Szemészet, 1898 (35. évfolyam, 1-6. szám)
1898-02-20 / 1. szám
1898. 1. sz. ORVOSI HETILAP — SZE M ESZE T 12 A Leber óta általánosan elterjedt nézettel szemben, bogy a Descemet-féle hártya endotlielje akadályozza meg a csarnokvíz átszíírődését, Mesmet1 azt állítja, hogy ezen feladatot a szarúhártya hámrétege végzi. Bizonyítékai: 1. Boncztanilag a Descemet-féle hártya endotlielje csak igen kevéssé tér el a szintén mesoderma eredetű serosus hártyák szerkezetétől, melyek tudvalevőleg a szürödést nem akadályozzák, míg a szarúhártyahám az ectodermából származik. 2. Klinikai tekintetben: köztudomású, hogy a glaucomát néha complieáló keratitis bullosa lényege a szarúhártyahám elemelésében áll. Ily esetekben a fokozott nyomás a szarúhártya imbibiíióját létesíti, mert a nyomás fokozódás gátja a szarúhártya elülső részében van. VEGYESEK.-— Szemorvosi adatok a belügyminiszter jelentésében. Perczel Dezső belügyminiszternek az 1896. esztendőről szóló jelentésében a szemorvosokat érdeklő részek is vannak. Ezeket a következőkben ismertetjük. A trachoma ellen való védekezést folytatták, még pedig egyes helyeken kielégítő eredmónynyel, bár a rendes orvoslásnak sok akadálya van. Nemcsak hogy a keresetük után járás vonja el a betegeket a nyilvános rendeléstől, hanem az utak járhatatlansága is. Új góczokat fedeztek fel Liptómegyóbon a rózsahegyi és újvári járásokban, valamint Barsban az aranyosmaróthi járásban. A nagyobb rajokban kivonuló munkások hozták haza a ragályt. 1896 végén 27,677 trachomás maradt orvoslás alatt, 244-el kevesebb, mint az előbbeni évben. Tizenhárom törvényhatóság területén 31 trachoma-orvos működött az állam költségén. Ezeket a budapesti szt. István-kórházban a szakértő közegészségi felügyelő oktatta. Azonkívül a trachoma orvoslásával foglalkozó járási, községi és körorvosok közül is 36 kapott buzgalma elismeréséül összesen 5000 frt jutalomdijat, öt más körorvos összesen 1500 frt évi díjat, az állami trachoma-kórházakban működő 7 orvos együtt 1700 frtnyi díjazást, tehát 48 orvos 8200 frtot. A déli törvényhatóságok orvosai számára külön kurzusokat is tartott a közegészségi felügyelő. A brassai, szegedi, kalocsai és perlaki (Zalamegye) trachomakórházakhoz járult a múlt évben a zsolnai (Trencsénmegye), az óbecsei és zsablyai (Bácsbodrogmegye). Tárgyalás alatt van a liptószentmiklósi megyei kórház trachoma-osztálya. A trachoma kóroktanának és legjobb gyógyítása módjának tanulmányozására a belügyminiszter 2000 korona pályadijat tűzött ki. A részletes táblázat szerint a következő törvényhatóságokra terjed ki a járvány: Bács-Bodrogmegye 13 járására, 5 városára, Barsmegye 3, Békésmegye 4, Biharmegye 2, Brassómegye 2 járására, 1 városára, Csanádmegye 4 járására, 1 városára, Csikmegye 2, Csongrádmegye 3 járására, 2 városára, Fogarasmegye 2 járására, Hajdúmegye 5 városára, Háromszékmegye 4, Kolozsmegye 2 járására, 1 városára, Krassó-Szörénymegye 2, Liptómegyo 2, Máramarosmogye 1, Nyitramegye 5, Pest-Pilis-Solt-Kis-Kúnmegyc 7 járására és 5 városára, Pozsouymegye 1 járására, 1 városára, Sárosmegye 1, Somogymegye 3, Sopronmegye 2, Szebenmegye 1, Szolnok-Dobokamegye 2, Temesmegye 5, Torontálmegye 13 járására, 3 városára, Trencsénmegye 11 járására, Udvarhelymegye 1 járására 1, városára, Vasmegye 1, Zalamegye 3 járására, azonkívül Budapestre és Fiúméra. A kórházak működéséről a szemorvos csupán az országos kórházakra nézve szerezhet értesülést, a törvényhatósági és magánkórházakról nincs részletes jelentés. A pozsonyi országos kórházban ápoltak 419 szembajost 42 ágyon; szemoperálás 67 volt, ezek közül 54 hályogkivevés, gyógyult 50, javult 1, gyógyulatlan 3; járó beteg 974 volt. A kolozsvári országos kórház egyetemi szemklinikáján 171 szembajost ápoltak; ezek közt hályogos volt 51, kik közül 23 gyógyult, 16 javult, 10 (!) gyógyulatlan maradt, 2 a kórházban maradt, a hályogosokra 1420 ápolási nap jutott; iridectomia volt 65, pterygium-műtét 11, staphylomamütét (operatio staphyloma«!) 7, jégárpa-kiirtás (exstirpatio chalazionís 1) 5, enucleatio 5, ektropion-műtét 4, szemhéj-daganat kiirtása 4, tenotomia 3, prolapsus iridis, punctio, keratotomia 2—2, sclerotomia, iridotomia, Petitféle műtét 1—1, összesen 180. A marosvásárhelyi országos kórházban 89 szembajost ápoltak; háljogos volt 13, gyógyult 8, javult 1, gyógyulatlan maradt 3, az ápolási napok száma ezekre nézve 460. A brassai szemkórházban 631 szembajost ápoltak, köztük 72 hályogost, kik közül 64 gyógyult, 7 javult, 1 maradt gyógyulatlan. Az állami trachoma-kórházak közül a szegediben 157 beteg feküdt, műtét 33 történt, bejáró beteg 572 volt. A kalocsaiban 22 beteget ápoltak, a perlakiban 101-et. Ugyanitt 5 hályogkivevés is történt. A zsolnaiban 12, a privigyeiben 149 szembajost ápoltak. —di. — Intézetek vakok számára Németországban. Poroszországban 17 nyilvános intézetben 1420 vakot tanítanak, Bajorországban 5 intézetben 200-nál többet, Szászországban 5 intézetben 300, Wiirttembergben 2 intézetben 130, Badenben, Hessenben, Mecklenburg-Sehwerinben, Szász- Weimarban, Hamburgban egy-egy intézetben összesen körülbelül 200 vakot tanítanak és ápolnak. A német birodalom tehát nyilvános intézetekben körülbelül 2250 vakról gondoskodik, ezzel szemben Magyarországon egyetlen intézet van, mely alig 100 vak befogadására elégséges. — A nemrég megalakult „a testi és szellemi fogyatkozásban szenvedőket gyámolitó országos egyesületinek a vakok ügyével foglalkozó szakosztálya (Hampel Józsefné Pulszky Polixéna és Beniczky Lajos társelnökök) e hiányon társadalmi úton óhajt segíteni. Sajnos, magának az anyaegyesületnek is ez idő szerint alig van 8000 forintnyi alaptőkéje, pedig az oly sürgős új intézet s gyakorló műhely felállítására mindenekelőtt pénz szükséges! Még legtöbb eredmény volna várható az intézeteknek vidéken való felállításától, a hol a helyi hatóságok s a megyei intelligentia érdeklődése fenmaradásukat jobban biztosíthatná, mint a főváros és a fővárosi lakosság közönye! — Az orosz Ifcícia-társaságnak a vakság ellen irányuló tevékenységéről Bellarminoff a moszkvai internationalis congressuson a következő adatokat közölte: A Mária Alexanclrowna császárné nevét viselő egyesület főczélja a gyógyíthatatlan vakok gyámolítása. Az első vaknevelö-intézetet Szent-Pétervárott Valentin Haiiy alapította; 1881-ig, a társaság alapításáig az intézetek 6—7-re szaporodtak, míg az utolsó 15 év alatt 22 új iskolát, 2 nagy műhelyt és 3 agg asylumot nyitottak meg; sok ezer, Braille methodusa szerint nyomatott könyv felett rendelkezik, egy újságot állandóan kiad; tőkéje 2 millió rubelnél nagyobb; jövedelmét tagdíjak, adományok és a templomi gyűjtések képezik. Oroszországban a statistika szerint 190,000 vak van, 20:10,000, de úgy látszik, hogy- valójában 35:10,000 a vakok arányszáma. Ezen kétségbeejtő helyzet javítására legújabban a társaság a vakság keletkezésének meggátlásával is foglalkozik. E őzéiből a társaság a vidékre expeditiókat szervez, melyekben szemorvosok, tanulók és ápolónők vesznek részt. A helyi hatóságok mindenütt támogatják az expeditiókat. 1893-ban 7, 1894-ben 21, 1895-ben 24, 1896-ban 21 ilyen expeditiót szerveztek, utóbbiban 80 orvos és 14 tanuló vett részt, ÍVs—3 hóig tartanak, egy-egy expeditio 300—800 rubelbe kerül. 1893—1896-ig 114,790 beteget ápoltak, 32,547 operálást végeztek (közöttük 3839 hályogoperálást), 8.950 gyógyíthatatlanul vakot láttak. A vakság leggyakoribb oka a trachoma volt, magas százalékkal szerepel a glaucoma, hólyagos himlő, syphilis és az újszülöttek szemgyuladása. A humanus czélon kívül ez eljárásnak jelentékeny értéke van a tudományos munkásságban és az oktatás szolgálatában. Ezenkívül állandó szemkórházakat is fentartanak, a melyekben 1896-ban 20,000 beteget gyógyítottak, 3217 operálást végeztek. — A IX. hygienikus és demographikus congressust 1898. április hó 10—17-dikéig Madridban tartják meg. Az előleges programm szerint a 6-dik sectio: gyermek- és iskolai egészségügy tárgyalásai között két szemészeti thema fordul elő: az újszülöttek szemgyuladásának prophylaxisa; a látás és a ragályos szembajok hygieneje az iskolákban. A congressus hazai bizottságának elnöke: Pertik Ottó, egyetemi tanár (Gróf Károlyi-utcza 16). Berlin a rostocki egyetem szemésztanára meghalt. Előbb Pagenstecher oldalán működött, később Bruns assistense volt. 1861-ben Stuttgartban magán-szemkórházat alapított s csak 1875-ben habilitálta magát az állatorvosi akadémián, hol az összehasonlító szemészetet adta elő. Az egyetemi tanszéket 1890-ben foglalta el. — Burchardt, a német hadsereg vezértörzsorvosa, a berlini Charité szemészeti osztályának vezetője meghalt. Internationalis látáspróbái általánosan elterjedtek. A berlini szemorvosok társaságát ö alapította s haláláig elnöke volt. — A rostocki egyetemen Berlin utódjául Axenfeld magántanár a boroszlói egyetemi szemklinika assistensét, a berlini Charité szemészeti osztályára Burchardt utódjául Greeff magántanárt, a berlini egyetemi szemklinika assistensét hívták meg. — Hippel magántanárt, a heidelbergi egyetemi szemklinika I-sö tanársegédjét, rk. tanárrá nevezték ki. — Greeff magántanárt, a berlini egyetemi szemklinika volt tanársegédét, rendkívüli tanárrá nevezték ki.- Röntgensugarak a szemészetben. Charles A. Oliver három esete alapján közli, hogy a szemben vagy az orbitában székelő idegen testek helyzete a Röntgen-sugarak segítségével mathematical pontossággal meghatározható. Két, különböző irányból való felvételre van szükség s a Crookes-csőnek a felvételi laptól való távolságából, valamint az idegen test árnyékainak egymáshoz való helyzetéből egyszerű háromszögtani szabályok útján kiszámítható, hogy az idegen test az orbitának vagy a szemnek mely részében foglal helyet. (Annals of Ophthalmology.)-— Brandt élőkön végzett kísérletei alapján állítja, hogy ép szemek azért nem veszik észre a Röntgen-sugarakat, mert a lencse absorbeálja az x-sugarakat s e tekintetben a tiszta és átlátszatlan lencse egyformán viselkednek. (Revue générale d’ophthalmologie 1897. febr.) — Új könyvek. Schmidt-Rimpler: Die Erkrankungen des Auges im Zusammenhang mit anderen Krankheiten. Wien, 1898. A. Holder. Tscherning: Optique physiologique. Paris, 1898. Uthoff: Ueber neuere Fortschritte der Bacteriologie. Halle. Fick: Die Entwicklung des Auges. Breslau, 1897. (Magnus Unterrichtstafeln, lieft XIII.) Wintersteiner: Die partiellen stationären Staare. (U. a. Heft XI.) Bach Herrn.-. Zur geographischen Verbreitung des Trachoms. Giessen 1897. Bach L.: Histologische und klinische Mittheilungen über Spindelstaar. Leipzig, 18!)7. Silber St.: Statistische Zusammenstellung von Augenmuskelliihmungen. Würzburg, 1897. 1 Soc. de biol. 9. Jan. 1897. Budapest, 1898. Pesti Lloyd-társulat könyvnyomdája. (Felelős vezető: Müller Ágoston.) Dorottya-utcza 14. sz.
