Szemészet, 1902 (39. évfolyam, 1-6. szám)
1902-10-26 / 5. szám
ORVOSI HETILAP — DOLGOZAT' bálytalanok, kihegyezettek az elváltozás helyén, mi élénk ellentétben áll a szomszédos részekkel, hol a papillák a rendesnél sokkal kevésbbé fejlődőitek, inkább elsimultak, az epitbel s corium közötti határ nem oly szembeötlő, mint az ép bőr metszeteiu. A bőrelváltozás helyén feltűnő a fürtös faggyúmirigyek egyes lebenyeinek tágulása, mely tágulás a coriumban székelő cysta képét nyújtja. (L. II. ábra A.) Weigert-féle festéssel készült praeparatumokou szembetűnő úgy az elváltozás helyén, mint környezetében az elastikus rostoknak szorosan sűrűén egymáshoz való simulása s orcein-polychrom-methylenkék + 2°/o sav. fuchsinnal kezelt metszeteimen sok helyen az acidophil elastinnak basophil elacinná való átalakulása látható. Az elastiunak abszolút hiányát Unnával ellentétben nem találtam az elváltozásnak megfelelő helyen; kisebbnagyobb mérvben, sőt a legtöbb helyen túlnyomólag volt az jelen. A bőrizmok keskenyedettek, atrophizáltak. A kollagén kötegek megnyúltak, karcsúbbakká váltak. A verítékmirigyeknek sem kivezető csöveit, sem magának a mirigynek segmeuturtiait nem találtam a rendesnél tágultabbnak. l°/0-os osmiumban fixált anyagból származó metszeteken a szarúréteget, valamint a szarúrétegnek a Malpighi-rétegbe való betüremkedéseit, a faggyúmirigyek tágult cystikus elváltozásainak űrét a feketére impraegnálódott zsírtömeg teljesen ellepte. Véredényeket mindenütt normálisaknak találtam. * * * A megbetegedés lényegét, mint említettük, Handford és Baher az epitbel, illetőleg tartozékainak elváltozásában, míg Neumann, Pollitzer és Unna, habár más-más értelemben, a cutisban keresték. Kétségkívül szembeötlő a faggyúmirigyek és tüszők excentrikus tágulása, a papillák megnyúlt volta s az elszarút A BŐRKÓRTANI INTÉZETBŐL 1902. 2. sz. E sejtek egy részének protoplasmája zsírrá alakul át s el is szarúsodik. A mirigyben így felszaporodó anyagoknak a bőr felszínére való juttatását korábban kizárólag az utánuk nyomuló újabb keletű produktumok nyomásának (seeretorikus nyomás) tulajdonították. Újabban azonban mindinkább szerepet juttatnak ezen élettani processusban a cutis izom- (Hess3) és kötőszöveti elemeinek, melyek mintegy kisajtolnák s a bőr felszínére szorítanák a mirigyek tartalmát. A bőrizmok mellett kollagén rostoknak is, melyeknek rugalmas voltát Nékem1 bizonyította be, rész supponálható e műveletben. Kétségtelen, hogy ha az izom, illetőleg kötőszöveti elemek kisebb-nagyobb mérvben elfajultak illetőleg atrophizálódtak, mint az atrophia senilisnél e feladatuknak nem képesek többé megfelelni s azt hiányosan végzik. Működési képességüknek e csökkenése azonban a bőrfelület azon részén válik leginkább feltűnővé, a hol ép állapotban a legnagyobb munkát végezték ezen irányban. Tehát ott, a hol a normalis bőrben is a legtöbb faggyúmirigy van; a sternumon, háton, a lapoczkák között azaz a bőrnek épen azon részein, melyeket a klinikai tapasztalás mint a verruca senilis praedilectionalis helyeit jelölte ki. Véleményünk szerint a nagyrészben senilisen elfajult, illetőleg atrophizált izom és kötőszöveti elemek nem képesek összesajtolni s így teljesen kiüríteni a faggyúmirigyek egy részét. A faggyúelválasztás azonban to vább folyik e mirigyekben s a felgyülemlő misodási rendellenesség, de azért histologiai vizsgálataink alapján inkább vagyunk hajlandók ezt bár morphologiailag fontos, de nem alapél változásnak minősíteni. Mint a szövettani leletből kitűnik, a Malphigi-réteg szélesbedése inkább látszólagos csak ; sőt az elváltozás határán túl egyenesen keskenyedettnek mondható. Ugyancsak szélességében fogyott a corium, a kollagén kötegek nagyrészt atrophizáltak, a rugalmas rostokat szorosan sűrűén egymáshoz simulva, az elastint sok helyt elacinná fajulva találtuk — szóval főbb vonásaiban az atrophia cutis senilis histologiai képe tűnt elénk. E lelet, meljet azon klinikai tapasztalati tény is támogat, hogy e verrucák túlnyomólag idős, atrophiás bőrű egyéneknél fordulnak elő, azon következtetést érlelte meg bennünk, hogy a szóban forgó bőrelváltozás létrejövetelénél nem annyira az epidermis, mint inkább a cutisban lefolyt kötőszöveti elváltozások azok, melyeknek a főszerep tulajdonítható. A verruca senilis okát első modern leirója Neumann már 1869-ben a senilisen elváltozott cutisban kereste. Nagyjában osztjuk e felfogást, de míg Neumann tisztán a cutis zsugorodásának juttat szerepet, addig mi a mellett a kötőszöveti elemek degenerati ójában illetőleg atrophiájában s ezek következtében működési képességé nek csökkenésében vagyunk hajlandók a baj kútforrását keresni. A faggyúelválasztás physiologiájából tudjuk, hogy a mirigyek mélyében folyton új sejtek képződnek a mirigylebenyek falát képező epidermissejtek proliferatioja folytán. rigytennékek mechanice kitágítják a mirigyeket, mihez az elszarúsodási rendellenesség folytán a mirigy vezetékek szájadékának szarútömeg által való elzáratása is járul s így jöhetnek létre a tágult folliculus és faggyúmirigyképbtek, melyeket a verruca senilis histologiai képében az imént leirtunk. A szintén a senilis bőrre typusos abnormalis elszarúsodási folyamatban lelhetik magyarázatukat azon szarútömegek, melyek a verruca senilis klinikai képében dominálnak s az elváltozás histologiai képében a szárúrétegnek a Malpighi-rétegbe való betüremkedéseiből származtathatók. Irodalom: 1. Barthelémy-Halzer. Des venues séborrhoéiques ou Verrues plates de la vieillesse. Annales de Dermat. 1881. II. 535. 2. Handford. Illustr. Med. News. Vol. I. 1888. (per Pollitzer). 3. Hesse. Zur Kenntniss der Hautdrüsen und ihrer Muskeln. Zeitschr. für auat. Entwickle-Geschichte 1870. 4. Nékám. Adatok a bőr elastikus rostjainak működéséhez és topographiájához. Orvosi Hetilap 1895, 22. sz. — francziául: Annales de Dermat. 1895. 5. Neumann. Sitzungsberichte d. K. Akad. d. Wissensch. Wien, 1809. 0. Neumann. Hautkrankheiten. 1870. 301. 7. Pollitzer. Die seborrhoische Warze. Monatsh. für prakt. Dermatologie XI. (1890.) 145. 8. Unna. Histopathologie der Hautkrankheiten. 1894, 1178. Ábramagyarázat : 1. ábra. Verruca sonilis. A) C) szarúréteg betüremkedése a Malpighi-rétegbe, В) tágult folliculus, П) papillametszet. II. ábra. Tágult fürtös faggyúmirigy-lebeny a coriumban. .4) Budapest, 1902. Pesti Lloyd-társulat könyvnyomdája. (Felelős vezető К ózol Antal J.) Dorottya-utcza 14. sz.
