Szemészet, 1899 (36. évfolyam, 1-6. szám)
1899-03-26 / 2. szám
1899. 2. sz. ORVOSI HETILAP — SZEMÉSZET. 29 tionis okozna, holott az ol. carvi határozottan sárga és mégis a színképet kevésbé rövidíti mint várnék. Ellenőrző vizsgálatok a spectroskopon és a König-féle spectrophotometeren ugyanolyan eredményre vezettek. Ha már most arra emlékezünk, hogy a majdnem színtelen chininbisulfat-oldat a színképből jócskán elvág, a sárga ol. carvi pedig úgymondva semmit: akkor ellentétet találunk, melynek értelmezése zavarba hoz. Azonban a physika szakembereire kell a kimagyarázást bíznunk, mint a kik a tárgyhoz jobban értenek. *158. Ol. citri, teljesen színtelenné rectificálva (Heine-től Lipcsében); K V8-tól mérsékelten bár rögtönösen kezdve, L-ig egyenletesen, azontúl gyorsabban emelkedve, V* M-nél mindent elnyelt. Egy év alatt mégis sárga lett = R. 10. v, és ennek színképét az I. táb. 19. sz. mutatja. Más fajta friss állapotban alig volt R. 10. v; G-től H-ig egyenlően és gyengén, azontúl mint az előbbi fajta absorbeált. Még egy fajta (calabriensis) zöldes volt, és számba nem jött. 159. 01. eucalypti, közel színtelen; gh-tól valamicskét, K után erősebben, M-nél mindent elnyelt. 160. 01. foeniculi, alig R. v; F-töl K ^s-ig keveset, azután növekedve, N-nél egészen absorbeált. 161. 01. hyoscyami föl. coctum, terpentinnel 1:10== R. 11. t; 1/,3 G-től fokozódva N •/s-nál teljesen elnyelt. 162. 01. juniperi, színtelen; nem absorbeált kimutathatóan N—O-ig. 163. 01. lauri fructuum, alkoholos kivonat R. 13. t; x/2 G- töl K-ig gyengén, azontúl fokozva, N-nél mindent elnyelt. 164. 01. lavandulae, R. 7. u; G-töl kezdve, K-nál erősödve, M-nél teljes elnyelés volt. 165. 01. ligni cedrae, R. 8. n; F—K gyengén, 1 2/3 L-től ugrásszerűen növekedve, M előtt már fényt nem hagyott. 166. 01. macidis, közel színtelen; K Oa-nál kezdte, x/s N beteljesítette az elnyelést. 167. 01. majoranae, R. 8. t; V3 G-től gyengén, K-tól erősen, LVs-nél mindent elnyelt. 168. 01. menthae crispae, R. 7. t—u; G-nél kezdte, H-nál növelte, L-nél tetőzte az absorptiót. 169. 01. menthae piperitae, majdnem színetlen; valami csekélyét diffuse absorbeált.1 170. 01. nucis moschatae, úgyszólván színtelen; kétes maradt, hogy a színkép végét gyengíti-e. 171. 01. origani, R. v; alig valamit és csak diffuse nyelt el. 172. 01. pini sylvestris, alig színes; a színkép valamicskét rövidült. 173. 01. rosmarini, csak R. v; diffuse és kicsivel többet nyelt el mint az előbbi. 174. 01. rutae gallicae, R. 8. t—9. u; G-töl növekedve L V2-nél mindent elnyelt. 175. 01. succini, R. 8. t; Vá G-től indulva és H-nál mintegy felére apasztva a fényt, az absorptio feljebb gyorsan nőtt és L-nél már mindent visszatartott. 176. 01. terebinthinae, színtelen; alig látszott hatása a színkép végén. 177. 01. valerianae, terpentinnel l :20 = R. 6. u ; az elnyelés G-töl kezdve lassan fokozódott és V® N-nél tetőfokát érte el.2 178. Dipenten, Cio H10, sárgállós; diffuse absorbeál, növekedve a színkép végéig N-nél. 179. Limonen; alig valamit nyelt el. 180. Carven, R. v; K A-tól kezdve L 2/3-nál mindent elnyel. 181. Terpinolen, alig színes; a fényt kicsit gyengíti, N-nél végződik a színképe. 182. Sylvestren, alig sárgái; h-tól K Va-ig alig, L V2-ig megnőve absorbeál. 183. Terpinen, alig sárgás, elnyel mint a carven. 184. Phellandren, )> R. v; mint a carven absorbeál. 185. Mentben, alig sárgás; HK körül észrevehetőbben kezdi a M 2/3-nál tetőző elnyelést. 1 Eczetsav a színkép sárga és zöld helyén sávot ad neki. (Vogel, Spectr. an. 466. 1.) 2 V. ö. Hartley & Huntington (Proe. roy. soc. 29 k. 290. 1. 1879); — Heusler, Die Terpene 1896 (221 olajról táblázat a végén); — E. Schmidt, pharm. Chemie II. 1084 s köv. 186. Menthol. 187. Terpineol. 188. Terpinol. 189. Terpentin monochlorhydratum. 190. Pinen. 191. Camphen, mint a carven. 192. Borneol. 193. Camphora. XXX VII. Gyanták, Glucosidok, ismeretlen vegyi szerkezetű növényanyagok. 194. Colophon,1 alkoholban 1: 3 = R. 7—8. u ; gli-nál gyengén kezdve, K y^-től határozottan növekedőleg, M-nél mindent elnyelt. 195. Sandarac, terpentinben 1:1 = R. 7. > v; absorbtiója gh-nál gyengén kezd, azután nőve, M t/a-nál teljes. 196. Mastix, alkoholban 1:1, elnyelés mint a Sandarac-tól. *197. Guajak, alkoholban 1: 25 = R. 5. > t; h-nál gyengén kezdi, aztán H-nál a közepesre fokozza, K-nál még növeli, K V® L- nél betetőzi az elnyelést. Színképe az I. táb. 20. sz. a. van. Hagenbach adatait 1. fent.2 198. Benzoe, alkoholban sat.-ból 1 : 5 dil. = R. 4. u—v ; V2 G-től H-ig alig emelkedve, K V3-tól gyorsan fokozódva, L-nél már majdnem mindent elnyelt. 199. Galbanum, alkoholban sat.-ból 1 :5 dil. = R. 7. v; úgy absorbeált mint az előbbi. Vízben saturált oldathoz néhány csepp ammóniák kék fluorescentiát keltett, és ez dil. 1:5 = R. 7. v; F-töl g-ig lassan, h-ig gyorsan növekedve, már H előtt mindent, de nem éles határral absorbeált. 200. Olibanum, alkoholban sat. alig R. v; H előtt bizonytalanul L-től gyorsan nőve, L M-nél közel- teljesen absorbeált, azontúl csekély és gyenge toldalékot hagyva a színképen. 201. Canadabalzsam, xylollal 2:5 színtelen; N-ig semmit sem fogyasztotta a színképet.3 202. Amygdalin. 203. Salicin. 204. Populin. 205. Arbutin. 206. Hesperidin, vízben satnrálva, sárgállós; gh-tól N-ig valami keveset absorbeál. 207. Iridin,4 alkoholban 1:40 — R. 3. k; F Va-nál az absorptiót gyengén kezdi, azután növeszti, H-nál már csak V3-ot hagy, K-tól még egy maradék van, L-nél teljes. *208. Phloridzin, C21 H24 O10 + 2 H2 0, m. s. 456, alkoholban 3 : 10, nemsokára barnállós lett; g-töl bizonytalanul, h-tól határozottabban, H-nál jócskán és K-nál majdnem meredeken a színképet elvágva absorbeált, csak csekély maradék fény húzódott még 4/2 L-ig. Ez czéljainkra épen az igazi szer volna, ha aphakiásnál a lencse fényelnyelésének pótlása forogna szóban, mert az eltávolított öregkori lencse színe és absorptiója ezen phloridzinoldattal igen jól talál, míg sárga üvegeknek sokkal elhúzódóbb színképvégük van. Ámde ez az anyag, úgy mint a többi glucosidok, nem ellentálló sőt véglegesnek sem vehető vegyi egyéniség. Egyébként a fenti alkoholos 3: 10 oldatnak (mely most l1/* év után R. 5. u) színképe a II. táb. 21. sz. a. látható. Ammoniakos 1: 3 oldatnak 1 cseppjét 2 kcm.-re adva, az zinnoberszürke R. 32. u; diffuse absorbeál, M-nél teljesen, tehát az előbbinél rosszabb. *209. Aesculin, C15H160° (+iy2H20), m. s. 367, fehér jegeczek; híres kék színjátszásáról, mely alkalizált oldatokban majdnem végtelen hígításnak ellentáll. Nagy irodalma van.5 Vele sokat kísérleteztem, de czéljainkra a triphenylmethan a jobb. Alkoholban 15» O.-nál 1:90, 22—20° C.-nál 1: 75 oldódik, de már 2 nap múlva sárgás R. 6. t—-7. s. Faeczetben színtelen 1 A gyantákról v. ö Schmidt, H. 1159 és köv. 2 „Szemészet“ 1899, 1. sz. 3. 1., 21. sz. rajzolat. 3 V. ö. Eder, Abs. sp. 1894, bécsi akadémia kiadványa. 4 V. ö. Jacobsen, Die Glycoside, Breslau 1887; H. W. Vogel, Spectralanalyse, 457. I. (Die Glycoside); Bernthsen, Org. Chemie, 536. 1. 6 V. ö. Noack 108. 1., Schmidt H. 1537. 1., Jacobsen 11—20. 1. (Beilstein III. kiadása még nincs annyira). Wiedmann’s Ann. 1896, 58. k., 103. 1. — A készítményeket Merőktől (Darmstadt) és Schuchardtól Görlitz) kaptam.
