Szemészet, 1898 (35. évfolyam, 1-6. szám)
1898-05-01 / 2. szám
ORVOSI HETILAP — SZEM ESZET 1898. 2. sz. 20 A vizeletvizsgálat negativ volta és az előzetesen megkisérlett jodkali és natr. salicylic, therapia eredménytelensége után, tekintve a baj egyoldali fellépését és recidiváló természetét valószínűnek látszott, hogy a szemfenék elváltozásai a dysmenorrhoeával állanak összefüggésben, mely felvétel megerősítést nyert abban, hogy vasnak belső adagolására mindkét körfolyamat javulásnak indult. Ismeretes a vasnak jó hatása, különösen a chlorosist kisérő menstrualis zavaroknál; azt is tudjuk, hogy chlorotikus egyéneknél gyakran észlelték a látóidegfö gyuladásos tüneteit. Ez alapon gondolja szerző, hogy ez utóbbi tünetek és a szóban forgó esetben észlelt szemfenéki elváltozások lényegükben azonosak, a különbség köztük pusztán fokozati. És ez a nézet annál figyelemreméltóbb, a mennyiben hivatva van megváltoztatni ama fölfogásunkat, hogy a chlorosisnál gyakori neuralgiákat egyszerűen functionalis neurosisnak tekintsük. Mert a látóidegfőn közvetlenül észlelhető objectiv elváltozások nyomán per analogiam nagy valószínűséggel következtethető, hogy az említett idegzavaroknak is határozott boncztani | elváltozások felelnek meg. Az a tapasztalat pedig, hogy a klimakteriummal kapcsolatos neuralgiák mellett szintén gyakran ott találjuk | a duzzadt és elmosódott papillát, nemcsak szerzőnek fennebbi következtetését teszi jogosulttá, hanem egyszersmind egyfelől a jelzett szemfenéki elváltozásoknak, másfelől pedig a chlorosisnak a genitálkésziilékhez való viszonyát is tanúsítja. (Wochenschrift für Therapie und Hygiene des Auges. 1898. Nr. 20.) Prohászka László dr. Hó' által előidézett hályogképződés gyanánt több esetet demonstrált Hirschbertj a berlini orvosegyesületben. Több éven át üvegfúvással foglalkozó betegeinél feltűnő fiatal korban lépett fel hályog, melynek fejlődése eleinte igen lassú, évekre kiterjedő volt, s csak azután lett gyorsabb, a midőn a visus a rendesnek mintegy Vio re csökkent. H. e hályogképzödést a magas hőnek tulajdonítja, melynek e munkások munkájok közben ki vannak téve. Nézetét támogatja azon tény, hogy a forró égöv lakóin átlag 20 évvel fiatalabb korban végeztetnek a hályogmütétek, mint a mieinken, j Az meg éppen mindennapi tapasztalat, hogy a hályogosaknak ) mekkora majoritását teszik ki a mezei munkások, kiknél egyszersmind előbb is lép föl a hályog, mint a városok lakóinál. Mindezeket tekintetbe véve ajánlja a sugárzó hő ellen védő pápaszem viselését. (Wochenschrift für Therapie und Hygiene des Auges. 1898 Nr. 20.) Proliászka László dr. Blenorrhoea neonatorumnak protalgollal való kezeléséről számol be Fürst. Közlése 16 esetre vonatkozik, melyek közül kettőnél szövődmény gyanánt keratitis is volt jelen. Az utóbbi két esetben alkalmazott langyos, a többiekben pedig jeges borogatáson kívül a kezelés valamennyinél az első két napon 10°/o-os, azon túl pedig 5°/o-os protargol-kimosásban és becseppentésben állott. A kimosást háromszor, a becseppeutést pedig kétszer napjában végezte. E mellett szigorúan ügyelt a tisztaságra. 5—10 nap alatt valamennyi esete gyógyult; a gyógyeredraény szerinte úgy gyorsaság mint alaposság szempontjából határozottan felülmúlja az eddig használt argentum nitricummal elért eredményt. Csak idő előtt abban ne hagyjuk a kezelést. (Wochenschrift für Therapie und Hygiene des Auges. 1898. Nr. 25.) Prohászka Lássló dr. Pagenstecher1 a sárga praecipitat-kenöcs származásáról és készítési módjáról közöl adatokat. A több éven át családi titkos szert Pagenstecher Sándor vezette be 1851-ben a gyakorlatba. A kenőcs eredetileg 1 rész vörös praecipitat és 8 r. friss vaj keverékéből állott, s kiváló hatását nagy töménységének és igen finom elosztásának köszönte. 1856-ban vörös helyett a sárga praecipitat jött használatba, melynek előállítása amannál könnyebb, gyógyértéke nagyobb. Fődolog az, hogy a vivöanyaggal, mely jelenleg vaselin, pontosan elegyíttessék, a mi fáradság nélkül csak úgy sikerül, ha a gyógyszerész minden alkalommal frissen készült higanyoxydot használ. Miután azonban ez alig kivihető, P. azt ajánlja, hogy a kenőcs egy helyen gyártassák, s mint 10%-os kenőcs kerüljön forgalomba, mely ily módon évekig eltartható s vaselin hozzáadásával tetszés szerint gyengíthető. P. a 10°/o-os sárga praecip.-kenőcsöt alkalmazza és pedig igen széles körű indicatiók mellett. Újabban a conjunctivit. vernalis ellen is ajánlja. Ábel A. dr. VEGYESEK. — Becker Ottó emlékére a heidelbergi szemklinikán életnagyságú mellszobrot állítanak fel a mester tanítványai, kartársai és tisztelői; úgyszintén a ratzeburgi szülőházát is emléktáblával szándékoznak ellátni. — Kuhut tanár, a königsbergi egyetemi szemklinika igazgatója, a porosz kultusminister megbízásából, illetve támogatásával tanulmányútra megy Aogyptomba, Syriába és Palestinába, hogy a ragályos szembajokat s az ott divó kezelési módjukat valódi hazájukban megismerje. A G raefe-Saemisch-féle „Handbuch der gesummten Augenheilkunde“ nagy német gyűjtőmunka II. kiadásában az egyes fejezeteket a következő szakemberek Írják: I. Anatomie und Physiologie. I. Makroskopische Anatomie des Auges. Prof. Merkel, Göttingen. II. Mikroskopische Anatomie der Cornea, Sklera, Lider und Conjunctiva. Prof. Hans Virchow, Berlin. III. Mikroskopische Anatomie des Uvealtractus und des Glaskörpers. Prof. Sattler, Leipzig. VI. Mikroskopische Anatomie der Linse [und des Strahlenplättchens. Prof. Oscar Schnitze, Würzburg. V. Mikroskopische Anatomie der Sehnerven und der Netzhaut. Prof. Greeff. Berlin. VI. Mikroskopische Anatom:e und Physiologie der Thränenorgane. Prof. Eversbusch, Erlangen. VII. Entwicklungsgeschichte des menschlichen Auges. {Prof. Nussbaum, Bonn. VIII. Die Missbildungen des menschlichen Auges. Prof. v. Hippel, Heidelberg. IX. Organologie des Auges. Prof. Leuckart, Leipzig. X. Die Circulations- und Ernährungsverhältnisse des Auges. Prof. Leber, Heidelberg. XI. Physiologische Optik. (Raumsinn, Lichtsinn, Farbensinn.) Prof. Hering, Leipzig. II. Pathologie und Therapie. I. Ophthalmometrologie. Die Functionsprüfungen des Auges. Dr. E. Landolt, Paris. Semiologie der Pupillarbewegung. Dr. Heddäus, Essen. II. Operationslehre. Prof. Snellen, Utrecht. TU. Augenärztliche Heilmittel. Dr. Hermann Snellen jr., Utrecht. IV. Krankheiten der Conjunctiva, Cornea und Sklera. Prof Saemisch, Bonn. V. Krankheiten der Lider. Prof. v. Michel, Würzburg. VI Die Erkrankungen des Uvealtractus und des Glaskörpers. Dr. v. Wecker, Paris. VII. Glaucom. Prof. Schmidt-Rimpler, Göttingen. VIII. Sympathische Augenerkrankung. Prof. Schirmer, Greifswald. IX. Pathologie und Therapie des Linsensystems. Prof. Hess, Marburg. X. Die Krankheiten der Netzhaut und der Sehnerven. Prof. Leber, Heidelberg. XI. Motilitätsstörungen. Prof. Alfred Graefe, Weimar. Anamnese und pathologische Anatomie der Augenmuskellähmungen. Prof. Eversbusch, Erlangen. XII. Die Anomalien der Refraction und Accommodation des Auges mit einleitender Darstellung der Dioptrik des Auges. Prof. Hess, Marburg. XIII. Krankheiten der Orbita. Pulsirender Exophthalmus und Basedowsche Krankheit. Prof. Sattler, Leipzig. XIV'. Erkrankungen der Thränenorgane. Prof. Eversbusch, Erlangen. XV. Erkrankungen des Auges in ihren Beziehungen zu Erkrankungen der Nase und deren Nebenhöhlen. Prof. Eversbusch, Erlangen. XVI. Beziehungen der Ällgemeinleiclen und Organerkrankungen zu Veränderungen und Krankheiten des Sehorgans. Prof Förster und Grönouw, Breslau. XVII. Verletzungen des Auges mit Berücksichtigung der Unfallversicherung. Prof. Wagenmann, Jena. XVIII. Die thierischen Schmarotzer des Auges. Dr. med. et philos. A. Kraemer, Zürich. XIX. Hygiene des Auges. Dr. Fick, Zürich. XX. Die Blindheit. Ihr Vorkommen und ihre Ursachen. Dr. Fick, Zürich. XXI. Vergleichende Augenheilkunde. Prof. Schleich, Tübingen. XXII. Abriss einer Geographie der Augenkrankheiten. Prof. Hirschberg, Berlin. XXIII. Geschichte der Augenheilkunde. Prof. Hirschberg, Berlin. — Új könyvek. Ueber den Heilwerth der Therapie bei Trachom. Von Prof. Dr. E. Raehlmann in Dorpat. Berlin. Fischer’s mediz. Buchhandlung, 1898. Ueber die Therapie der Conjunctivitis granulosa etc. Von Prof. Dr. Herrn. Kuhut. Königsberg. Veriag von Gustav Fischer, 1897. Les stigmates ophthalmoscopiques rudimentaires de la syphilis héréditaire. Par le Dr. Albert Antonelli. Paris 1897. Bulletins et mómoires de la société frangaise d’ophthalmologie. Quinziéme année. 1897. Paris, 1897. 1 Kiin. Monatsbl. f. p. Augenkh. 1898. Budapest, 1898. Pesti Lloyd-társulat könyvnyomdája. (Felelős vezető: Müller Ágoston.) Dorottya-utcza 14. sz.
