Szemészet, 1897 (34. évfolyam, 1-4. szám)
1897-10-31 / 3-4. szám
ORVOSI HETILAP — SZEMÉSZET. 79 1897. 3—4. sz. A beteg kedélyhangulata nyomott, főfájásról panaszkodik ; szervi elváltozás nem találtatott. A jobb szemen fennálló csaknem teljes vakságnak okát semmiféle objectiv tünet nem adván, functionalis zavaron alapuló amblyopiára kellett gondolni. Gyanúnkat teljesen megerősítette a stereoscopikus vizsgálat, melynél kitűnt, hogy a betegnek kifogástalan binocularis látása van. Vizsgálatnál felszólíttatva, hogy mindkét szemével nézzen a készülék nyílásába, mint a hogy rendesen történni szokott, szabadkozott, hogy ő úgyis csak a bal szemével lát; beismerő és megnyugtató szavunkra azonban a nyitva tartott jobb szemével is épp úgy látta az e szemhez tartozó képeket, mint a bal szemével a megfelelőket. Ezen döntő vizsgálati eredmény számbavételével a hysteriás amblyopia diagnosisa kétséget nem szenved. Simulatio felvételére nincs ok. Támogatja egyébként a diagnosist a többi hysteriás stygma is, minők az ízlési és szaglási paraesthesiák, gyomorpanaszok, főfájások, a szemre vonatkozólag pedig a bántalom hirtelen fellépése, a negativ lelet és a concentrikusan szűkült projectio. A lefolyás is feltétlenül beigazolja a kórismét. Suggestióval igyekezvén a betegre hatni, délután 1 csepp bórsav-oldatot cseppentettünk jobb szemébe azzal a biztatással, hogy látása e csepptől javulni fog; úgy látszik azonban e becseppentés és rábeszélés a különben is deprimált betegbizalmát nem igen nyerte meg, mert látása estig alig javult Va méterről való ujjolvasásra.* Másnap a galvan-áramhoz fordultunk. Kijelentettük, hogy e kezelés mellett 2 nap alatt okvetlenül meg kell gyógyulnia. A 4 elem szolgáltatta állandó áram egyik electrodját a tarkó bal oldalára helyezve, a másikkal a jobb szemhéjak mentén végeztünk enyhe mozgásokat; ilyen erősségű áram a jobb szemhéjakon már égető érzést okozott, mig baloldalt ugyanezt alig érezte meg. 5 percznyi villamozás után a beteg örömmel tudatta, hogy látása már is jobb. Következő nap ismét villamozás; a látásélesség a jobb szemen ekkor 5/15. A kitűzött 2 nap elteltével látása teljes (5/6) lett. A beteg derült kedélylyel még ez nap elhagyta a klinikát. Következő napon ismét megjelent, mert jobb szemének látása újból megromlott (5/10); megnyugtattuk, hogy ily visszaesés előfordul, de nincs neki semmi jelentősége, csak bízzék, hogy látása ismét tökéletes lesz; megvillanyoztuk. Másnapra megint teljes volt a látásélessége s maradt is, mire 4 nap múlva elutazott. Azóta nem tudunk hírt felőle. A látásélesség hirtelen ingadozásait, a gyors javulást, illetve gyógyulást, mi a hysteriás amblyopiára oly jellegzetes, kiválóan mutatja ez eset is. A gyógyítás legfőbb eszköze a suggestio, melyhez nem mindig szükséges a hypnosis. II. Gyógyult sympathiás szemgyuladás esete. Sz. M.-né, 28 éves nő, 1895. deczember hó 20-dikán bal szemét varrógép csavarhúzójával megsértette, másnap jelentkezett az egyetemi szemklinikán, hol haladéktalanul fel is vettük. A jobb szem nagy fokban myopiás (15'0 Dioptria) s látásélessége: 5/20. Szemfenéken a szokott myopiás elváltozások. A bal szem héjai duzzadtak, a tekei 'kötőhártya vérrel aláfutott, a tekén felülről le- és befelé haladó, részben a scleroticában, részben a corneábau fekvő összesen 6—8 mm.nyi sebzés, melyből üvegtest és szivárvány-hártya lóg ki. Az iris ciliaris széléről leszakadt, a lencse elszürkült. A kilógó czafatokat lemetszettük s kötést alkalmaztunk. Január 18-dikán saját óhajára elengedtük, ekkor a seb helyét hegvonal jelezte, a szem tensiója —1, fényérzés nincs. A sympathiás gyuladás veszélyére figyelmeztettük s a megvakult szem idejekorán való eltávolítását ajánlottuk. Már január 24-dikén azt vette észre, hogy jobb szeme látása fátyolos, fájdalma nem volt sem a jobb, sem a sérült szemen. Orvosa megnyugtatta, hogy nincs baj, de minthogy látása mindinkább borúsabb lett, újból felutazott s ekkor már a jobb cornea hátsó felszínén háromszögalakban elrendezett praecipitatumok egész seregét lehetett látni. A látás változatlan (M. 15’0, D. 5/30); csak subjective panaszkodik annak fátyolozottságáról. A bal szem békés, sem önként, sem nyomásra nem fájdalmas. Bár a jobb szemen a sympathiás izgalomnál jóval több volt, mert cyclitis kétségtelen tünetei voltak, a vak szem eltávolítását mégis sürgősnek tartottuk s azt február 1-én meg is tettük. A szemüreg gyógyulása zavartalan volt. A 3 gramm higanybedörzsöléseket pedig haladéktalanul megkezdettük, localisan V2°/o atropin-oldatból naponta 2 cseppet s bórsavas melegborogatást rendeltünk. A klinikáról már február 13-dikán távozott ugyan, de továbbra is megfigyelésünk alatt maradt. 30 bedörzsölés után a praecipitatumok mind eltűntek s a látás fátyolos volta is megszűnt. Utoljára junius 20-dikán jelentkezett, a midőn már a vendégszemet is hordotta s jobb szemén a sympathiás gyuladásnak nyoma sem volt. Az eset 2 irányiján tanulságos. Mindenekelőtt igazolja, hogy sérült szemek akkor is előidézhetnek sympathiás gyuladást, a mikor sem nyomásra, sem önként nem fájdalmasak, már pedig még nagyon elterjedt ama nézet, hogy békés szemek nem veszedelmesek. A másik tanulság, hogy a kitört sympathiás gyuladást legalább annak kezdetén nem mindig súlyosbítja az enucleatio, mint azt általánosan hiszik. Az orosz szemészeti intézetekről. Béla Pál dr. szemorvostól. Azon intézetek közül, melyek a XII. nemzetközi orvosi congressus tagjai számára a különben nehezen beutazható Oroszországban hozzáférhetőkké váltak, természetesen a szemkórházak érdekeltek legjobban s ezeket szándékom a következőkben röviden megismertetni. Moszkvában két kisebbszerű magán szemgyógyintézeten kívül a szembetegek számára két nyilvános intézet van. Az egyetemi szemklinika és a szemkórház. Az egyetemi klinikák és intézetek, melyek részben magánosok fejedelmi adományai, részben az állam által egy nagyobbára a város ajándékozta körülbelül 2 kilométer hosszú és 150 in. széles területen a város központjától jó messze eső diericsie polen — a szüzek mezején — épültek, magokban egy kertekkel szegélyezett jó karban levő utakkal, jó csatornázással, vízvezetékkel, villamos világítással biró egész kis várost képeznek. A szemklinika egy nagy két emeletes épületet akként oszt meg egyik belgyógyászi klinikával, hogy a bejárattól jobb felé eső szárny a szemklinikáé, a bal felé eső a belgyógyászatié, míg a középső épületrész földszintjén egy tágas előcsarnok egyszersmind a hallgatók ruhatára, a tanár és assistens szobája, valamint a szemészi klinika laboratóriuma, az I. emeleten pedig a közös tanterein, és a másik klinika laboratóriuma van. A szemklinika 34 ágy felett rendelkezik. A laboratórium szép nagy terem, mely világosságát 4 nagy széles ablaktól nyeri; benne kis könyvtár, továbbá szöveti és bacteriologikus vizsgálatokhoz szükséges eszközök és berendezés. A földszinten vannak a női kórtermek és az ambulantia czéljára szolgáló helyiségek. A betegek az utcza felőli bejárón jönnek a várószobába, innen a vizsgálati nagy világos terembe, e mellett van a sötét, feketére festett falú tükröző; az egészhez csatlakozik a rendelő terem illetve kisebb műtéti szoba és kis kézi gyógyszertár. Az első emeleten a férfi kórtermek, orvos lakó szobája és 4 egy ágyas, kényelemmel szépen berendezett külön szoba, végül a nagy világos műtéti terem. A második emeletet az ápolónők és szolgaszemélyzet lakja. A kórtermek mindenütt tágasak, nagy ablakokkal, melyek posztófüggönyökkel elsötétíthetők, melegvízfűtéssel, szellőző készülékkel. A világosra festett falak a parquette-padozattól 1'77 cm.-nyi magasságban világos olajfestékkel befestve. A közönséges vaságyak a szoba közepén egymástól több mint méternyi távolságban vannak, függönyeik nincsenek. A folyosók 3V2 m- szélesek, nagy ablakokkal, társalgóul és közös ebédlőül szolgálnak. A műtőtermet két nagy ablak
