Szemészet, 1899 (36. évfolyam, 1-6. szám)
1899-10-29 / 6. szám
108 () R VO S I HETILAP — S Z E M E S Z E T. 1890. (i. sz. Saemisch eljárását később módosította 1879-ben Graefe Alfréd, ki az úgynevezett 'demarcates metszést hozta javaslatba, a metszés tangentialisan történik az infiltrált területre (.Meyhöfer, Pagcnstecher, Haken gyakorolta) és a módosított Kuhnt-féle megnyitás, a melynél csak a cornea lemezei nyitatnak meg, két egymással párhuzamos és ezekre merőleges metszés által, itt a csarnok nem nyitatik meg. Az iridectomiát Graefe ajánlotta, ki egyszersmind optikai czélt is vélt ezzel elérni, azonban az infectio veszélye miatt már a hetvenes években elhagyták. Az intraocularis nyomás csökkentésére jó szer az eserin, melyet Hippel, Pflüger, Burham, stb. atropin, jodoformmal kapcsolták össze. Ha az ulcus megállapodott, infectiosus természetét elveszté, tömör heg létesítése feladatunk. A staphyloma, synechia elkerülésére szolgál az iridectomia és a Kuhnt-féle keratoplastika. Ha a Kuhnt-féle osztályozást veszszük alapul, akkor az egyes alakoknál a következő eljárásokat kövessük: ha dacryocysto blennorrhoea van jelen, könytömlö kiirtást végzünk, ha ulcus serpens simplex superficialis van jelen, cauterisatiót végzünk, kcvésbbé megbízható az eljárás, ha ulcus serpens profundum van jelen. Ha ulcus complicatum superficiale van jelen, a cauterisatio mellett keratotomiát is végezzünk. J)e bármily alakja van is az ulcusnak, konyhasós injcctiók, nedves meleg, atropin mint támogató eljárások ajánlatosak. (Zeitschrift f. Augenheilkunde. II. 3.) Gabler Lajos dr. VEGYESEK. — A budapesti kir. magyar tudomány-egyetem szemklinikáján az utolsó 25 év alatt (Schulek Vilmos tanár igazgatósága óta) a járó betegek rendelésén 122,618 új szembeteg fordult meg, a klinikán magán 14,130 beteget ápoltak, 17,390 nagyobb műtétet végeztek. A megelőző 25 év alatt (Lippay Gáspár tanár igazgatása alatt) az új járó betegek száma 14,060, a klinikán ápoltaké 2419 volt. — Budapest székes főváros közkórházainak 1898-diki évkönyvéből a következő adatokat közöljük : A Szent Eókus-kórházban (id. Siklóssy Gyula dr. főorvos) összesen 631 szembeteget ápoltak, legtöbben a kötőhártya, a szarúhártya és a lencse betegségeiben szenvedtek; az operálások száma 845, ezek között 167 hályogoperálás, 132 iridectomia, 20 enucleálás, 45 tenotomia. — A Szent István-kórháeban (Feuer Náthán tanár főorvos) 342 beteget ápoltak, kik túlnyomóan (276) trachomában szenvedtek, az operálások száma 208, többnyire a szemhéjakon és kötőhártyán. A Szent János-kórházban (Goldzieher Vilmos tnr. főorvos) 275 beteget ápoltak, a műtétek száma 113, közöttük 36 hályogoperálás, 39 iridectomia, 9 enucleálás, 6 tenotomia. — A Szent Margit-kórházban (Fejér Gyula dr. rendelő orvos) 13 szembeteget ápoltak s 50 műtétet, közöttük 1 háljogoperálást, 2 iridectomiát végeztek. — Fabritius Ágost dr. főorvos a brassói magyar kir. állami szemgyógyintézet 1898-dik évi működéséről szóló jelentéséből a következő adatokat közöljük. Az 1898-dik évben 687 szembeteget ápoltak, ezenkívül 476 bejáró szembeteget gyógykezeltek. A betegségek között a leggyakoribb a trachoma volt, kórházi kezelésben 380 részesült. A nagyobb operálások száma 188 volt, ezek között 76 hályogműtét, 25 iridectomia, 14 enucleálás. Az ápolási napok száma a betegek részére 12,161, a napi ápolási díj 56 kr. Az intézet 42 éve áll fenn, 10 éve pedig egész éven át nyitva van. Ezen utóbbi tiz év alatt 5288 beteg nyert felvételt, 4133 beteget járólag kezeltek, 1499 operálást (ezek között 594 hályogot) végeztek. Ezek ellenére az intézet ma is ideiglenes jellegű, az igazgató főorvosnak 500 frt fizetése van, nincs nyugdíj igénye, a gondnok fizetése 250 frt, másodorvos nincs, ennek teendőit rövid idő óta kisegítő orvos teljesiti, ki naponta csak 1—2 órát tölthet az intézetben. Ezen tarthatatlan állapotok megszüntetését a brassói orvosok szövetsége, valamint Brassó vármegye is feliratban sürgeti. Valóban kórházi czélokra alkalmas épület emelése, az intézet állandósítása, másodorvosi állás rendszeresítése a sikeres működés feltételei. Minthogy azonban első sorban Brassó és környéke élvezné az így megerősödött szemkórház áldásait méltányos volna, ha a város is hozzájárulna a költségek megszerzéséhez. Ilyen eljárás, t. i. az állam, a község és a társadalom együttműködése külföldön a rendes, kívánatos, hogy ezentúl nálunk is igy történjék ! — Az Országos Orvos-Szövetség brassói fiókja Fabritius Ágoston dr. szemész-főorvos indítványára arról gondoskodott, hogy a helybeli anyakönyvvezetői hivatalnál minden félnek a gyermek születésének bejelentése alkalmával saját anyanyelvén a következő felszólítást kézbesítsék : „Ezennel hivatalosan figyelmessé tétetik, hogy újszülött gyermekeknél a születés után mindjárt az első napokban gyakran erős genyedéssel egybekötött ragadós szembetegség lép föl, mely betegség elhanyagolása esetén a látképesség erős csökkenését, sőt egy vagy mindkét szem teljes megvakulását idézheti elő. Minek folytán feihivatik mindenki, ily esetben nem várni, míg a bába egy orvos közbenjárását tanácsolja, hanem a megbetegedett gyermek érdekében azonnal orvos után látni. — A városkapitányság.“ Utánzásra méltó példa! — A Budapesti gyermekvédő congressus folyó évi szeptember hó- 14—17-dikéig tartotta üléseit. A kongresszus orvosi szakosztályát Bókay János egyetemi tanár nagy gonddal és fáradhatatlan buzgalommal szervezte. Az előadók között Goldzieher Vilmos a következő határozati javaslatot terjesztette elő: A gyengelátással biró gyermekek iskoláztatásáról. 1. A scrophulotikus szembajok a gyermekkor leggyakoribb be tegségeihez tartoznak. A szemészeti ambulatoriumok betegeinek zöme e korcsoporthoz tartozik. 2. E betegség leginkább az iskolakötelesek idült betegsége lévén, az orvosi kezelésen kívül, szerep jut az iskola higiénének is. 3. Ügy a manifest szembajosok, mint a gyógyultak — utóbbiak a visszaesés szempontjából — élénk megfigyelés tárgyát képezzék. A gyógyulás után visszamaradó finom cornealis homályok, a látóélességet nagy mértékben gyengítvén, a közelmunkát határozottan nehezítik s a megerőltetés folytán, a baj kiújulását nagy mértékben könnyítik. 4. Az iskolaorvos s a paedagogus karöltve működjenek, a vakok paedagogiája (Blindenpacdagogik) alapján szervezett tanfolyamok felállításán. Az orvos esetről esetre határozza meg a látóképesség fokát s bocsássa ez adatokat a paedagogus rendelkezésére. 5. A serophulás megbetegedéseken kívül a myopiásak, astigmatikusok vagy más okból gyengült látóerejű gyermekek is e tanfolyamokba osztandók be. — A vasúti alkalmazottak látásáról az osztrák vasúti minis terium rendeletet bocsát ki, melyben a vasúti szolgálatra való alkal mazás feltételeit részletesen szabályozza. Ilyen szabályzatot a m. ki államvasutak igazgatósága 1895-ben bocsátott ki. A látásvizsgálatok! Ausztriában is a pályaorvosokra bízták s csak a felülvizsgálatok utalták a tanácsadókhoz. Az állam, a közbiztonság s az egyes érdek ben állana, ha a hollandi rendszert sikerülne meghonosítani, e szerint látás vizsgálatát e czélra megbízott szemorvosok végezik. Az álla vasútaink szervezetében ez könnyen megoldható volna, ha mine üzletvezetőség területére egy szemorvos nyerne megbízást. Förster, a boroszlói egyetem nyugalmazott szemésztanára folyó évi julius 31-én ülte meg doctorságának 50 éves jubilaeumát. Bietti dr.-t Páviában, Fiattini dr.-t Genuában, Norsa dr.-t Hómában, Lucciola dr.-t Paduában a szemészet magántánárává habilitálták. Rohmer dr. agrégét Nancyban a szemészet tanárává nevezték ki. Kostenitz dr.-t Varsóban a szemészet rendkívüli tanárává nevezték ki. — Borysikiewicz Mihály dr. a gráczi egyetemen a szemészet ny. r. tanára 50 éves korában meghalt. Nevét főleg az ideghártya finomabb szerkezetéről közölt értékes dolgozatai tették ismertté. — Új könyvek. F. Brun et X. Morax. Thérapeutique Oculaire. Paris. Octave Dóin. 1899. — Donath B. Die Einrichtungen zur Erzeugung der Röntgenstrahlen und ihr Gebrauch. Gemeinfasslich dargestellt insbesondere auch für Arzte und Kliniken. Berlin. Verlag von Reuther & Reichard. 1899. — M. Maschke. Die augenärztliche Unfallpraxis. Ein Hilfsbuch für die Feststellung der Unfall-Erkrankungen des Auges und der Unfall-Renten. Wiesbaden. Verlag von J. F. Bergmann. 1899. — Wilibald A. Nagel. Die Diagnose der praktischen wichtigen angeborenen Störungen des Farbensinnes. Wiesbaden. Verlag von J. F. Bergmann. 1899.- Die Ophthalmologie (liber de oculo) des Petrus Hispanus (Petrus von Lissabon, später Papst Johannes XXI.). Nach Münchener, Florentiner, Pariser, Römer lateinischer Codices zum ersten Male herausgegeben, ins Deutsche übersetzt und erläutert von Dr. med. A. M. Berger. München. Verlag von I. F. Lehmann. 1899. — Dr. Katz. Wie erhält man seine Sehkraft V oder Die Krankheiten und Fehler des Auges. Vierte Auflage. Leipzig. Th. Grieben’s Verlag. 1899. — Howard F. Hansell, A. M., M. D. and Wendell Reber, M. D. A practical Handbook on the muscular Anomalies of the Eye. London K. Kimpton. 1899. — If. Osttcalt. Des verres périscopiques et de leurs avantages pour les myopes. Paris. Georges Carré et C. Naud. 1899. — Bach, L. Die ekzematösen (scrophulösen) Augenerkrankungen. Halle, 1899. — Boyle, C C. Therapeutics of the Eye. London, 1899. — Grimpret. La pilocarpine en thérapeutique oculaire en part, dans les kératites interstitielles. Paris, 1899. Klinkowstein, R. Bericht über 50 von Prof. Dr. 0. Haab ausgeführte Myopie- Operationen. Zürich, 1899. — Macbridge, N. L. Diseases of the Eye. London, 1899. — Roosa, D. B. Defective Eyesight. London, 1899. — Altschuhl, E. Taschenwörterbuch für praktische Augenärzte. Wien. — Mooren, Alb. Die medicinische und operative Behandlung kurzsichtiger Störungen. Wiesbaden, 1897. - - Birnbacher, A. Die pathologische Histologie des menschlichen Auges. I. Lief. Leipzig. Verl. v. Veit & Comp. 1899. — Goldzieher. Therapie der Augenkrankheiten. II. Auflage 1. Hälfte. Leipzig. Veit u. Comp. 1899. (A munka teljes; megjelenése után részletesen ismertetni fogjuk.) — Rolland E. La myopie des liseurs. (Excés d’allongement de l’oeil). La cause — ses dangers — sa cure. Toulouse, 1899. — Wid mark I. Mitteilungen aus der Augenklinik des Carolinischen medico-chirürgischen Instituts zu Stockholm. II. Heft. Mit 2 Tafeln und 12 Abbildungen im Text. Jena, 1899. Budapest, 1899. Pesti Lloyd-társulat könyvnyomdája. (Felelős vezető Müller Ágoston.) Dorottya-utcza 14. sz.
