Szemészet, 1899 (36. évfolyam, 1-6. szám)
1899-07-16 / 4. szám
■ — .....-66 ORVOSI HETILAP — SZEMÉSZET 1899. 4. sz. adva van. A színképet a vöröstől a hyperibolya felé emelkedőnek veszem. Minden egyes anyag tárgyalásánál a színgörbe és az elnyelési görbék összehasonlítandók. 1. Petroleum (16), mint finom gépolaj (Fiume) sárga az üvegben, 2'/a év óta még sötétült. A vastag réteg narancssárga és színképében az ibolyás és a kék hiányzik. A legvékonyabb réteg zöldéi és színképének absorptiós vázlatában az ibolyaterületből egy rézsútos csík kiesik. Maga a 2'5 (tehát a 3-lioz közelítő) mm.-nyi réteg színképe is másolva van az I. táb. 3. sz. a.1 2. 01. amygdalarum (33), avult; a 35 mm. rétegben sárga és vékonyodó rétegben is az marad, míg már csak kevés mm.-nyi réteg a zöldesbe hajlik, a mint azt vele megkent felületeken vagy házi használatkor látni lehet. A színképben előbb a kék gyenge és az ibolya hiányzik; azután a kék szabaddá lesz úgy, hogy mind több ibolyás is csatlakozik hozzá; végre már csak haránt ibolyás csíkocska hiányzik, a mivel a zöldesbe térő színezés összefügg. 3. Ol. citri (158), 21/* év óta avul; már vastag rétegben zöldessárga, azután mindinkább halaványabb és zöldebb, míg végre színtelen lesz. A görbékben ez az alsó végen nyilatkozik, mely vei összevetve, meglepő, hogy a 2'5 mm. réteg színe mind a kettőben közel egyenlő, míg a színképek az I. táb. 17. és, 18. sz. a. annyira különbözők. Igaz, hogy a bromezfst-gelatinos lemez érzékenysége is F és G között a legnagyobb, tehát különbségek az elnyelésben ott kirívóan nyilvánulnak. 6. Acid, picrinicum (70) in aqua 1 : 20, friss oldat. Színező ereje nagy. Vastag réteg narancssárga, közepes sárga, vékony zöldellő. A görbék balról majdnem meredekek, hígított oldatéi mindjobban elhajlók. Az 1 : 10000 oldatnak 2’5 mm. rétegben adott színképe az I. táb. 11. sz. a. látható. Görbéje még két más a föjelentésben már szerepelt oldatáéval együtt az ide mellékelt 2. számú ábrán leolvasható. A görbék összességéből kitűnik, hogy azok mindjobban az ultraibolya felé ledőlnek, de alsó végük makacson az F vonalhoz tapad. A hígítással járó elzöldülése a sárga színnek karöltve jár azzal, hogy a görbe előtt előbb a kék, azután az ibolyás az elnyeletés elől szabadulnak, ellenben a görbe mögött a kéknek és ibolyásnak egy maradványa teljesen kibontakozni mégsem tud. Emlékezve a chinin bisulf., vagy a chinidin sulf. és más anyagokra a főjelentésböl, hogy egy sora az ö oldataiknak az az ibolyásba visszahajlik. Színképe az I. táb. 19. sz. a. látható, mely a görbék alakjával jól összefér. 4. Ol. carvi (155), öregtilt folyadék ; sárganarancsos és vékonyítva is az marad. A görbék eleintén meredekek, azután fekvőbbek, alsó végük az F vonalat nem hagyja el. Az utóbbi jelenségben különösen eltér a petrolgörbéktöl: ott a felső vég előretolakodik, itt az alsó vég visszamarad. Tessék a 3. és 3. számú görbét egybevetni. Színképét az I. táb. 17. sz. a. mutatja. 5. Ol. cinnamomi (157), avult; olyan színű, mint az előbbi és görbéi mégis mások. A főjelentés már mondta, hogy színképe az I. táb. 18. sz. a. különböző. A görbék közép része (a döntő) meredek, a végek messze elnyúlnak, belőlük a felsőt erős s az alsót gyenge fény jobban kiadja. A vékony réteg színét kimagyarázandók, kiemeljük, hogy a görbe középrésze sok hiányt a kékben és ibolyásban árul ugyan el, de hogy a színkép felső vége nem egészen fénytelen, az alsó vége pedig nem teljesen kivilágított. A dolog még sem egészen érthető, mert az ol. carvi görbéiibolyát H előtt meredeken elvágja, és hogy színük épolyan zöldessárga, mint itt a picrinröl mondva van: azon következtetésre jutunk, hogy a zöldessárga szín épúgy az ibolya és kéknek általános gyengülése által, mint az ibolyának a H vonaltól visszafele megrövidítésével állhat elő. Még egy harmadik mód az, melyet a petróleumnál és még tisztábban az ol. citrinél láttunk, a hol a görbe a II előtti alsó sarkot rézsutosan elvágta. Ha e vizsgálatok főczéljára gondolunk, hogy t. i. az egész ultraibolya és csak ez elvágassék, akkor kiderül, hogy zöldessárga, czitromsárga, tiszta sárga, sőt némileg narancssárga, kevésbbé azonban sárganarancsos anyagok illő oldószerben és jól találó töménységben vagy rétegben az ultraibolyát esetleg nagyon vagy egészen megapaszthatják, de mindebből a többi physikalis tulajdonságok nyomán előre mi sem ismerhető fel. Élénk fluorescentia azonban annyit elárulhat, hogy az anyagnak az összes fényhez valami kiválasztó vonatkozása van, mint egy rápillantás a Hagenbach adataira1 erre megtanít. 1 L. a Szemészet 1899. 2. sz. mellékletét. 1 L. Szemészet 1899. 1. sz. 3. 1. ábrák.
