Szemészet, 1901 (38. évfolyam, 1-6. szám)

1901-10-27 / 5. szám

HM ( 54 ORVOSI HETILAP — SZEMÉSZET 1901. 5. sz. Folyóiratok átnézete. Archiv für Augenheilkunde, XL1II. к. 4. füzet. Haselberg': Snellen elve szerint készült táblák az egy szemen simulált vakság és gyenge látás leleplezésére. Stood: A cornea recidiváló hólyagképzödései s a cornea felszínének sérülései után keletkező „keratalgia“. Knapp: Az ú. n. coloboma nervi optici nehány esete. Senn : A nagyfokú közel­­látóság operativ kezeléséről. Klinische Monatsblätter für Augenheilkunde, 1901. augusztus. Wagner: Az iridectomia ez idő szerint a legjobb műtéti eljárás a glaucoma valamennyi faja ellen. Krükenberg: Az ember kötőhártyáján található és Gram szerint elszintelenedö gonococcushoz hasonló diplo­­cóccusok. Keine: A jobb és bal szemmel látottak megkülönböztethetö­­ségo s jelentősége a testies látást illetőleg. Stölting: A szarnhártya oedemája glancoménál. Masugi: Kísérleti vizsgálatok a szarúhártya áthatoló és át nem hatoló sebeinek gyógyulását illetőleg, különös tekin­tettel a cocain hatására. Zeitschrift für Augenheilkunde, 1901. 6. к. 2. füzet. Dimmer: A hályogmütétekröl. Coppez és Günsbwg: Az intraocularis vasszilánkok diagnostikája és kezelése. (Vége.) Handmann : A gyürüalakú scotomákról. Pichler : A mellkas összenyomatása után keletkezett többszörös vérzés a fejbőrön s a szemen. Hauenschild: Casuistikus közlések. 3. füzet. Fuchs: A macula lutea elváltozásai tompa zúzódások után. Noble: Jodkészítmények nagy adagjainak alkalmazása a szemészetben. Ostwxlt: További kísérleti adatok a jodoformpálczikákkal való intraocularis des­­infectíohoz. Feilchenfeld: Az egyszeres látásról veleszületett szem­­izombénulások esetén. Hess ■■ A wiirzburgi új szemklinika ismertetése. Centralblatt für Augenheilkunde, Í901. augusztus. Grunert: A retinalis vénákban látható vérkeringés leukaemia jelenlétében. Hirsch­berg : Chorioidealis daganat szokatlan alakja. Szeptember. Pope: Indiai hályogmütétekröl. Augstein: Aniridia, veleszületett iris-coloboma és ablatio retinae esetében végzett hályogmütét. Archives d’ophthalmologie, 1901. julius. Landolt: Az izomelöre­­varrás technikájáról. Sourdille : Az agydaganatok kíséretében keletkező látóidegbántalmak kórboneztana és kóroktana. Pflüger: A subconjunc­tivalis hetol-injectiokról. Teriién et Petit: A papilla veleszületett nagy­fokú kivájulása. Augusztus. Badal: Keratoconus három esete; a sebészi beavatkozás közvetlen és késői eredményei. Sourdille czikkének foly­tatása és vége. Imbert: Az üvegtest deformatioja a szemgolyó moz­gásai alkalmával. Szeptember. Gáliét és Coppez: A sinus spheno'ídalisból kiinduló osteoma esete. 'Person : Az obliquus inferior traumás eredetű bénulásának esete. Dupuy-Dutemps: Az alsó szemhéj heges ectropiumának palpebro-palpebralis nyeles lebenynyel való gyógyítása. Annales d’ocuíistique, 1901. julius. Querenghi: A glaucoma gyógyíthatósága iridectomia nélkül. Person : A glaucoma acutum lénye­géről. Idösbb Terson : Intraocularis daganatok és az acut glaucoma. Elkerülhetetlen tévedések a diagnostikában: helyesebb kutatási módok kétes esetekben. Motais: A sclerotomia posterior helyes alkalmazása, eredménye és indicatioja. Augusztus. Teillais: Meningitis következtében keletkező szembántalmak; ophthalmoplegia totalis és a kisérő retinitis, Faludé:. A canthoplastica technikája. Majewski: A hályogmütétek után keletkező cornealis astigmatismu t előidéző tényezőkről. Morax és Chaillous: A szem tuberculosus bántalmainak diagnostikája. Szeptember. Javai: A glaucomának önmagán észlelt tünetei. Rogman: Létezik-e amblyopia ex anopsia? Petit: A bal szem metastasises ophthalmiája, a jobb szem ulcus serpiginosum a s mindkét szem pneumococcus okozta conjunctivitise egy pneumoniában szenvedő betegen. Fromaget: Aethyl­­chlorürrel előidézett általános anaesthesia a szemészetben. Revue générale d’ophthalmologie, 1901. julius. A franczia szemészeti társaság május havi ülésének jelentései. Augusztus. Nincs eredeti közlemény. Recueil d’ophthalmologie, 1901. julius. Remy: A diploscop. Thooris : A szem fénytörésének meghatározására szolgáló új módszer. (Folytatás és vége.) Augusztus. Ferrin: A keratitis suppurativa keze­léséről. Galezowski: Klinikai megfigyelések. Szeptember. A keleten elő­forduló primaer glaukomákról. Perrin czikkének folytatása és vége. The ophthalmic Review, 1901. augusztus. Ridley: Üvegtesti vérzésekről. Szeptember. Fergus: Hályogmütétek septikus viszonyok közt. Crawley : A holocainról. Október. Cross : Az utóhályogok fajai és gyógyításuk. Gyógyászat, 1901. 32. sz. Mohr Mihály: Ptosis luet ca operált esete. 35. sz. Mohr: A jodoformmérgezésröl, különös tekintettel a szemen jelentkező tünetekre. 36. sz. Mohr czikkének folytatása. Wienermedicinische Wochenschrift, 1901.32. Cohn: Kevesbbedett-e a vakok száma az újabb óvóintézkedések életbeléptetése óta V 33., 34., 35., 36., 37., 38. Cohn czikkének folytatása. Berliner klinische Wochenschrift, 1901. 32. sz. Mendel: Hályog­­mütétek aggoknál. Bernhardt: A szemhéj és orrizomzat együttműködése. 33. sz. Hochheim: A színvakság vasúti orvosi szempontból. 38. sz. Thorner: A szemfenék stereoscopos megtekintése. Wiener medizinische Presse, 1901. 30. sz. Bondi: Az öregkori hályog műtétének javalatai. 33. sz. Pristley Smith: A kancsalság korai kezelése fiatal gyermekeknél. Centralblatt für Gynäkologie, 1901. 31. sz. Piotrowski: Protargol újszülöttek genyes szemlobjának megelőzésére. Deutsche medizinische Wochenschrift, 1901. 34. sz. Abelsdorj}: A látóérzésről szóló ismereteink haladása. La presse médicale, 1901. 67. sz. Tervien: A conjunctivitisek kezelése. 75. sz. Roger és Wei': A szemhéjak jóindulatú gangraenája. Deutsche Zeitschrift für Nervenheilkunde, 20. kötet 1. és 2. füzet. Silfrast: Gerinczvelőtályog esete retrobulbaris neuritissei. Lettner Vilmos dr. VEGYESEK. — A heidelbergi szemésztársaság tárgyalásai. (1901. augusztus 5—7.) A heidelbergi szemésztársaság tárgyalásait ez évben Snellen nyitotta meg s megemlékezett a szemtükör feltalálásának 50 éves évfordulójáról. Az ülések napirendjére számos érdekes tárgy volt kitűzve, de legnagyobb érdeklődést keltett Pfalz a rövidlátás teljes kijavításáról tartott előadása, melyeknek résuméje a következő : 1. fiatal egyéneknél a rövidlátás teljes corrigálására kell törekedni; 2. pápaszemeket kell rendelni és pedig periscopikus üvegekkel; 3. a myopiásokat ellenőrzés alatt kell tartani. Ugyancsak a rövidlátás állandó és teljes eorrigálása mellett szólt Heine, ki azt tartja, hogy ezen mód épen arra alkalmas, hogy a myopia haladásának gátat vessen. A felszólalók valamennyien, közöttük Dór (Lyon), Hess (Würzburg), Vicherkiewicz (Krakkó), Hippel (Halle), Straub (Amsterdam), Axenfeld (Rostock), Uthoíf (Breslau), Gul­­strand (Upsala), Krückmann (Lipcse) a myopiát teljesen javító üveg állandó viselése mellett foglaltak állást. Ez tehát annyit jelent, hogy szakítottak Donders felfogásával, ki azt kívánta, hogy közéibe nézésre 3 D. corrigálatlanul maradjon. Ezen meglepő egyértelműséggel szemben ama szemorvosok, kik maguk rövidlátók — bár nem szólaltak fel — e merev irányváltoztatást nem helyeselték. Maga Fuchs is különben, ki maga rövidlátó, bár egyes esetekre hajlandó a teljes correctiora, túlzásnak tartja, hogy már csekély insufficientia esetén közeire is tel­jesen javító üveget adjunk. Ugyancsak nagyobb érdeklődést keltett Leber előadása phlyctaenás szemgynladásról. Anatómiai vizsgálataiból kiderült, hogy 1. micro­­organ ismusok nem mutathatók ki; 2. a phlyctaena nem hólyag, hanem csomó ; 3. a csomó leukocytákból, epitheloid, valamint óriássejtekböl épül fel, úgy hogy tuberculoid alkatról lehet beszélni. Sajtosodás vagy bacillusok nincsenek. Az erek endothelje szaporodásban van, valószínű, hogy a kötöhártya phlyctaena endogen keletkezésű. Michel Leberrel szemben a phlyctaenát hólyagnak tekinti s szerinte haemorrhagiás gyuladás van jelen. A két nagy tapasztalatú s lelkiismeretes tudós ellentmondó felfogása eléggé jelzi, hogy a bán­­talom lényege még ismeretlen. Hess az ideghártyának vénás nyomásemelkedés útján való inger­léséről szólt. A tiiszkölés s erős nyomás alkalmából keletkező subjectiv fénylátások forrásául a venae vorticosaekban keletkező pangást s az ideghártya e helyen való ingerlését ismerte fel. Uthoff a ' látóideghüvely haematomájáról tartott előadást s leleteivel támogatja a papillitisnek strangulálás útján való keletkez­­hetését. Dimmer a szemfenék photographiáit mutatta be. Vossius a siderosis bulbi klinikai tüneteinek jelentőségét vitatja Hippel jun.-ral szemben. Ezenkívül a részletmunkák egész seregéről számoltak be, melyek inkább a technikai methodusok sokféleségét igazolják, mint azok ered­ményességét. összehasonlítva a tárgyalások anyagát ama gyűlésekével, a melyeken Graefe, Arit, Donders tartottak előadást, szembeszökő a különbség a múlt javára, de egy tekintetben nincs különbség s ez a tudományszeretet. A” heidelbergi gyűlések régtől fogva a tudományos munkásságon kívül a társadalmi érintkezést is ápolták. S ennek valóban megbecsül­hetetlen haszna van. Nemcsak a német birodalom 20 egyetemének tanárai, hanem a külföld szemészei is a legszívesebb érintkezésben töltik a tudományos munkásság valódi otthonában, Heidelbergben, az ülések által le nem foglalt időt s így alkalom nyílik, hogy a még munkában lévő kérdésekről, az oktatás ügyéről, a jövő törekvésekről bizalmasan társaloghassanak. ч Gr. E. — A wiirzburgi új egyetemi szemklinika. 1901. május 1-én nyílt meg Würzburgban az új egyetemi szemklinika, melyet még Michel tervezett s Hess, az új igazgató tanár rendezett be. A főépület 60 meter hosszú. A földszinten nyert elhelyezést az assistensek lakása, a könyvtár, három laboratórium (optikai, szövettani, bacteriologiai), a másik oldalon az igazgató tanár szobája, előszobája s dolgozója, az ambulantia, három nagy szobája (látáspróbák, szemtükröző, kezelő), a váróterem. A toldaléképületben van a szemtíikrözö 50 hallgató számára s a nagy tanterem 142 ülöhelylyel. A két emeleten a kórszobák vannak összesen 80 ágygyal. Az operálószoba 7-7—54 meter. A kórszobákban 10 —6—2 beteg helyezhető el, kiknek nappali tartózkodásul külön terem szolgál. Ugyancsak az első emeleten vannak a magánszobák. A második emeleten van a női s a gyermekosztály; két nagy terrasse, hol a betegek jó idő­ben a szabad levegőt élvezhetik. Az alacsony földszinten vannak a gazdasági helyiségek. A klinikának saját konyhája, mosókonyhája van, szóval egészen külön administratioval rendelkezik. A berendezés teljesen modern s igy a betegápolás, mint a tudo­mányos kutatás minden igényét kielégíti. Meglepő a költségek aránylag csekély volta. Az építkezés 323,000 márkába, a belső berendezés 37,000 márkába ke ült. — Személyi hírek. Axenfeld rostocki tanárt a freiburgi egyetem szemészeti tanszékére meghívták. ■— Roemert Würzburgban, Sidler- Huguenint Zürichben a szemészet magántanárává habilitálták. — Axenfeld utódjául Peters tanárt (Bonn) hívták meg a rostocki szemészeti tan­székre. — Hjort tanár Christianiában nyugalomba vonult, utódja Schiötz. Lapersonne tanár utódja Liliében Baudry tanár lett. Budapest, 1901. Pesti Lloyd-társulat könyvnyomdája (felelős vezető: Müller Ágoston), Dorottya-utcza 14. sz.

Next

/
Oldalképek
Tartalom