, melyből a színtévesztő tiszt irá­nyítása folytán E. helyzetbe kormá­nyozták, minek folytán összeütközés történt s tiz ember életét veszítette. Arról, hogy szintévesztés oko­­zott-e közlekedési balesetet, a Magyar Orvosok Lapja Szemészeti Lapok mel­lékletének 1902. 3. s a főlap u. a. év 42., 43.. 46. számaiban vita folyt, mely ott befejezést is nyert. G. E. — Adatok a szemtükör feltalálásának történetéhez. Pflüger Brun­­nernek az osztrák táviró igazgatójának egy levelét közli, melyben Erlach ismert észleletéről bővebb részletek vannak. Erlach ugyanis Brunnernek iskolatársa volt s a pupilla vöröslését épen együtt észlelték s Erlach olyan fontosságot tulajdonított neki, hogy a berlini physikai egyesületben is szóvá tette. Pflüger közléséből azt is megtudjuk, hogy Erlach említette volt neki, miszerint azon időben divat volt a berlini diák-összejövetelekkor, sőt salonokban is concav üvegekkel a pupilla vöröslését előidézni. Haselberg a berlini második számú szemklinika assistense egy 1679-ből származó képet közöl, melyen állat szemének fénylése lát­ható. A kép Joh. Ludovi. Goffridi Historische Chronikájából való, mely könyv 1647-ben Frankfurtban jelent meg. Dr. Reicher „Der Gelehrte“ czimü könyvében a kép reprodukálva van. Az eredeti munka a képhez azt a leírást csatolja, hogy a trienti zsinat alkalmával Cres­­centius bíboros mint pápai küldött vett részt. Éjjeli munkája közben tüzes szemű fekete kutya jelent meg előtte ... A képen magán a bibornok látható a mint asztalnál levelet ir, elöte gyertya ég s szemben vele fénylő szemű kutya. A helyzet tényleg olyan, a mely a legalkal­masabb a pupilla fénylésének előidézésére. (Kiin. Monatsbl. 1902. XL. I. 241.) G. E. — Uj könyvek. A Nékám Lajos és Kétly László által szerkesztett Magyar Orvosi Vademecum második kötetének befejező része is meg­jelent s ebben „A szem betegségeinek therapiája“ czimü fejezetet Blaskovics F. László dr. az egyetemi szemklinika első assistense irta. Szerző 2Va ívnyi terjedelemben azon gyógyító eljárásokat ismerteti, melyeket Schulek Vilmos tanár budapesti egyetemi szemklinikáján ki­próbáltak s elfogadtak. Ma, a midőn az új gyógyító módok valóságosan elárasztják az irodalmat, a gyakorló orvosoknak az ilyen útmutató jó szolgálatot tesz. A tárgyalás világossága, a helyes ítélet sj minden felesleges szószaporítás jellemzik a dolgozatot. — Die Anomalien der Refraction und Accommodation des Auges mit einleitender Darstellung der Dioptrik von Carl Hess. Graefe-Saemisch. Handbuch der gesammten Augenheilkunde. 41—47. Lieferung. Leipzig, 1902. A lefolyt félév sze­mészeti irodalmának legjelentősebb eseménye Hess monographiájának megjelenése. Mint Hering és Sattler tanítványa senki sem hivatottabb mint ö, hogy a szemészet e legcxactabb részét Helmholtz és Donders által megállapított alapon újból átdolgozza s az újabb kutatásokat, melyekben ő maga is tevékeny részt vett, értékesítse. Hess nagy és derekas munkát végzett, melynek gondos áttanulmányozása a szemészet minden művelőjének kötelessége. G. E. Budapest, 1903. Pesti Lloyd-társulat könyvnyomdája. (Felelős vezető Kozol Antal J.) Dorottya-utcza 14. sz.

Next

/
Oldalképek
Tartalom