Szemészet, 1902 (39. évfolyam, 1-6. szám)
1902-12-07 / 6. szám
7G ORVOSI HETILAP S Z E M E S Z E T 1902. 6. sz. Mindezen az egész országra szóló intézkedéseken kivid ott, hol a trachoma jár vány szerűen terjed, még más eljárásokat is életbe léptettek. Ilyenek a tájékoztató és általános szemvizsgálások, melyek czélja a lakosság összes trachomásainak kikutatása. A tömeges gyógyítás czéljából a községházánál rendeznek be rendelő helyiséget, a hatósági orvos külön jutalomban részesül, ott a hol a hatósági orvos egyéb elfoglaltsága miatt e gyógyítást nem végezheti, külön szemorvosokat alkalmaznak, kiket az állam fizet, 1899-ben 42 ilyen orvos volt alkalmazva 80,000 korona fizetéssel. A hol nincs nagyobb közkórház a közelben, állami trachoma-kórházakat állítanak fel (1900-ban 9 volt), az orvosoknak a trachoma diagnostikájában s gyógyításában való alaposabb kiképzése czéljából pedig trachoma-cursusokat tartanak. íme ezek a Feuer által szervezett védekezési eljárás főbb vonásai. Csak természetes, hogy az idők folyamán a helyi viszonyokhoz mért specialis intézkedéseket is szükségesnek tartott. A védekezést nagyon megnehezíti a mezei munkásoknak csoportokban való kivonulása. Az ilyen csoportban levő trachomás a rossz lakásviszonyok között nem csak társait inficiálja, hanem az addig trachoma-mentes vidékre is elhurczolja a ragályt. Azt tervezték, hogy a trachomásokat külön csapatba egyesítik, vagy ezek elutazását megakadályozzák, ezen rendszabályokat azonban meghiúsítja egy nagyhatalom : a nyomor; azt pedig, hogy a munka területén elkülönítés s gyógykezelés történjék, meghiúsítja a hygiene másik két nagy ellensége: a közöny és tudatlanság. Szeged város külterületén megkísértettek oly eljárást, mely e két nagy ellenség hatását ellensúlyozza. Itt ugyanis aránylag kis területen 6 állami trachoma-orvost alkalmaztak, kik a betegeket saját tanyáikon keresik fel. De már Feuer meggyőződött, hogy ez eljárás nem lesz folytatható. A legjobb s legczélszerűbb intézkedések is megtörnek azon, hogy a trachoma gyógyítása szerfölött hosszadalmas, úgy hogy nemcsak a beteg, hanem az orvos s még inkább a hatóság belefárad. Ezért Feuer javaslatára egy aránylag nagy: 2000 forintos pályadíjat tűztek ki a trachomaragály s a trachoma gyorsabb gyógyitásmódjának felfedezésére. S ő maga is az 1893 óta vezetése alatt álló trachoma-osztályon szakadatlanul dolgozott a trachoma aetiologiájának s therapiájának tisztázásán. Az elért eredményeket sohasem becsülte túl. Midőn a porosz vallás-, közoktatás- és orvosügyi ministerium kérdést intézett a Magyarországon elért sikerekről, ő maga nagy önmérséklettel nyilatkozott. Reá mutatott az óvó eljárások végrehajtásának, a kényszergyógyítás, szakértők alkalmazásának nehézségeire, viszont jó lelkiismerettel mutathatott reá, hogy sikerült oly szervezetet létesíteni, mely a közigazgatás javultával, az orvosképzés fejlődésével évről évre jobb eredményeket fog felmutatni s mely által sikerült a ragály rohamos terjedésének gátat vetni. A trachomáról irt számos dolgozata bizonyítja, hogy művét nem tartotta befejezettnek. A dolog természetéből folyik, hogy a szervezet még fejlesztést s javítást igényel, ezekről szólani lesz még alkalmunk, most csak annyit igazolhatunk, hogy a fejlesztés feltételeit Feuer szervezete önmagában bírja s bizony, ra mindaz, a mi ezután fog történni, az ő művére fog támaszkodni, mely iránt nem csak a külföld mutat szokatlan érdeklődést, hanem a melyet az ország egy más nagy szerencsétlenségének, a tuberculosisnak leküzdésére irányuló mozgalom megindításakor, mint a czélszerű intézkedések példájára nem kisebb tekintély hivatkozik, — mint maga: Korányi Frigyes. S ha most Feuer életpályájának befejezte után azt kérdezzük : az elért eredmények arányban vannak-e két évtized keserves s súlyos munkájával, nyugodt lelkiismerettel állíthatjuk, hogy igen, mert nem szabad felednünk Hdmhollz tételét, mely azt mondja, hogy a mi útunkon eredmények csak nagy munka által érhetők el. Feuer kétszeres érdeme, hogy minden lépését töretlen úton tette — s ez a tény emlékét biztosan megőrzi a feledéstől! Grósz Emil. Az adrenalin alkalmazása a szemészetben. Közli: Barlay János dr. A mellékvesék szerepéről, azok működéséről még igen eltérők a nézetek. Azt tudjuk, hogy a mellékvesék bizonyos, a szervezetre ártalmas ferment-anyagoknak kiküszöbölését végzik, de hogy az milyen úton-módon történik, erre nézve biztos ismereteink ez idő szerint még nincsenek. A mellékveséitől megfosztott állat heves mérgezési tünetek közt elpusztul. A mellékveséknek az értonusra gyakorolt hatásuk is ismert dolog. Épen ezen tulajdonságát óhajtották kihasználni, midőn részint frissen leölt állat felaprózott mellékveséit, részint pedig az azokból különböző eljárással nyert kivonatokat, gyógyszer gyanánt, úgy belsőleg, mint külsőleg alkalmazásba vették. A különböző nevek alatt forgalomba hozott szerek körülbelül hét éve vannak használatban. Mint minden szerves anyagból nyert készítmény, a levegőn állva, a világosságnak kitéve, gyorsan bomlik és hatását veszti, úgy az eddig forgalomban levő mellékvesekivonatok is épen tarthatatlanságuk és e miatt a drágaságuk folytán nem feleltek meg a czélnak, melyet szolgáltak. A különböző állatok (ökör, ürtt, borjú) mellékveséiből nyert kivonatok por alakban, oldatban vagy tablettákban kerültek a kereskedésbe. A Merck gyárában készült porított kivonat (glandulae suprarenales sicci pulv.), már néhány óra alatt nyirkos lesz és erős rothadási bűzt áraszt. Wólffberg „atrabilin“-je (készíti Leschnitzer gyógyszerész Breslauban) kissé melegebb időben s rendes nappali világításnál még jól zárt üvegben is bomlik. Jégszekrényben, sötét helyen kell tartani, hogy hosszabb ideig használható legyen. Ha felforraljuk, vészit hatásából, ha bomlott állapotban a szembe cseppentjük, hatása változatlanul érvényesül, de e mellett a benne keletkezett anyagok chemiai ingert gyakorolnak a conjunctivára s az atropin conjunctivitishez hasonló gyuladás keletkezik (Wólffberg). A Jaequet León dr. által Lyonban előállított „Extráit de capsules surrénáles“ mindkét végükön beforrasztott karcsú, körülbelül 2 gm.-ot tartalmazó üvegcsövecskékben kerül árúba. Ennek is gyors bomlékonysága a hátránya. A levegőn állva néhány nap alatt megsürüsödik, megpenészedik, szagot terjeszt és használhatlanná válik. A höchsti festékgyárakban készült risuprareninu hasonlóan az előbbiekhez szintén bomlik s e mellett a szembe cseppentve, kellemetlen csípési, fájó érzést kelt; kevés különbséggel majdnem ugyanilyen az 5°/o-os extractum suprarenale solutum, mely 10 gm.-os üvegcsékben kerül forgalomba. A mellékvese-tabletták (Burroughs, Wellcome et Oo.), melyeket belsőleg diabetes, morbus Addisoni és rhachitis ellen adnak, nem sokkal különbek mint az előbbiek. Ez utóbbi három anyagról, valamint a szintén mellékvesékből előállított „sphygmocjenin“ s „epinephrin“-пек nevezett készítményekről személyes tapasztalataim nincsenek. A múlt év folyamán a Parke, Davis et Oo. londoni ezég megbízottja az egyetemi szemklinikának két új mellékvesekivonatot bocsátott rendelkezésére kísérletezés czéljából. Az egyik a „suprarenal liquid with chloretone“, a másik a „solutio adrenalini hydrochloric^. Mi az utóbbit használtuk. A fentnevezett angol ezég chemikusa Takamine Jokichi dr. (Detroit, New-York) ökör mellékvesék hatóanyagát elkülönítette s „adrenalin“-nek nevezte el. Ez fehéres, könnyű, kristályos por, mely gyengén keserű ízű, hideg vízben nehezen, melegben könnyen oldódik, savakkal aránylag jól oldódó, nehezen kristályosodó sókat képez, melyek a levegőn állva rózsaszínűek lesznek (oxydálás). Sósavas sója a legkevésbbé izgat s az összes követelményeknek legjobban megfelel. Legnevezetesebb tulajdonsága, hogy jól eltartható. Oldata víztiszta, átlátszó, szagtalan és íztelen. Sötétbarna, körülbelül 25 gm.-ot tartalmazó üvegdugóval ellátott s parafinnal légmentesen elzárt üvegekben kerül forgalomba. Világos üvegben tartva, néhány nap múlva (3—4 nap) gyengén rózsaszínűvé lesz s finom felhöszerű zavarodás mutatkozik benne, s az üveg fenekén idővel kissé szaporodó sárgás-barnás csapadék
