Szemészet, 1899 (36. évfolyam, 1-6. szám)
1899-01-29 / 1. szám
1899. 1. sz. ORVOSI HETI L A P — S Z E M E S Z E T. évesnél fiatalabb 2, 10—25 éves 23, 25—29 éves 4, a kor pontosan jelezve nincs 4 fiatalnak mondott nőnél. Ezen egyének közül folytonos orrvérzésekben szenvedtek 7-en; 2 esetben szívbajt említenek (bal szív hypertrophia, állandóan magas pulsus szám) mint olyan betegséget, a mely a retinavérzésekkel oki összefüggésbe hozható. A nőbetegek közül 3-nál az üvegtesti vérzések recidivái rendszeresen a menstruatio szakával estek össze, 1 nőbetegnél a menstruatio ok nélküli kimaradásakor támadtak. A többi esetben az üvegtesti vérzéseken kívül egyéb megbetegedések nem említtetnek, bár a betegek legnagyobb része pontos belgyógyászati vizsgálatnak volt alávetve. A szemfenéki elváltozások az eseteknek körülbelül fele számában egy szemen, fele számában mindkét szemen támadtak. A baj prognosisára nézve érdekes azon körülmény, hogy a 32 beteg közül 18-nál a vérzések sokszorosan ismétlődtek s ezzel kapcsolatosan a retinalis proliferatiók is előhaladó jelleget mutattak ; 7 oly esetet találtam, a melyekben hosszabb észlelési idő alatt a szem állapota nem rosszabbodott; állandó javulás alig nehány esetben constatáltatott. A többi beteg csak egyszeri vizsgálaton jelentkezett. Az egyetemi szemklinikán észlelt eseteim közül ide sorolom a következőket: I. eset. K. Borbála 10 éves parasztlány mindkét szemének látása 1 év előtt megromlott s azóta mindinkább rosszabb. 189G. május 7-dikén. A szemek külsőleg épeknek látszok; a pupillák közepesnél tágabbak, fényre jól reagálnak. Tükörrel mindkét szem üvegtestében sűrű átlátszatlan, tömeges homályok láthatók, vörös visszfény csak a jobb szemfenék orri felének.felsŐ részéről kapható. Látás: .). ‘/2 m.-röl ujj olvasás. B. kézmozgást lát. A belgyógyászati vizsgálat negativ eredményű. Rendelés: jodkali, pilocarpin-injectiók. 4 hét múlva változatlan állapotban elbocsáttatott. 1898. márczius 23-dikán újra jelentkezett. A jobb szem üvegtestében lassan mozduló czafatos homályok, a melyek között több helyütt vörös visszfény nyerhető; a szemfenék képe nem látszik. A bal szem üvegtestében kevés, szintén csafatos homály van ; a papilla n. opt. elég jól kivehető, a papillától három keskeny fehérszőlő, a retina síkjából csak kevéssé kiemelkedő kötöszövetes köteg húzódik a szemfenék peripheriája felé, még pedig kettő fel a halánték felé, egy az orr felé tart. Az edényeken elváltozás nem látható. A retinán elszórtan, különösen a kötegek környékén rögös pigmenthalmazok vannak. A látás: .1. 2 m.-röl ujjolvasás, B. ö/3o. II. eset. P. János 22 éves kereskedősegéd. 1897. február havában 2 hétig naponta 3—4-szer orrvérzése volt. Májusban bal szemének látása megromlott. Júliusban a szemklinika rendelésén baloldali tömeges üvegtesti vérömlenyek constatáltattak, melyek miatt a szemfeneket meglátni nem lehetett. Látás: Szem előtt ujjolvasás. Ugyanakkor tüzetes belgyógyászati vizsgálatnak vettetett alá, a mely gyomor- és vesevérzéseket constatált. Rendelés : jodkali. Látása kissé javult, majd 1/-2 év múlva ismét megromlott. 1898. január 19-dikén felvétetett a klinikára. A bal szem üvegtestében fonalszeríi libegő homályok és diffus borússág, mely miatt a papilla alig, a retina erei csak nagyjából vehetők ki. A szemfenék halántéki felében, alúl egy szürkés-fehér kevéssé fénylő tömeg emelkedik az üvegtestbe felfelé nehány elvékonyodó nyúlványt bocsátva; mellette egy elmosódott határú vérömleny fekszik a retinán. Látása 2 m.-röl ujjolvasás. Rendelés : V* cg.-os pilocarpin befecskendések. 8 injectio után változatlan állapotban távozott. További ambulans kezelés alatt az üvegtesti homályok tisztultak, a fehér tömeg változatlan maradt, a látásélesség kevéssel javult. Az ilyen, úgyszólván tvpikus lefolyású eseteken kiviil vannak olyanok, melyeknél részint társuló, részint következményes bajok teszik a kórképet változatossá. Ilyen pl. Berker1 egyik esete. 20 éves férfi betegénél mindkét szemen ismétlődő közönséges iritis után az egyik szemen nagy tensioemelkedések, később ezek következtében scleratágulások keletkeztek. A közegek feltisztulása után az üvegtestben vérzések, a szemfenéken a retinával összefüggő vaskos fehér képződmény látszik, a melybe a retina ereivel anastomizáló új véredények 9 nőttek be. A sclerektasiák nagyobbodnak, a lencse elszürkül, a cornea hátsó felszínén praecipitatumok jelentkeznek. Ezen complicált és könnyen meg nem magyarázható kórlefolyásra világot vett nehány ú jabb észlelés, a melyek bizonyos tekintetben hozzá hasonlók. Régóta ismeretes dolog, hogy némely retinitis haemorrhagica glancoméval jár; nem lehetetlen, hogy az úgynevezett glaucoma haemorrhagicum egyes eseteiben is a retinavérzések tekinthetők elsődleges elváltozásoknak. Az ily rétin, haemorrh.-ban szenvedő és glaucomában megvakult szemek kőrboncztani vizsgálatánál 5 esetben a vena centralis thrombosisában találták a baj eredeti okát. Részletesen tárgyalja ezen bajok összefüggését Purtscher,'i0 a kinek egy 21 éves, gyakori orrvérzésekben szenvedő nőbetege egyik szemére glaucomában megvakult, mialatt a másikon közönséges retinitis haemorrhagica támadt. Az enucleált vak szem szövettani vizsgálatánál nagyfokú újdonképzett kötőszövetből és a retina kötőszövetének burjánzásából keletkezett tömegek és kisebb vérzések találtattak a szem belsejében; a retina edényei lobos elváltozásokat mutattak s a vena centi-, retináéban egy 0"6 mm. hosszú thrombus fészkelt. Hasonló lefolyása volt P. egy másik esetének is, a melyről azonban boncztani adatok nincsenek. Kétségtelen, hogy ezen esetekben a thrombosis a primaer elváltozás, s hogy az általa okozott retinavérzések vonják maguk után a glaucomát. Hogy mi módon, az ez idő szerint még eldöntetlen dolog. Több ily esetben s talán az idézett Becker-féle esetben is a következményes iridocyclitis lehetett a közvetítő kapocs. A vérzések szervüléséből származó kötöszövetes képződéseket a glaucomával direct összefüggésbe hozni nem lehet. Az ide tartozó esetek közül megemlítendő még Würdemann-v y’1 8 éves gyermeknél thrombophebitis és thrombosis venae centi-, következtében kötőszövetté alakuló vérzések és glaucoma secundarium. Az ismétlődő üvegtesti vérzések s a velük járó kötőszövetképződések sok esetben a szemtekének lassú elsorvadására vezetnek. Az üvegtesti üreg jó részét kitöltő kötőszövet idővel zsugorodik s a vele erősen összenőtt retinát vongálva retinaleválást okoz. A szemtekének megromlott táplálkozási viszonyai folytán a lencse szürkülésnek indul, az iris minimális izgalmi tünetek mellett, sőt legtöbbször észrevétlenül lenő a mellső lencsetokra. A szemteke ellágyul s lassánkint megkisebbedik. Az uvea ezen folyamatnál általában véve feltűnő keveset szenved s a talált boncztani elváltozások is minimalisak. Nyílt kérdés marad, hogy azon rendkívül lassú iridocylitis, a melynek következtében a szemteke szinte észrevétlenül sorvad el, a kötőszövetképződések vagy az ablatio retinae következménye, vagy pedig ugyanazon kórelőidéző okból származik-e, a mely az edény falak megbetegedése által a retinavérzéseket okozta. Ilyen lefolyása volt azon esetnek, a melyre ManzH a retinitis proliferans nevet először alkalmazta. Az ő eseteiben s nehány más régebbi közlésben a szerzők az irisnek egy sajátságos elszíneződését említik fel; az iris koronként minden izgalmi vagy lobos tünet nélkül fűzöldszínű lett, a méh- szín, a mint azt 2 saját észlelésem alatt tapasztaltam, csakis az üvegtest mellső részeibe vagy talán a hátsó csarnokba ömlött vérnek felszívódása által jöhetett létre. Hátsó lenövések és cataractaképződés mutatkozott Grósz Emil50 1 894-ban leirt eseténél is. Kifejezettebb uveitéseket (iridocylitist, chorioiditist) főképen csak olyan alább sorra kerülő — esetekben látunk, a melyeknél alkati bajok, lues, diabetes, szerepeltek mint előidéző okok. Sajátságos complicatiókat mutat a következő III. eset. K. Karol in 15 éves felügyelő lánya kiskora óta mindkét szemén rosszul látott, újabban bal szeme látása csökkent. 1897. január 25-dikén külsőleg a szemek épek, a törőközegek tiszták. Mindkét szem myopiás fénytörésit. A jobb szemfenéken a papilla és a retina erei épek. A papilla n. opt.-töl a halánték felé 1 papillányi távolságra egy körttlbelöl 1 5 20 papillanagyságú vesealakú, convexitásával a papilla felé fordult fehér terület látszik, a mely felett a retina erei változatlanul elhúzódnak; nehány scleralis ér és kevés elszórt pigmentrög fekszik rajta. Ezen területet convex részén
