Szemészet, 1897 (34. évfolyam, 1-4. szám)
1897-10-31 / 3-4. szám
1897. 3—4. SZÓR V 0 S 1H E T1 L A P — 8 Z E M E 8 Z E T. 83 mind a két szemet operálja, Jfippel-nek aránylag igen kevés complicatiója volt. Egyetlen szemet vesztett el teljesen, ez egy kis gyermekre vonatkozik, ki conjunctivitis crouposát kapott. Másik két esetben a már jelentkezett infectio ellenére is elég jó látással menekült meg a szem. Vaskos secundaria két esetben maradt vissza, 2 esetben ablatio retinae következett be, 5-ször chorioiditis centralis, 1 ízben vérzés a macula lutea tájékán. A myopia operativ kezelése a moszkvai 1 congressus tárgyalásain is szerepelt. FuTcala 162 esetéről számolt be, a discissiót vékony Graefe-féle késsel végezi, az tivegtestveszteség káros hatásában nem hisz. Vackor 48 esetéről számol be, az extractio híve maradt, de az Uvegtestveszteség veszélyességét hangsúlyozza. Vignes is az extractiót végezi s 3 nappal utóbb megnyitja a sebet a duzzadó részletek kibocsátására. Pflüger többször észlelt ablatio retináét a műtét után, míg Blessig 50 operáltja közül 3 vesztesége volt. Uthoff és Hirschberg is hangsúlyozzák, hogy az Uvegtestveszteség nagyon is komoly s veszedelmes complicatio. Érdekes Darier összeállítása. 0 ugyanis kérdőlapokat küldött szét, melyekre 18 válasz érkezett. Ezek 142 esetről számolnak be. 85°/0-ban a látás élessége megjavult, 10%-ban változatlan maradt, 5°/0-ban a látás elveszett és pedig 2°/o-ban infectio vagy glaucoma, 3°/o ban ablatio retinae következtében. Ha ez összeállításokon áttekintünk, újból megerősödik ama meggyőződésünk, hogy a műtét végrehajtása 14—16 D.-n felül indokolt s hogy a második szem operálása csak akkor engedhető meg, ha az első Ízben operált szem már visszanyerte látását. Arról szó sincs, hogy a műtét teljesen veszélytelen lenne. Még legnagyobb sikerrel az infectio veszélye hárítható el, de mint Sattler és Hippel őszinte közléseikből látszik, ez sem sikerül absolut biztossággal. Ezen nem is csodálkozhatunk, hiszen többszörös beavatkozásról van szó. Ugyancsak aránylag könnyen elhárítható complicatio a glaucoma. Hiszen a megejtett punctio csakugyan megszünteti a rohamot, de máris ismeretesek esetek, a midőn a glaucoma végzetessé vált. A chorioretinitis kiújulása vagy retinalis vérzések ritkán teszik tönkre a már elért eredményt, ilyen eseteket azonban Hippel is említ. De legkényesebb az a kérdés, hogy az ablatio retinae keletkezését elősegíti e az az operálás ? Otto igyekszik bebizonyítani, hogy az ablatio nem gyakoribb az operált szemeken, mint a nem operáltakon. Hippel nyílt kérdésnek tekinti. Annyi azonban bizonyos, bogy' Vossius nak és Fukala nak nincs igazuk, mikor a műtétnél előforduló üvegtestveszteséget közömbösnek igyekeznek feltüntetni. Sattler azon eseteiben, a melyek ablatio retináéban megvakultak, mindannyiszor Uvegtestveszteség fordult volt elő ; különben minden szemoperateur jól tudja, hogy még a hályogoperálásokkal is súlyos complicatio az iivegtestelöesés. Szerencsére az összes complicatiók elég ritkák arra, hogy a már ismételt cautelák szem előtt tartásával a műtétet jó lelkiismcrettel ajánlhassuk. Hiszen a nagyfokú myopiások számára, kiknek látása üveggel nem javítható eléggé, az operativ kezelés életkérdés lehet! De hogy sem ők, sem magunk ne csalatkozzunk a műtétben, ahhoz mérséklet, az esetek megválasztásában, lelkiismeretes asepsis és jó technika nagyon is szükségesek. G. E. A szemorvosi tudományos irodalomban utóbbi időben a bacteriologia nagy tért foglal. Ezekről értékes összeállítást közöl Uthoff és Axenfeld tollából a Lubarsch-Ostertag-íéle gyűjtőmunka: Ergebnisse der Speciellen pathol. Morphologie und Physiologie der Sinnesorgane (Wiesbaden 1896). Ennek nyomán közöljük a következőket: A) Ektogen infectio.- A normalis conjunctiván is igen nagy számú microbát lehet kimutatni. Bach2 100 conjuctiván 27 fajt ír le, ezek közül 13 ismeretlen volt. Gyakoriak : a xerosis bacillus, a sarcinák, a pneumococcusok, s különféle gombák. Már Leber, Sattler, Gifford, Gallenga, Franke kimutatták, hogy az ép conjunctiva is inficiált, ezt Bach és Morax8 is megerősítik, utóbbi azonban megjegyzi, hogy a normalis conjunctiva baktériumai nem pathogenek. 1 La cliniquo ophthalmologique. 1897. aug. ‘25. 2 L. Bach. Lieber den Keimgeha’t des Bindehautsackes. Arch. f. Ophth. XL. 3. 3 Morax. Recherches bacteriologiques sur deux cas tumeurs lacrymales phlegtnoneuses. These de Paris 1874. Trousseau1 kimutatta, hogy a conjunctivának sublimattal (1: 2000) való desinficiálása után is genyedést okozó bacteriumokat tartalmaz (12 hályogoperálás közül 11-szer), s az operáláskor még sem inficiálódott a seb. Ezzel beigazolta, hogy a sebek pathogen csírák jelenlétében is per primam gyógyulhatnak. Ezért Bach számos kísérlete alapján Morax-sal egyetértöleg azon meggyőződésre jut, hogy a sebinfectióért a felelősség az Operateur kezét és eszközeit terheli. A normalis szemhéj bacteriologiájával Cuénod2 foglalkozik s megerősíti Widmark, Ilaab, Panas azon leleteit, hogy a staphylococcus albus, állandóan s néha az aureus is jelen van. Szemhéjbajoknál is találhatók a nélkül, hogy ezek okai lennének. II. A. szemhéj s conjunctiva fertőző bajai. Cuénod egyetértőén Sattler és Leberrel a blepharitis ulcerosánál a virulens aureust találta, nem fekélyes alaknál az albust. A phlyctaena előidézésével vádolt staphylococcus kórokozó volta még nincs bebizonyítva, néha azonban különböző baeteriumok által okozott inger következménye lehet. Deyl-nak3 nem sikerült nyulaknál sem mechanikus, sem beoltás útján a chalaziont előidézni. Schleich a Meibom-mirigy váladékában a xerosis bacillust gyakran találta. A conjunctivitiseket Morax felfogása értelmében következőkép lehetne osztályozni : a) conjunctivitis epidemica oka a Koch-Week-bacillus, b) conjunctivitis blennorrhoica, c) conjunctivite lacrymale á streptococcus (Parinaud), d) conjunctivite á pneumococques, e) conjunctivitis granulosa (Trachoma), f) conjunctivitis dyphtheritica et crouposa. III. A könyszervek és cornea fertőző betegségei. Úgy látszik, hogy a könyszervek és cornea bántalmainál inkább streptococcusok szerepelnek, mint a staphylococcus. A Loevenberg-féle ozaena bacillusnak is van jelentősége, míg a septikus keratitis leggyakoribb alakját a Frankel-Weicbselbaum-féle pneumococcus idézi elő. (Basso,* Guaita,5 Uthoff6-Axenfeld), utóbbit Guaita-Gasparini ép conjunctiva 80°/,|-ában, Basso az orrban, Uthuff-Axenfeld a könytömlöben találták. Bach hangsúlyozza, hogy subconjunctivalis sublimat-injectiók az oltási keratitist nem befolyásolják. Fuchs1 a keratomycosis aspergillinát írja le. De VincentiisR és Partsch9 a szemhéjak s conjunctiva, Schröder1,1 a könycsövecsek aetinomycosisát írták le. Szemsérülések kíséretében tetanust többen említenek. Enucleatio után Chisolm, hályogoperálás után Lanelonge, úgyszintén Fromaget. B) Endogen infectio. a) A metastatikus ophthalmia Axenfeld szerint a retinából indul ki. Trousseau hólyaghurut, Saltini vaccina pyaemia, Mitvalsky mandulagenyedés következtében láttak panophthalmitist. b) Chiarini és Formali leprát írnak le. c) A Filaria oculi újabb eseteit írták le (Coppez, Drake- Brockmann), cysticercus eseteket is közöltek. C) A szem tuberculosisáról az 1893-ik évi heidelbergi gyűlésen értékes nyilatkozatok történtek. Kiderült, hogy a Gradenigo által először ismertetett progressiv tuberculosison kiviil az irisen olyan g'ümők is előfordultak, melyek visszafejlődésre hajlamosak : meggyöngült vírus. Hippel a keratitis parenchymatosa tuberculotikus eredetének eshetőségét vitatja. Ügy látszik, nincs is Hirschbergnek igaza, ki a luest akarja kizárólagos okul tekinteni. Mark Jakab dr. 1 Trousseau. Etude sur l’antisepsie oculaire Congr. d’opht, ä Paris Annales d’ocul. CXI. 2 Bactériologie et Parasitologie clinique des paupieres. These de Paris 1814. 3 Über die Aetiologie des Chalazions. Prag. 1893T894. 4 Bacteriologie de la Kératite á hypopion. 5 (íuaita Le diplocoque de Frankel. 0 Baeteriol. Untersuchungen bei eitriger Keratitis. 7 Wien. med. Wochenschrift 1894. 8 Clinica oculistica di Napoli. III. 0 Centralblatt für Augenh. 1893. 10 Klin. Monatsbl. für Augenh. 1891.
