Szemészet, 1898 (35. évfolyam, 1-6. szám)
1898-09-04 / 4. szám
34 ORVOSI HE T ILA'P-SZEMÉSZ E T 1898. 4. símély legkevésbbé látszik organikus elváltozásokon alapulónak, elhanyagolásával, férfiaknál 15°/0-ban, nőknél alig l'5°/0-ban. Ezen lelet meggyőző magyarázatát nem adhatjuk. A pupilla reactiója 20°/0-ban mutatott rendellenességet. Igen élénk reactio 4°/0-ban volt jelen, körülbelül egyforma gyakoriságban a különböző kóralakoknál. Nagyon renyhe tenyreactio 21-szer fordult elő, azaz 6°/0-ban, köztük 10 esetben, mely nem a paralysis progressivához tartozott, a betegek átlagos életkora csak 38 év. Jellemző, hogy a reflectorikus pupillamerevség kizárólag a paralysis progressiva eseteiben volt jelen. A szürke hályog keletkezéséről.1 Irta : Schwitzer Hugó szigorló orvos. (Folytatás és vége.) Grósz Frigyes szerint a cataracta congenita szinten gyakoribb nálunk, mint másutt; Arit ugyanis 989 esete közül 13 biztos congenitalis cataractát tudott kimutatni, ellenben Grósz Frigyes 520 közül 24-et. Grósznak körülbelül ötven év előtt tett észleleteit a leg' újabb kísérletek igazolják. Újabban ugyanis Widmark és Ogneff tettek kísérleteket arra nézve, hogy micsoda befolyása van a napfénynek, nevezetesen pedig a vegyi sugaraknak a szemre és főkép a lencsére. Widmark, a ki kísérleteiben villamos ívfényt használt (ez tartalmazza a legtöbb ultraviolette sugarakat), a villamos fény hatását következőkben foglalja össze: Az ultraviolette sugarak a szem mellső részén ingerületet idéznek elő, mely a palpebralis conjunctiván hurutos tünetekben, a bulbaris conjunctiván injectióban és chemosisban, a corneán az epithel kikopásában és borusságában, a lencsében pedig, mely ezen sugarakat legnagyobb mértékben absorbeálja, cataracta képződésben nyilvánul. Mindezekhez sokszor az iris és corpus ciliare izgalma is csatlakozik. Ugyancsak kísérleti alapon döntötte el Widmark, hogy a szem mellső részén keletkezett elváltozásokat nem káprázás okozza, vagyis ezek nem foghatók fel, mint a retina-reflex hatása, hanem direct izgalomnak kell itt behatnia ; továbbá, hogy ez elváltozások létesítésében a világító, valamint a hősugaraknak számba vehető hatásuk nincs, csak a hyperibolyás sugaraknak. Widmark kísérletei a következők : ő 1200 Volt villamos fényt engedett behatni öt óra hosszat tengerinyúl szemébe; a következő héten a nyúl szem-lencséje (a többi említett tünetek mellett) homályosodni kezdett, két-három hét múlva pedig teljes cataracta fejlődött ki. Majd a mindkét szemre alkalmazott gyűjtő-lencsék egyikét bekormozta, de a megfelelő szemen akkor is beállott a cataracta, tehát nem a fénysugarak okozták. Végül timsó-oldaton bocsátotta keresztül a fényt a kísérleti állat szemébe (ezzel a hősugarakat zárta ki), de cataracta akkor is fejlődött. így nem marad más hátra, mint felvenni, hogy a hatás a chemiai, az ultraviolette sugarakat illeti meg; tényleg, ha chinin-só oldatán bocsátotta keresztül a villamos fényt az állat szemébe, cataracta nem képződött. A villamos fénynek a szemre gyakorolt behatását Ogneff is tette kísérlet tárgyává és ezekre vonatkozó észleleteit Pflüger Archívumában közölte. Ogneffet kísérleteire az ösztönözte, hogy vasgyárakban, hol a fémek olvasztását villamos úton kezdték eszközölni, a munkások ez eljárás bevezetése óta, csakhamar szembajokról kezdtek panaszkodni. Az erős fényben dolgozóknál előbb könnyezés, majd makacs, genyes conjunctivitis lépett fel. Ogneff, hogy a villamos fény e hatását közelebbről tanulmányozhassa, házinyulakon és galambokon végzett kísérleteket Körülbelül 5000 Voltos áramból fényt bocsátott az állatok szemébe és igen rövid idő alatt cataractát látott fellépni. 1 Lásd Szemészet 3. számát. E kísérletek kétségtelenné teszik a napsugaraknak és pedig azok hyporibolyás részének a szemre való hatását; ezek adják nekünk a kulcsot annak magyarázatához, hogy a cataracta miért fejlődik gyorsabban nyáron és miért túlnyomólag földműveseknél. Ha ugyanis egyfelől tekintetbe vesszük, hogy nyáron a uapfény ketannyi ideig fejti ki hatását, másfelől körülbelül 150-szer erősebb is mint télen; továbbá, hogy a földmíves úgyszólván az egész nyarat a szabadban tölti, hol a nap legnagyobb részében lehajtott fejjel dolgozik, akkor megvan a felelet az előbb föltett kérdésekre. Ugyané körülmények magyarázzák azt is, hogy a senilis cataracta miért kezdődik oly gyakran a lencse-aequator belső-alsó részén: a lehajtott fejjel dolgozó földmívelő szeme (helyzeténél fogva) ezen a tájon van legkevésbbé megvédve a napsugarak ellen, tehát a hályognak itt kell kezdődnie. Nem elmulasztandó tényező a cataracta senilis aetiologiájának magyarázásánál az sem, hogy a cataracta egyfelől velesziilötten fordul elő ; másfelől, hogy igen sokszor örökölt is e baj. A cataracta congenita, melynek fejlődési rendellenesség (talán a szemnek intrauterin gyuladása is) képezi alapját, sokj szór kimutathatólag örökölt. A 3764 kórtörténetben, melyeket a cataracta aetiologikus momentumainak szempontjából néztem át, összesen 44 cataracta congcnitát találtam, a mi l'l°/0-nak felel meg. Az örökölt cataracta általában szintén gyakran fordul elő; ki lehet mutatni direct örököltséget (szülőkről gyermekekre), indirect örököltséget (nagyatyáról unokákra, a nélkül, hogy az előbbinek gyermekei hályogosak lettek volna); és collateralis örököltséget (a mikor szülők vagy nagyszülők nem hályogosak és mégis a család több gyermeke szenved hályogban). Hogy a hályogok öröklékenyek, mutatják állatkísérletek is. így Deutschmann nőstény házinyúltól, melynek arteficialis cataractája volt, oly kölyköket látott, melyek szintén hályogosak voltak.1 A következőkben a budapesti kir. m. tudomány-egyetemi szemklinika kórházában 1875-től 1886 ig, tehát 22 év alatt ápolt cataracta senilis esetek statistikáját közlöm. Megjegyzem, hogy ezen statistikából a traumaticus, a gyuladás, myopia, diabetes, rachitis után támadt cataracták ki vannak zárva. A szempontok, melyek szerint az összeállítás történt, következők : 1. kor; 1. nem; 3. foglalkozás; 4. melyik szem hályogos; 5. ha mindkét szem hályogos, melyiken kezdődött a hályog; 6. a lencse mely részében kezdődött a hályog; 7. mennyi idő téliéit el, míg az egyik szemen feliépeit hályogot követte a másik szemen a hályog fellépése; 8. mennyi idő alatt vakult meg teljesen a hályogos szem; 9. a hályogos betegek, mely vármegyékbe tartoznak. A statistika összesen 3764 cataracta esetére vonatkozik és a következő fölvilágosítást adja: 1. A korra vonatkozólag azt látjuk, hogy a betegség leggyakrabban a 61—65-ik életév közt lép fel (18'lü/0), utána következik gyakoriságát illetőleg a 66—70 közti életszak (17'2°/o), majd az 56—60 (16'9%), az 51—55 (12' 1) és a 71—75 (8’6u/0) közti életévek. Feltűnő csökkenést mutatnak a 76-nál magasabb évek, melyek összesen 4'2°/o-kal vannak képviselve. Ennél nagyobb a betegek százaléka a 41—45-iki években (4'9°/0), míg az 1 — 40-ig terjedő korbeliek 10'5°/o'kal járulnak hozzá. 2. A nemet illetőleg azt látjuk, hogy a férfiak nagyobb számban szenvednek öregkori hályogban mint a nők. A viszony köztük olyan, mint: 2:l'3-hez. 3. A foglalkozás rovatában feltűnik, hogy a földmívesek a betegállománynak több mint egy harmadát teszik (38'4n/0); itt is azonban több a férfi, mint a nő (a viszony: 1'2:0'7). 1 Appenzuller: Ein Beitrag zur Lelire von der Erblichkeit des grauen Staars. Inaugural Dissertation. Tübingen 1884.
