Szemészet, 1901 (38. évfolyam, 1-6. szám)
1901-05-05 / 2. szám
1901. 2. sz. ORVOSI HETILAP — SZEMÉSZET 15 eredmény ennek megfelelően oszlik meg: a discissio után 42'2°/0 és 52'2%, az egyszerű extractio után 45T% és 50-2°/0, az iriskimetszéssel összekötött után 47°/o és 46'50/0 esik ezen csoportokba. Ezen számarányokat azonban a különböző műtét előtti complicatiok is rontják, ezért ezeket leszámítva: a discissionál 43‘4°/0 és 51'8°/0, az extractio simplexnél 56'8ü/0 és 40T°/o, az extractio cum iridectomiánál 70*6°/o és 29‘4% között látjuk megoszlani az I. és II. rendű eredményeket. A Ili. rendű eredmények adatai önmagukban nem érdekelhetnek, mert részben azon eseteket is magukban foglalják, melyek már az operálás előtt is hiányos fényérzést mutattak. Minket ezen csoport csak ezek leszámításával érdekel, sőt így jobban mint más, mert ezek adják azon veszteségeket, melyek az operálásnak tudandók be. Veszteség volt: 4*8°/0 a nem complieált hályogok discissi ójánál, 2'5% a nem complicált lágy és 4’9°/o a hártyás hályogok egyszerű extractiojánál, végül 8'7% volt a veszteség a lágy complicált hályogok egyszerű extractioja után. Ellenben egy szem sem pusztult el a 200 extractio linearis cum iridectomia következtében. Úgy látszik, csak kis számuk miatt nem volt veszteség a complicált hályogok discissioja és a complicált hártyás hályogok egyszerű extractioja után sem. Ezért, ha teljesebb áttekintés végett összevonjuk a complicált és nem complicált hályogok statisztikáját, azt találjuk, hogy discissio után 4'40[0-ban, extractio linearis simplex után 2'9°l0-ban, míg extractio cum iridectomia után 0o/o-ban volt veszteség. Feltűnő ezekből, hogy milyen nagy a veszteség discissiok után és hogy ezen veszteség mind panophthalmitis által jött létre. Jól megegyezik ez azon kísérleti ténynyel, hogy lencsesérüléssel kapcsolt fertőzés igen súlyos gyuladásokat okoz, minthogy a duzzadó lencserészek a bacteriumok számára kitűnő talajul szolgálnak, a hogy azt Andogsky,* Ost wait1 2 és mások állatkísérletekkel igazolták. Előbbi különben azt is találta, hogy a fertőzés kevésbbé könnyen jön létre extractio után s a keletkező gyuladások nem szoktak oly súlyos lefolyásúnk lenni extractiok után, mint discissiok után, mert lencsetörmelékek csak kis mennyiségben maradnak vissza. De extractio után is súlyosabbak a fertőzéses gyuladások, ha a hátulsó tok is megsértetett. Ezekkel összhangzásban áll először, hogy a szemklinikán az extractio linearis simplex után jóval kevesebb a veszteséget okozó panophthalmitis, mint a discissio után, másodszor, hogy a hártyás hályogok extractioja után, a hol a hyaloidea majd mindig megsérül, jóval nagyobb számban látunk fertőzéses gyuladásokat, mint a lágy hályogok operálása után, a hol az csak ritkán sérül. Ezen tényeket igazolják a szemklinikán végzett secundaria ellenes discissiok is, a hol alig vannak lencsetörmelékek. Ugyanis az utóbbi 10 év alatt végzett 248 discissio per scleram et per corneam, dislaceratio és Kuhnt-féle discissio után csak egyszer (0'4%) észleltünk panophthalmitist, míg enyhe sebinfectio kétszer (0‘8°/0), iritis hatszor (2 4°/0) iridocyclitis négyszer (l'Ö°/0) keletkezett. Utóbbiak enyhe lefolyásúak voltak, úgy hogy csak egy (0'4°/0) veszteségről szólhatunk. A fenn említett kísérletek azonban nem mutatják, hogy mi okozza a különbséget az iridectomiával és az a nélkül végzett extractiok eredményei között, pedig a klinikai észlelések a különbséget kétségtelenül igazolják. De végre is akár az iriskimetszés révén a lencsetörmelékek tökéletesebb kiürülésének (a mit statisztikánk igazol), akár a zúzódás és fertőzésnek kitett irisrész eltávolításának, akár az iriselőesés megelőzésének tulajdonítjuk is az iridectomiás operálások után a fertőzés ritkább bekövetkezését és enyhébb lefolyását, bizonyos, hogy az iris kimetszésével a hályogoperálás úgyszólván veszélytelenné tehető, a mit bizonyít jelen kimutatásunk is, a mennyiben 200 fiatalkori hályog — köztük számos súlyos complicatioval — minden veszteség nélkül volt operálható, míg ugyanazon klinikán, ugyanazon viszonyok között az egyszerű vonalas hályogoperálások 2’9°/0 veszteséget mutatnak. Az iris- és lencsetolcbecsipődés és az üvegtest veszteségek 1 Archiv für Augenheilkunde. XXXIII. 11. old. 2 Archiv für Augenheilkunde. XXXV. 308. old. számai igen fontosak valamely hályogoperálás értékének megítélésben az utóbajok veszélye miatt. Ügy látszik, hogy ezen tény nincs mindenütt kellőképpen méltányolva, pedig tetemesen rontaná a statisztikákat, ha minden ilyen utóbajból keletkező megvakulás belekerülhetne. Minden esetre nem kis előnyt kell adnunk azon operálásnak a többiek felett, a melylyel az ilyen esetek megritkíthatók. A mi az iris- és lencsetokbecsipődéseket illeti, azt hiszem ; bátran összefoglalhatjuk a complicált és nem complicált hályogalakokat, mert mint a táblázat tanúsítja, különösebb eltérés az egyes csoportok között nem található. így téve a számítást discissio után W’/g-ban, extractio linearis simplex után 10 9°l0-ban, míg extractio linearis cum iridectomia után csak 0'5o/o-ban találtunk iridencleisist. E pontban tehát, mint előre is várható volt, az utóbbi műtét hasonlíthatatlanul jobb eredményt ad az első kettőnél. Viszont az üvegtestelőesés tekintetében a discissio mutat jobb arányszámokat, a mennyiben csak 3'3°/0-ban volt a discissiot követő punctio alkalmával üvegtestveszteség. Ez onnan van, hogy a discissiot mindig felületesen végezzük s a lencsetörmelékek távolodását a punctio alkalmával nem erőszakoljuk. Az extractio linearis simplex operálása közben lágy hályognál 10'8°/0-ban mutatkozott iivegtest, míg a kártyásoknál 12'9°/0- ban esett elő számbavehető mennyiségben. Az iridectomiával végzett lágyhályog-extractiokat 6'1%-ban, a hártyás jellegűek operálását 14'3%-ban kisérte üvegtestveszteség. Hogy a lágy hályog iridectomiával végzett extractioja kevesebbszer jár iivegtestveszteséggel, onnan érthető, hogy kisebb nyomkodást kell a lencsetörmelékek kihozatala alkalmával gyakorolnunk, mint kerek pupillás operálásoknál, a hol a törmelékek egy részének a pupillaszélt meg kell kerülniük, hogy a seben kijuthassanak. Ha végig tekintünk az összes eredményeken, kétségtelenné válik, hogy az iridectomiával kapcsolt hályogoperálás határozettan felette áll a discissionak és a kerek pupillás extractionak. És most újra előáll az öregkori hályog operálása módjainál annyira megvitatott kérdés : nagyobb fontosságot tulajdonítsunk-e a pupilla kerekségének, mint a sikeres operálások nagyobb számának? E kérdés a fiatalkori hályogoperálás módjának megválasztásánál még súlyosabb, mert mindaz, a mit a kerek pupilla előnyére felhoztak, fiatal egyénre nézve sokkalta nagyobb jelentőségű, mint az öregre nézve. A cosmetikus szempont, a physiologiai állapotnak lehetőség szerint való megóvása, de különösen az állítólag jobb látásélesség fiatal egyénnél nagyon is életbevágó érvek a kerek pupilla mellett. Válaszul ezekre azt mondhatjuk, hogy a csonkítás, melyet egy keskeny irisdarab kimetszése okoz, alig jöhet számba, különösen akkor, a mikor az ideálisan kerek pupilla is csak bizonyos százalékban érhető el, a szépséget egy felfelé helyezett s így jórészt eltakart coloboma alig zavarja meg. Végül — a mi a legfontosabb — semmivel sincs igazolva, hogy a kerek pupillások látásélessége átlagban jobb, mint a colobomásoké. A közölt statisztika éppen az ellenkezőről tesz tanúbizonyságot. Igaz, hogy az osztályozás I. csoportja igen mély alsó határt vesz fel s így nem sokat bizonyít, de nálunk — a hol túlnyomóan vidéki betegek fordulnak meg — csak elvétve jelentkeznek az operáltak utólag, a szűk hely viszont szükségessé teszi, hogy ne várjunk sokáig az elbocsátással, ezeknél fogva pedig nem tudhatjuk meg a végső eredményt s így nem vehettem fel még egy csoportot a legjobb látásélességűek feltüntetésére. Mindenképpen bizonyosnak tartom azonban, hogy a sok complicatios gyógyulás a kerek pupillás operálások után, ezen legjobb látásélességűek csoportját nagyon is csökkentené a II. és III-ad rendű eredmények előnyére. Ezen okok döntötték el a szemklinikán a kérdést az iriskimetszés javára. A mi ezek után a nagyfokú közellátás operálási technikáját illeti, azok számára, kik a fiatalkori hályogot minden esetben iridectomiával végezik (mint a szemklinikán egy év óta), nincsen egyelőre semmi ok a myopia ellen más eljárást választani. Hess és Sattler1 már több év előtt eltértek a Fukala 1 Bericht über die XXVII. Versammlung der ophthalmolog. Gesellschaft. Heidelberg. 1898. 207. old.
