Szemészet, 1903 (40. évfolyam, 1-4. szám)
1903-01-25 / 1. szám
1903. 1. sz. 11 ORVOSI HETILAP — SZEMÉSZET vadász baloldalt állott, tőle 30—40 lépésnyire, ő az előtte 5—6 lépésnyire felugrott nyúl felé nézett, midőn a lövés eldördült, a nyúl találva lett, de az ö jobb szeme is. Szeme vérzett, látása mindjárt elveszett. Felvételkor jobb szeme prodrudált, mozgása minden irányban, de kivált kifelé korlátolt s ez irányban fájdalmas is. Mérsékelt cliemosis. A cornea centrumától egy szakgatott szélű vonalas seb húzódott a cornea külső alsó széléig. Az iris megfelelő helyén hasonló seb, melynek felső lebenye a cornea sebén kilóg. Minimális csarnok, alsó felében vér, felül szürke gomolyagszerű izzadmány, mely a pupillát elfedi. T — 2, érintésre kissé fájdalmas. Fényérzés jó, projectio felül a centrumig szűkült. A cornea sebén kilógó irist lecsapjuk. Jeges borogatás, kötözés. Diagnosis : Corpus alienum in oculo dextro. Október 29-dikén. Protrusio, chemosis csökkent. Cornea sebe tiszta, a csarnok még nem mélyebb. Állott vízzel borogatás. Október 31-dikén. Csarnok mély, benne kevés vér s szürke izzadmány, felső nagyobb felében a szűk pupilla áttünik. Fájdalom megszűnt. Atropin langyos borogatás. November 15-dikén. A pupilla területében szürkés hártya, az iris sebében duzzadó lencserészletek. T = +, a szem fájdalmas. Punctio corneae, miközben a lencse nagyrészben kibocsáttatik. Erre a szem megbékiilt, tensioja normalis lett s fájdalmatlan. Deczember hóban az iris széle több helyen lenött a lencsetokhoz s maradékhoz. Újból irisizgalom és ciliaris fájdalom jelentkezik, melyhez heves féloldali fejfájás is csatlakozik, a fényérzés elvész. A cornea a seb vidékén lelapul, behúzódik. — T =—-1. Deczember 31-dikén. Enucleatio bulbi narcosisban. A szemteke sagittalis irányban felmetszetvén, úgy találjuk, hogy a behúzódott cornealis hegedés vidékén az iris, pupillaris hártya, némi lencsemaradék és szürkés tömöttebb izzadmányból álló tömeg rögzíttetik a hegedéshez és a szomszédos sugártesthez. A retina egész tei’jedelmében levált keskeny tölcsért képez, mely tölcsér belsejében kevés nyákos, sárgállós Uvegtest találtatott, a retina és chorioidea között pedig barnás színű folyadék, mely a bulbus felnyitásakor kifolyt. A tölcsérszerüen levált retina hátul két nyúlványra válik s egymáshoz közel két ponton van rögzítve a sclerához, az egyik a papilla, a másik ettől 4 mm.-nyíre kifelé és kissé felfelé eső pont. E két hely között szintén levált a retina. Bemetszve e két rögzítési pontra az egyiknek metszetén a nervus opticus tűnt elő, ez a papilla. A másik ponton bemetszve kicsiny köralakú hegedést találunk a sclerában, melynek külső oldalán is szövetodanövés volt konstatálható. Idegen test a szemben nem találtatott. Az eset sem mint különös sérülési mód, vagy alakulás, sem kortörténetének lefolyása miatt nem érdekes, sőt mindennapi, hogy az idegen test a szemtekét másodszor is átfúrja s az orbitában fenekük meg, az is gyakoribb eset; mégis mind a gyógyeljárást illetőleg, mind pedig a forensis tekintetben — mint jelen esetben is történt — felmerülhetnek hasonló sérülések alkalmából oly kérdések, a melyek megokolttá teszik az eset közlését. A sérülést úgy fogtuk fel, hogy az idegen test benne rejtőzik a szemben és pedig, a mi a legvalószínűbb, hogy az sörét, ámbár nem zárhattuk ki annak a lehetőségét sem, a mit maga a sérült tartott valószínűnek, hogy a mennyiben ők kavicsos területen vadásztak s ö látta, a mint a nyúl mellett felporzott a talaj, hihetőleg innen valami kavicsszemcse csapódott az ő szemébe. Nem zárhattuk ki annak lehetőségét, mert a corneán vonalas sebet találunk. De tudva azt, hogy a corneán mint felette rugalmas hártyán a már a földről felpattanó, tehát erejében tetemesen meggyengült, gömbalakú sörét is üthet vonalas sebet, az utóbbit tartottuk valószínűnek. Röntgen-felvétellel is igyekeztünk megállapítani az idegen test alakját vagy székhelyét. Az ebbeli igyekezetünket siker nem koronázta, a mennyiben az üveglemezen az idegen testre valló folt biztosan nem volt kimutatható. Ismeretes dolog, hogy az ólomnak, mint a szemben levő idegen testnek veszedelmes volta felöl újabb időben jól megfigyelt esetek alapján kedvezőbbé alakult a vélemény, s az azelőtt általános, minél előbb végrehajtandó (ha lehet) extractio vagy enuclatio helyett ma már a conservativ kezelést tartják helyesnek s ajánlandónak. Tornátok sörét-sérülés 24 esetében követett conservativ gyógykezelést a nélkül, hogy egyszer is látott volna Sympathikus gyulladást utána kifejlődni. Conservativ kezelésre az acut gyuladásos tünetek ez esetben is gyorsan engedtek, protrusio, chemosis megszűnt, a lencsekibocsátás után egy ideig nyugalomba jött a szem, de csakhamar enuclealni kellett a chronicus iridocyclitis miatt. A törvényszék azon kérdésére, vájjon sörét avagy más anyag okozta-e a szem megsérülését, a míg a szemet nem cnuclealtuk, nem is adhatunk biztos feleletet, csak miután a sclerában ! hátul is megtaláltuk a szabályos kerek kimeneti nyílásnak megfelelő hegesedést, csak akkor lehetett biztosan állítani, hogy az sörét volt. Ugyanekkor megfelelhettünk a bíróság ama kérdésére is, vájjon a sérülést okozó anyag direct közvetlenül érte-e a szemet, avagy csak máshonnan pattant-e oda. E kérdésre pontosan megfelelni fontos lehet egyes esetekben a szándékosság szempontjából is. Tekintve, hogy a sérült bal oldalával volt a vadász felé s arczával a nyúl felé fordulva s tekintetbe véve, hogy a bemeneti nyílás a jobb cornea külső alsó quadransában, a kimeneteli ! nyílás a szemfenék jobb felében, a macula tájától is kissé ki- és felfelé találtatott, tehát csaknem sagittalisan haladt át a szemen : bizonyos, hogy a löveg nem jöhetett direct, közvetlenül a fegyverből, hanem csak a sérülttel szemben levő kavicsos talajról minden irányban szétszórva juthatott a közelben álló sérült szemébe. Érdekes mindenesetre a dologban az, hogy ugyanazon test a corneán vonalas sebet, a sclerán pedig kerek nyílást vágott, a mi a két szövetnek rugalmasság dolgában nagyon különböző voltában leli magyarázatát. A sérülés iránya csaknem sagittalis lévén, az mind a két szövetet közel merőleges irányban találta, igaz, hogy az elsőt domború, a másikat homorú felszínén, kérdéses, vájjon nem-e járul eme körülmény is hozzá a sebek különböző alakjának létrehozásához. De látjuk más esetben azt is, hogy a sclerán behatoló I sörét rendszerint kerek nyílást szokott hátrahagyni, míg a corneán behatoló, még ha az puha, rugalmasságát veszített is, nem szabályos kerek, de beszakadozott szélű, repesztett jellegű, szabálytalan vonalas sebet szokott ejteni, a mi azután, mint ez esetben is történt, kizárja azt, hogy kathegorikus választ adjunk arra, vájjon sörét vagy más egyéb ütötte-e a sebet. III. Az először ismertetett esetben azt láttuk, hogy az orbitába behatoló idegen testek egyes esetekben oldalra való dislocatiót és protrusiót okozhatnak a behatolás pillanatában, a mely helyzet állandósul, ha talán nem is eredeti nagyságában, ha az idegen test az orbitában marad, s megszűnik, ha az idegen test eltávolodik. A dislocatio és protrusio bizonyos körülmények között oly nagyfokú lehet, hogy a szemteke teljesen kilöketik az orbitából, vagyis luxalódik mellfelé. Sajnos, erre is akadt kórházunkban az utóbbi időben példa. N. N. 55 éves erőteljes gazdatiszt ez év november hó 6-dikán a gazdaságban marhákat válogatott eladásra. Az eladásra kerülő marhák szarvukra sütött bélyeggel voltak megjelölve. Az egyik tehénnek a szarván kevéssé volt felismerhető a jel, a kondás nem tudta felismerni, a gazdatisztnek kellett a jelt keresnie. E czélból közel hajolt az állat szarvához, e pillanatban az állat oldalt csapott, fejével oly szerencsétlenül, hogy a gazdatisztnek jobb szemét találta szarvahegyével. Az illető óriási fájdalmában összeesett, de eszméletét nem veszítette el. A rögtön elősietö orvos kötést tett szemére, mire a vérzés gyorsan megszűnt. Harmadnapra kórházunkba jött. Itt folyó 8-dikán leáztattuk a kissé rászáradt, jókora kötést, levétele után a következő ijesztő kép tárult elénk : A jobb szemteke a szemhéjak előtt fekszik és pedig a belső szemzug tájékán, be- és lefelé rotálva annyira, hogy cor-