Szemészet, 1901 (38. évfolyam, 1-6. szám)

1901-02-24 / 1. szám

6 ORVOSI HETILAP—SZEMÉSZET 1901. 1. sz. subjectiV kellemetlenségei, a könyezés, reggeli becsipásodás, idegen test érzés stb. csökkennek, mindez azonban korántsem oly gyorsan és feltűnően, mint az argent, nitric, ecsetelések után. A cuprum sulfuricum-jegecz alkalmazásának elve a szemklinikán az, hogy csak száraz, nem váladékos conjunctivákat edz a még jelenlevő túltengések visszafejlesztésére olyankor, midőn a cornea részéről semmiféle izgalmi tünet sincs jelen. Ha ilyenkor adjuk a cupra­­golt, úgy nehány hét múlva is úgyszólván változatlan állapotú­nak találjuk a szemet, míg a cuprummal kezelt szemen a con­junctiva jóval simább és átlátszóbb lett. Ugyanez vonatkozik a blennorrhoea chronicára is. Heges, vagy a gyógyuláshoz közel álló trachoma eseteiben a cupragol még a leghasználhatóbbnak bizonyult. Midőn feladatunk csak az, hogy a beteg subjectiv kellemetlenségein enyhítsünk, tehát a könyezés, csipázás ellen elég jó eredménynyel adhatjuk. S miután a cupragol okozta égető érzés csak rövid ideig tart, e tekintetben előnyben volna részesíthető a hasonló hatású többi adsti’ingens szerek (collyr. adstr. lut., cupr. sulf., cupr. aluminat., zinc, sulf., acid, tannic., protargol stb.) felett, melyek hosszabb izgalmat létesítenek. A pannusra lényeges befolyással nincsen. Oly trachomás pannusok, melyek több heti cupragol kezelés után is makacsul fennállottak, argent, nitric, ecsetelésekre gyors javulást mutattak. А соnjunctivitisek és ophthalmiák többi alakjára nézve is az áll, a mit a trachománál említettünk. A szövet túltengéseit alig befolyásolja, a folliculusok cupragol kezelésre nem tűnnek el. A beteg subjectiv érzése javul ugyan a cupragolozott szemen is, de az ellentét a lapis hatásával szemben mindig feltűnő. A con­­junctivitisekhez társulni szokott blepharitisek argent, nitr. ecse­telésekre, mondhatni nehány nap alatt gyógyulnak, míg a cupragol mellett hosszú időn át fennállanak, sőt nem egyszer súlyosbod­nak is. Kisfokéi conjunctivit. catarrhalis a cupragolra is javul. A 10°/o-os oldat igen enyhe adstringensnek felel meg. A töményebb oldatokról, valamint a szernek in substantia való hatásáról nincs tapasztalatom. Hogy1 azonban a cupragol használ­hatóságát illetőleg általában mégis véleményt koczkáztatok, ennek az az oka, hogy a 2U°/o-nál erősebb oldatok vagy maga a por nem adható ellenőrzés hijján a betegnek, mert hibás alkalmazás esetén a corneát sértheti. Pedig a kérdés nyilván azon múlik, vájjon találtunk-e a cupragolban oly szert, mely a trachoma gyógyszeres kezelésében az argent, nitricumot vagy a cuprum sulfuricumot pótolni képes-e, vagy más szóval módot adhatunk-e a betegnek arra, hogy orvosi beavatkozás nélkül önmaga kezelje megbízható módon a tracho­máját? 8 e kérdésre, sajnos, nemmel kell felelnünk. A lapissal és a kékkövei való elbánás az orvos személyes beavatkozását teszi szükségessé, a mi, tekintve, hogy épen ezen betegek a tár­sadalom szegényebb osztályaiból kerülnek ki, rájuk vagy a ható­ságokra nézve nem csekély áldozatot jelent. Azért lenne úgy közegészségügyi, mint általában társadalmi szempontból meg­becsülhetetlen oly szer, mely megnyugvással és azon tudattal volna adható a beteg kezébe, hogy kevés fáradsággal és áldo­zattal ö maga küzdhet baja ellen. Ehhez a czélhoz azonban a tárgyalt szer nem hozott bennünket közelebb. A cupragol 20°;o-os oldatban csak mint adstr ingens szerepel, s mint ilyen ugyanazon indicatiók alapján rendelhető cseppek alakjában, mint a többi hasonló hatású szerek. A trachoma gyógyítása ichthargannal. Irta Falta Marczel dr. szem- és fülorvos Szegeden. Bár, különösen utóbbi időben a trachoma gyógyításában némi haladás félreismerhetlen jelét láthatjuk, azért azonban nem tartunk még ott, hogy a legkisebb reménynyel is kecsegtető új gyógyszert ne tegyük vizsgálódásunk tárgyává és hogy, ha csak egy lépéssel is, ne törekedjünk a trachoma gyógyítását közelebb hozni a megoldás felé. Főleg hazánkban kell, hogy az orvosok behatóan foglalkozzanak a trachomával, mivel a már óriási mérv­ben uralkodó baj még mindig tovább és tovább harapódzik. Utóbbi években a trachomának mechanikai és gyógyszerrel való kezeléséről akarva, nem akarva én is kénytelen voltam az operativ térre lépni, mint azt az „0. H.“ és „Arch. für Augen­­heilk.“ által legutóbb közölt czikkemben röviden kifejtettem és ugyanekkor álláspontomat is körülírtam, melyet a conjunctiva átmeneti redöjének kimetszését illetőleg elfoglalok. Aggodalmasan nyúltam a késhez, aggodalmasan nyúlok még ma is, hiszen a szemnek oly megbetegedéséről van szó, melynél a zsugorodási hajlam a nélkül is eléggé meg van. Nagyon is megválogatom a műtétre alkalmas eseteket és talán épen ennek a scrupulositásnak köszönhetem, hogy eddig legalább minden egyes esetben a műtéttel csak jó szolgálatot tettem. És nem habozom kijelenteni, hogy én leszek az elsők közt, ki a kést készséggel és megkönnyebbüléssel teszem le, ha más békésebb, enyhébb gyógyító móddal pótolni lehet azt. Ezen lehe­tőség reményében sem szabad elmulasztani semmit, a mi a leg­kisebb kilátás reményét is nyújtja ezen czél érdekét szolgálni. De még azon esetekben is, melyek gyógyszeres kezelésre gyó­gyulnak, kívánatos volna a gyógyításnak az eddiginél enyhébb, de legalább is gyorsabb lebonyolítása. Szóval, indokolt mindent megkísérteni e téren, a mivel nem ártunk. Fél év előtt juttatott hozzám a hamburgi ichthyol-társaság egy próbaküldeményt az általa előállított új gyógyszerből: az ichtharganból, azon megkereséssel, tennék kísérletet e szerrel a szembetegségeknél. Készséggel tettem eleget ez óhajnak, annál is inkább, mivel ezen új szerves eziistvegyülettel szemben az eddig előállí­tott organikus eziistvegyiiletek, bár elég szép számmal állanak rendelkezésünkre, az argentum nitricuratól még nagyon messze esnek az eziistszázalékot illetőleg. Legközelebb állott hozzá eddig a largin, melynek értékéről e lap hasábjain már beszámoltam és a melylyel a mellett, hogy több szembántalomnál kitűnő szol­gálatot tesz, a trachománál vajmi csekély eredményt lehet általa elérni és itt csakis mint pótló szer jöhet tekintetbe. Az ichtharganban az ezüstszázalék nagy ugrást tett. Az eddigi szerves ezüstvegytiletek csak lépésről lépésre jutottak előre egész a larginig, mely 11'101 °/0 ezüstöt tartalmaz, míg most ezen új vegyiiletben az ezüsttartalom egyszerre 30 százalékra emelkedett. Ismert dolog, hogy ezen szerves ezüstvegyületek mind­azt czélozzák, hogy az argentum nitricumban levő ezüst anti­­septicus és bactericid hatását elérjék azzal a különbséggel, hogy míg az argentum nitricumban levő ezüst csak egészen felületesen fejtheti ki hatását a létesített pörk miatt, ezen újabb ezüst­­vegyületek lehetővé tegyék az ezüstnek a mélyebb rétegekbe való beivódását, a mi épen a szem kötöhártyájának betegségeinél s föképen a trachománál igen fontos, mivel itt a betegség fő­fészke e mélyebb rétegekben van, a hol tehát leginkább kívána­tos, hogy az ezüst hatását kifejthesse. Az eddigi e czélból elő­állított szerves ezüstvegyületekben az ezüst nem igen fejthet ki belterjesebb hatást, mivel még kevés ezüstszázalékot tartalmaz­nak. A töménységgel a tömörséget nem lehet pótolni, az aczél­­golyóval intensivebb hatást érhetünk el, mint az ugyanoly nagy­ságú fagolyóval és ha a fagolyót nagyobbítjuk is, a hatás inten­sivebb nem, csak extensivebb lesz, azaz nagyobb területre oszlik el. Ily értelemben azzal az ezüstvegyülettel, melyben a tömecsek nagyobb ezüstszázalékot tartalmaznak belterjesebb hatás érhető el, mint azzal az ezüst vegyiilettel, a melyben a tömecsek ezíistszázaléka kisebb, még ha ez utóbbi vegyiiletet töményebben használjuk is. Az ichthargan azonban nemcsak magas ezüstszázaléka miatt jöhetett tekintetbe és kelthette fel érdeklődésemet, hanem azért és főleg azért, hogy abban az ezüst az ichthyolhoz vau kötve. Az ichthyol, mint a sok oldalról történt vizsgálatok kimutatták, összehúzó, váladékcsökkentö, véredényszükítö, felszivató és a szö­vetekbe beivódó sajátságokkal bir, sőt még baktériumölő képes­sége is legyen. Mind oly sajátságok, melyek szinte praedestinál­­ják az ichthyolt a trachoma meggyógyítására. A hozzáfűzött remények azonban nem teljesültek be. A vele történt kísérletezéseket magam is csakhamar abbahagytam, mivel a mellett, hogy rendkívül heves fájdalmat okozott, lényegesebb eredmény, de sőt az eddig rendelkezésre álló szerekkel elérhető eredményt megközelítő sem volt általa felmutatható. Nem lehetet­len, hogy antiseptikus, bakteriumellenes hatása nincs vagy nem elegendő.

Next

/
Oldalképek
Tartalom