Szemészet, 1901 (38. évfolyam, 1-6. szám)
1901-06-23 / 3. szám
27 1901. 3. sz. ORVOSI HETILAP — SZEMÉSZET A mint kifejtettük, legbiztosabb eszközünk az újszülöttek genyes szemgyuladásának megelőzésére ez idő szerint a Credé eljárása, mely azonban sajnos, az intézetek falain túl nem volt képes még eddig oly tért hódítani, mely méltán megilletné. Sokan vonakodnak a bába kezébe adni ezt az eljárást s azzal érvelnek, hogy credézést a bába nem képes jól végezni, mert a keze nem elég ügyes hozzá s félő, hogy a hibás alkalmazással többet árthatna vele, mint használna. Valóban meglepő, hogy katheterezésre, csőrék adására és gátvédésre elég alkalmasnak tarthatunk valakit, a kitől elvitatjuk azt a kis kézi ügyességet, mely a becseppentésre szükséges. Hiszen a ki ezt nem tudja elsajátítani, annak igazán kár felhatalmazást adni oly működésre, melynél egyszerre két emberélet forog szóban. Hogy tanítani kell reá a bábát, az természetes s meggyőződésem, hogy meg is tanítható az, a kinek az intelligentiája elégséges arra, hogy egyáltalán oklevelet adjunk ki számára. S mit árthat a bába a becseppentéssel ? Azt hiszem, csak három eshetőségről lehet szó: t. i. a csepp nem jut a szembe, vagy a kelleténél többet cseppent, s végül a corneát sértheti meg a bába. Mind a három hiba könnyen elkerülhető a helyes oktatás által, s habozás nélkül mondom, hogy a betanított bába kezében a becseppentés egyszerűbb és biztosabban keresztülvihető eljárás, mint a szemhéjaknak megbízható módon való lemosása. Mert ha már a zárt intézetekre nézve is alrendübbnek bizonyult ez utóbbi módszer, úgy a bábára hagyatva még kevesebb jót várhatunk tőle. Magát a szemhéjak letisztogatását is, a hozzá való készülődéssel bonyolultabb műveletnek tartom a becseppentésnél s úgy vélem, hogy a törölgetés legalább annyi alkalmat nyújt a conjunctiva s a cornea megsértésére, mint a credézés. Feltéve azonban, hogy a szemek lemosása kifogástalanul végeztetett, még mindig nagy kérdés, vájjon idejében történt e. A klinikai tapasztalatok mind arra utalnak, hogy a szemek külső tisztogatásának minél előbb, tehát lehetőleg rögtön a fej megszületése után kell megtörténnie, a mi intézetekben talán minden esetben ki is vihető, kívüle azonban, midőn a bába segítség és ellenőrzés nélkül működik, semmi garantiánk sincs, hogy tényleg keresztülvitessék. Ily aggodalmak a credézésre nem vonatkozhatnak, mert nem kell bíznunk a bába sterilségében s szigorú pontosságában, miután abban is megnyugodhatunk, ha a becseppentés idejére nézve a lelkiismerete talán egy negyed vagy fél órával tágabb határt szab az előirottnál; nem is szólok azon esetekről, melyekben a szemek infecti ója már a fej megszületése előtt bekövetkezett, midőn tehát a külső lemosással a bába még a legszigorúbb kautelák mellett sem érhet el semmit. Ezek után tehát azon következtetésre jutunk, hogy míg a zárt intézetekben is, a hol minden tekintetben ideális viszonyokat kell feltételeznünk, a Credé eljárása bizonyult eddigelé a legmegbizhatóbbnak, addig hatványozottan érvényesnek kell tartanunk e tételt azon esetekre vonatkozólag, midőn a bába egyedül működik s mikor ezeket az ideális viszonyokat nem supponálhatjuk. S tekintve, hogy a becseppentés maga semmivel sem kíván több ügyességet és képzettséget, mint a szem külső lemosása, az alkalmazott szer pedig soha maradó káros hatással nem jár, megvallom, nem találok egy komoly érvet sem, mely visszatartana annak a kijelentésétől, hogy a Credé eljárása bízvást adha'ó a megfelelő oktatásban részesült bába kezébe is. S e fontos elvi álláspont mellett eldöntésre vár most az a kérdés, vájjon a becseppentést a bába minden esetben tartozzék-e végezni vagy csak akkor, ha az anya gonorrhoeája bizonyos, illetőleg valószínű. Cohn Hermannak 110 szakember válaszolt e kérdésre; köztük 16 indifferens álláspontot foglal el, 15 a becseppentések ellen nyilatkozik, 40 a facultativ s a többi 39 az obligat credézést pártolja. Az elmondottak után most már csak a két utóbbi módozattal kell foglalkoznom. Rövidség okáért előrebocsátom, hogy a „facultativ“ és „obligat11 megjelöléseket részemről csakis a bábákra vonatkoztatom, tehát azon esetekre, a melyekben a bába egyedül, orvos jelenléte nélkül vezeti a szülést. A kérdést ekként állíthatom tehát fel: köteles-e a bába minden újszülött szemébe cseppenteni, vagy csak olyankor végezze a credézést, ha biztosan tudja, vagy alapos oka van hinni, hogy az anya gonorrhoeában szenved ? Erre, úgy hiszem, csak azt felelhetjük, hogy minden esetben tartozzék a becseppentést végezni. Ha ugyanis a szülőnő gonorrhoeájának megállapítása nem egyszer az orvos részéről is nehézségekbe ütközik, úgy teljességgel lehetetlen a döntést ily kérdésben a bábára bíznunk; a szülőutak váladéka makroskopilag nem nyújt mindig útbaigazítást arra nézve, hogy kankós-e az vagy sem ; mikroskopi vizsgálatot pedig csak nem kívánhatunk a bábától ? A többi támogató körülmények, ú. m. az előző gyermekek esetleges szemgyuladása vagy a férj netalán fennálló kankója sz'ntén nem alkalmasak arra, hogy a bába tudakozódása alapján elhatározók legyenek a becseppentésre. De feltéve, hogy a bába mindenkor pontosan meghatározhatná, hogy van-e az anyának gonorrhoeája, s ki tudná választani a sok közül a becseppentésre való újszülötteket, még így sem volnék hajlandó a bábákra nézve csak facultative kötelezett credézés mellett dönteni. Mert eltekintve attól, hogy nagyobb gyakorlatot szerez a bába, ha kivétel nélkül minden esetben végzi a cseppentéseket, úgy gondolom, több ellenkezésre is találna a szülők részéről a kivételesen alkalmazott prophylaxis és sok kellemetlenségnek s nem egyszer talán családi viszályoknak is válhatnék kútfejévé. Ha a bába kijelentheti, hogy minden újszülöttnek a szemébe köteles becseppenteni, akkor további magyarázatokkal nem tartozik; tegyük fel azonban, hogy egy faluban kilencz szülésnél nem alkalmazott Credét, míg a tizediknél szükségesnek találja azt; előreláthatólag az fog történni, hogy az anya, a ki a szomszédasszonyoktól sohasem hallott ilyesmiről, kérdőre vonja majd a bábát s nem hiszem, hogy egy szóra belenyugodnék abba, hogy ő különb a többinél, mert neki tripperje van. Több ok bírhatja őt arra, hogy ezt el ne ismerje, még ha tudna is róla; ha pedig nem tudott addig felőle, annál rosszabb, mert akkor már a férj is benne van a bajban. A bába helyzete tehát mindenképen nehezebb a facultativ kötelezettséggel szemben. Credé prophylaxisának a bábákra nézve minden esetben kötelezővé tétele, mint említettem, nem jelenti azt, hogy ezentúl minden újszülött alávettessék ez eljárásnak, olyan is, a kiről biztosan tudva van, hogy a szeme nincs kitéve a kankós fertőzésnek. Csak azt óhajtanám, hogy éppen ezen körülménynek a megbirálása ne a bábára, hanem az orvosra bizassék. S szívesen megnyugodnám olynemű intézkedésben, mely felmentené a bábát a becseppentés kötelezettsége alól, ha a jelenlevő orvos azt fölöslegesnek tartja s a felelősséget magára veszi. Nem mondom, hogy az orvos nem tévedhet; vele is megeshetik, hogy olyankor, midőn legkevésbbé tartotta szükségesnek az óvóintézkedést, a beköszöntött ophthalmoblennorrhoea más meggyőződésre fogja terelni. Ilyen esetekben azonban nem féltem az újszülöttet a megvakulástól, mert nem tévedek talán, ha felteszem, hogy ott, a hol orvos a rendes szüléshez is meghivatott, nem fog hiányozni a gondoskodás akkor sem, mihelyt az újszülött szemein a blennorrhoea riasztó képe megjelenik. Hazai viszonyainkhoz mérten a kötelezett Credé-eljdrásnalc az említett alakban való behozatalát, határozottan üdvösebb és jótékonyabb intézkedésnek tartanám a jelenleg gyakorlatban levőnél, mely a szemhéjaknak a köldökzsinór lekötése után külsőleg carbol-oldattal való letisztogatását rendeli el. Nap-nap után van alkalmunk meggyőződni, hogy mily gyakori a bábáktól vezetett szülések után az újszülöttek genyes szemgyuladása, s hogy mily ijesztően nagy a száma azoknak, kik e baj miatt látásukat teljesen vagy részben elvesztették. Nem kételkedem, hogy a fennálló rendszabályok is jobb eredményeket mutatnának fel, ha azokat mindenkor pontosan és lelkiismeretesen hajtanák végre ; de a mondottak után merem állítani, hogy a mostaninál semmivel sem jobb bábaanyagot tételezve fel, a Credé-eljárással a helyzet mégis sokat javulna. Mulasztás és hiba valószínűleg ezzel is történnék, de nem is várom, hogy ily módon az újszülöttek szemét fenyegető veszély egy csapásra eltűnjék az országból. A Cohn Hermann kívánta ideális állapot sok más tényezőtől is függ s ez csak egy lépés volna a kitűzött czél felé. Ne feledjük, hogy hazánk számos vidéke orvossal és kórházzal még igen gyéren van ellátva; igen sok
