Szemészet, 1899 (36. évfolyam, 1-6. szám)
1899-03-26 / 2. szám
1899. 2. sz. ORVOSI HETILAP — SZEMÉSZET 27 friss állapotban R . 7—8 . u, mig a 1 : 200 közel színtelen. Világosságban paranthracen jegeczek csapódnak ki. Ez által gyengül az absorptio, míg a sárgulás által nő. A régi egyensúly így nagy részt helyreáll, de az absorptio határa valamicskével elmosódottabb lesz. A nyílt üvegsejtben vizsgálásnál az anyag részben a falakra kivirágzik. Ez az absorptióra vizsgálás eredményét némiképen ingataggá teszi. Félállott benzolos oldatokból 1 :66, 100, 150 és 200 vizsgáltam meg. Az elnyelési göibéket az 4. ábra mutatja, a már ismert elrendezésben. Kamarás pápaszemek töltésére a benzololdat 1:150 szolgálhatna, ha amazok űré 2‘5 mm. Szűkebb kamarák számára 1 :100, sőt 1 : 66 kellene. Az elnyeléses színképnek magának a bemutatására ócska oldatot vettem. Ez a kamarában R . 7 . v, tehát majdnem színtelen volt, és egy túltelített oldatnak a felében benzol hozzáadásából, azaz 2: 1 állott; színképe az I. táb. 12. sz. a. látható. A tinomabh absorptiós részletek is róla leolvashatók : H-nál gyenge kezdet van, azután hirtelen emelkedés jön, míg az utolsó ráadás még egy darabkán késlekedik. Tehát a határ éles, csak kis elszálazás hián. A triphenylmethan nekünk többet ér. 101. Anthracliinon. *102. Phenantren, , kéken játszó színtelen kr. Benzolban jól oldódik 1: 5, toluolban 1:3. A telített benzol-oldat h Va H-tól gyengén kezdő, H-nál hirtelen teljessé váló elnyelést ad. Czéljainkra kitűnő lenne, hahogy állandó volna, de egy év alatt R. 6. m lett. Hartley híg oldatból (l : 4000) 3 sávot kapott.1 103. Chrysen. XXXIII. Pyridin- csoport. 104. Pyridin. 105. Acid, chinolinicum, alkoholban 1 : 60 sárgás R. 7; u—v, az elnyelés g-nél indult, M-nél teljes lett. XXXIV. Chinolin- és acridin-csoport. 106. Chinolin, hamar sárgáit, alkohollal 3-szor hígítva R. 7. u—v volt és h-nál elnyelni kezdett, N-nél teljesen elnyelt. 107. Chrysanilin. XXX V. Alkaloidok. 108. Cocain crystallisation. 109. Cocainum hydrochloricum. 110. Cocainum hydrojodicum, alkoholban 1:5 a színképet valamit gyengítette 1/2 G-től, N-nél teljesen elnyelt. 111. Cocainum hydrobromicum. 112. Atropinum crystallisation. 113. Daturin. 114. Hyoscyamin. 115. Morphin és M. hydrochl. 116. Apomorphin. 117. Codein. 118. Thebain. 119. Karcéin, vízben ammóniákkal 0.3:5, az absorptio h-nál indult, L V2 teljes. 120. Papaverin, chloroformban 1: 100, h-nál a kezdet, L és M közt teljes. 121. Narcotin. 1 Chem. soc. 1880, 39. k. 164. 1. 122. Chinin. 123. Chinin sulf. bas. commune. * 124. Chinin bisulfuricum C20 H24 N2 O2, H2 SO, + 7 H2 0, mol. s. 548, színtelen kr., oldékony vízben 1:11, alkoholban 1:32, aetherben nem, petrolban 1—2: 100. A savanyított oldat világos kéken fluorescál, de kevés konyhasóval ez a színjátszás megszüntethető és avult oldatokban a sárgulással és bámulással magától is elenyészik. Lassan cliiuicinsóba változik át. Hevítve 80°-nál olvad, azután szilárd lesz, 135°-nál ismét folyós, azontúl chinicinbisulfattá lesz, sárgul, továbbat vörös lesz, végre vörös gőzöket bocsát ki és elszenesedik. Az elnyelési színkép1 is változik az oldat korával. Új oldatból soros színkép felvevéseket végeztem és az elnyelési görbéket a már ismert mód szerint az 5. ábrába foglaltam. Az oldat vastag rétegben (a palaczkban) csak alig sárgáit. Volt rész 1 :10, 14, 20, 33, 50, 66, 100, 150, 200 vízre. Az oldatok elnyelési görbéi a fenti sor szerint balról jobbra vannak berajzolva, felül mm. P25, középütt 2‘5, és alúl 3‘75 rétegben. Azonkívül egy év óta álló oldatból, 1 :14 arányban, a 2'5 mm. réteg színképe az I. táb. 13. sz. a. megtekinthető. Ez az oldat friss állapotban H-nál meredeken vágta volna el a színképet, most azonban, mint látható, sokkal erősebben hat. Ezért annyira hígítottam, míg ismét a H vonalat elértem, ez pedig 1 : 30 arányt adott. Ez utóbbinak is a színképét bemutatom az I. táb. 14. sz. a. Az absorptio határa valamivel elnyultabb, mint a friss oldattól, nyilván a sárgás elszínesedés miatt, mely azonban az üvegben is csak R. 8. > u, a 2-5 mm. rétegben pedig majdnem észrevehetetlen volt. A petrolos oldat mondhatni színtelen maradt, csakhogy chinintartalma oly csekély, hogy kamaratöltésbennemelégíthet ki. Ha ezen anyagot állandó kamaratöltésül választani akarnók, 1 gr. chininbisulfatot 10 gr. vízre kellene venni és 4 gr. alkoholt hozzá adni : így közel 7 °/0 oldatot kapnánk, mely több hidegségi fokot is befagyás nélkül kiállana,2 úgy hogy télen is viselni lehetne. Időnként a töltést meg kellene újítani. Mert a sárgulás az absorptiót növeli, de diffusabb alakban és a hígítás nem ellensúlyozna minden irányban. A határ elnyultabb maradna. Czéljainkat tehát ez az anyag nem elégíti ki elégségesen. Vele experimentálni és rögtönözni azonban bízvást lehet Widmark3 állatkísérleteihez 2% oldatot vett, két óra üveg közzé alkalmazta, mely 5'5 cm. átmérővel birt, úgy hogy legalább 6, talán 10 mm. rétegen ment a fény át. Ez ezé Íjainak, az ibolyán túli fény kiküszöbölésének, jól megfelelhetett. Ha a réteg vastagságát pontosan tudnók, a fenti absorptiós schemában megnézhetnék, hogy az ő fényforrásának színképe az ultraibolya tekintetében mennyire volt megrövidítve. 125. Chinin hydrochloricum, alkoholban 3:10; h-tól 1/a L-ig alig észrevehetően, azontúl gyorsan nőve M-nél mindent elnyelt. Barnult. 1 V. ö. Noack 115. 1., G. C. Schmidt, Wiedemann’s Ann. (1896) k. 58., 1. 103. és Hagenbach „Szemészet“ 1899. 1. sz. 3. 1. 11. sz. a. 2 A chinin a két folyadéknak oldó képessége szerint oszlanék meg (v. ö. Jakowskin Z. f. physik. Chemie 18. k. 585. 1895.) és belőle 7» az alkoholban, */5 a vizben foglaltatnék. 3 Beitr. z. Opht. 1891., 286. 1. ® £ $ 5 A K £ "m. u 0 V267,« Jl 1 r 1 1 1 1 1 J 1 1 1 1 1 1 1 ynL5 "V Ml 7---------( 1 1 1 1 CW\a/vrt m ctcjvuX A'f\0, \H, 10, 33, 50, 66, 400, \50, 100 5. ábra.
