Szemészet, 1896 (33. évfolyam, 1-6. szám)
1896-03-01 / 1. szám
8 ORVOSI HETILAP — SZEM ÉS ZE T 1896. 1. sz de utána a pangásos papilla teljesen megszűnt és az operatio utáni 28-dik napon mindkét papilla teljesen ép, a látóélesség ma jdnem teljes, de a liaemianopsia visszamaradt. A trepanátio, bár a halált nem, de a teljes megvakulást megakadályozta. A betegnek 8/4 év múlva bekövetkezett halála alkalmával a sectio egy nagyobb gliomát derített ki. A 2-dik eset egy 35 éves napszámos, a ki régebb idő óta látás-zavarokról meg szédülésről panaszkodik, kinél növekvő látásromlás, pangásos papilla és erős fejfájások mellett érzési, érzéki vagy mozgási elváltozások nem voltak ; és midőn a beteg már teljesen megvakult, sem voltak gócztlinetek jelen. Szerző hiszi, hogy a trepanatio ez esetben is megakadályozta volna a megvakulást. (Centralblatt f. prac. Augenheilkunde. 1896. január.) Schwarcz Ernő dr. A trachoma mechanikus és operatív kezeléséről ír Hellgren, melyet a „Serafimer lasarettes Ogonkliniku-án, Knappféle mángorlóval két év alatt 43 betegen 81-szer végeztek. Az utókezelés állott: a szemhéjak kifordításában, az összenövés elkerülésére, 14 napig; 1:1000 sublimatnak naponként egyszer való becseppentésében és 1 :5000 sublimattal 3-szor napjában való kimosásban. A betegeket 1 évig észlelték a következő eredménynyel: Conjunctivitis follicularis 7 esetében 14 nap alatt teljes gyógyulás állott be és 2 esetben 1 év után sem volt recidiva, míg egy esetben 5, másikban meg 10 hónappal a mángorlás után néhány folliculus volt látható. Hét több-kevesebb trachoma-csomós beteg 8—14 nap alatt annyira gyógyult, hogy kettő még egy év után is teljesen egészséges, egynél pedig 20 hónap múlva, újabb mángorlásra gyorsan gyógyuló, recidiva állott be. 28 részben lieges kötőhártyával biró beteg 7 —14 nap alatt annyira gyógyult, hogy utána semmiféle kezelés sem volt szükséges; míg 11 esetben oly jelentékeny javulás állott be, hogy azután csak időnként kellett még kékkővel vagy sárga kenöcscsel kezelni. Ezek után szerző még említ egyes eseteket, melyekben később recidivák léptek fel. Complicatióként szerző egyedül a keratitist említi, mely a mángorlást követő napokon, legkésőbb 6-dik napon, állott be és a mely rendesen nyom nélkül gyógyult. Szerző a műtétet minden tracliomás esetben ajánlja, kivéve az acut trachomát, ha hyperaemia, duzzanat és sok váladék van jelen. Szarúhártya-megbetegedés nem képez contraindicatiót, sőt ezek a műtét után javulni szoktak. (Centralbl. f. pract. Augenheilk. január 1896.) Kaijser az egyszerű hályog-kivonásról ír a Seraphimerlazaretben 1391—1894-ig végzett hályogoperatiók kapcsán. A sebkészítést felül a limbusban tették. A műtétet cocain anaesthesia mellett végezték. A műtét előnyéről felemlíti a szerző: hogy az fájdalmatlan, utána a csarnokba kevesebb vér jut, kevesebb az infectio veszélye és mivel az iris nincs kivágva, a lencsetok benövése a sebbe el van kerülve, valamint az iivegtest elöesése is kevesebb, nemkülönben a látásélesség nagyobb voltát és a cosmetikus szempontot. Hátrányául említi: az iris-elöesést és sok secundariát; az előbbinek rögtöni kivágását, utóbbinak pedig a discindálását ajánlva. Szerző említi, hogy 190 öregkori hályog közül 68-at az egyszerű, 112 pedig combinált műtéttel végeztek. Combinált műtétnél iris-izgalom volt 18°/o, az egyszerűnél 10'l°/o; üvegtest-elöesés az egyszerűnél l'3°/o, combináltnál 2'5°/o; discissio előbbi esetben 25°/o, utóbbinál 20'5°/o; iris prolapsus az egyszerűnél 5°/o, combináltnál l‘8°/o lépett fel. Infectio, mely után a szem teljesen tönkrement l'6°/o fordult elő és ezen esetekben is iridectomia volt végezve. (Centralblatt f. pract. Augenh. január 1896.) Hippel a nagyfokú myopia operatív kezeléséről értekezik a heidelbergi orvos-természettudományi társulatban. O egy 9 és egy 12 éves gyermeknél 12 — 18 D. myopia mellett a lencsét discindálta és később azt linearis simplex-el eltávolította. A műtétet, 169 tapasztalatra szolgáló eset után, veszélytelennek mondja és vele a látásélességben jelentékeny javulás érhető el. Hogy vájjon az ilyen szemen később a retina-leválás könnyebben beáll-e, az még kétséges; és ha ilyen vagy egyéb complicatiótól tartani nem kell, akkor ő a mindkét szemen való műtétet ajánlja. (Centralblatt f. pract. Augenheilk. január 1896.) Schwarcz Ernő dr. Wray az egyesült királyságok szemésztársaságában a nagyfokú myopia operativ kezeléséről tart előadást. Gyermekeknél 10’0 D.-nál, felnőtteknél 12‘0 D.-nál alul nem operál. A czél volna: 1. a retina leválását megelőzni; 2. az érhártya s retinalis elváltozásoknak gátat vetni; 3. nagyfokú myopiásokat munkaképesekké tenni. Wray a retina ablatióját az operálás után relativ gyakorinak tartja. A mi a retina és chorioidea elváltozásait illeti, azokat is inkább elősegíti az operálás, semmint gátolja, de a mi a 3-dik pontot illeti, a munkaképességet, azt el lehet érni. Sok iivegtest-zavar és csökkent szemfeszülés az operálás contraindicatiója. Spencer Watson, Marshall, Hodges, Bockliffe Lang mindannyian kifejezik aggályaikat az operálással szemben. (Centralblatt für Augenh. 1896. jan.) VEGYESEK. — Dr. Hoor Károly a kolozsvári m. k. tud. egyetem szemklinikájának 1895. évi betegforgalmáról 14 oldalas füzetben számol be. Az 1895. évben 1748 új ambulans beteg volt és 122 ápoltak a 18 ágyas klinikán. A nagyobb operálások száma 101, ezekből 37 lencsén végzett operálás, 28 iridectomia, 3 enucleatio sfb. — Dr. Imre József a hódmezővásárhelyi szemkórházba az 1895. évben 288 beteget vett fel. Az ambulánsok száma 530, A felvett trachomások száma 137. A nagyobb szemoperálások száma 117. Ezek közül 57 öregkori szürke hályog, 23 iridectomia, 19 utóhályog stb. — Dr. Hadzsy János Bácstopolyán a lefolyt évben 53 cataractát operált, 21 iridectomiáf, 1 enucleálást stb. végzett. — Krakkóban a szemészet nyilvános rendes tanárává Wicherkiewiczet nevezték ki. — II. W. Williams a bostoni Harward-egyetemen a szemészet tanára s Malclakoff a moszkvai egyetemen a szemészet tanára meghaltak. — A budapesti egyetemi szemklinika betegforgalma az 1895-dik érben újólag emelkedett, úgy hogy az új járóbetegek száma: 8160; a klinikán ápoltaké 900; a nagyobb operálások száma pedig 1015 volt. Ez utóbbi összegből a szürke hályogra 366, iridectomiára 216, iridotomiára 9, sphincterolysisre 12, tenotomiára 41, enucleálásra 58, pterigiumra 20, trichiasisra 34 esik. A mennyire elkerülhetetlen szükséges úgy az orvostanhallgatók tanítására, mint az orvosi segédszemélyzet képzésére a nagy anyag, mégis e számokkal elértük a határt, melynek meghaladása már nem kívánatos. — A német természetvizsgálók és orvosok 67-ik gyűlését múlt évben Lübeckben tartották. Azon igen üdvös újítást hozták be, hogy a különböző szakosztályok együttes ülést tartottak. Ezáltal a túlságos specializálás gátat nyer. Az előadók között voltak Alexander (syphilitikus szembajoknál előforduló érmegbetegedésekről), Uthoff (a genyes keratitis bacteriologiájáról), Willbrand és Schmidt Rimpler (látótérvizsgálatokról), Eversbusch (a trachoma gyógyításáról) stb. — Straub dr.-t az amsterdami egyetemen a szemészet rendes tanárává, Hess lipcsei dr.-t a egyetemen ;a szemészet rendkívüli tanárává nevezték ki. — Új könyvek. Lang. The methodical examination of the eye London, 1895. Ohlemann. Augenärztliche Therapie für Aerzte und Studierende. Wiesbaden, Bergmann, 1896. Landolt et Gygax. Précis de théra] eutique ophtalmologique. Paris. Masson. 1895. Magnus. Die Einiiugigkcit in ihren Beziehungen zur Erwerbsfähigkeit. Breslau, 1895. Willbrand. Die Erholungsausdehnung des Gesichtsfeldes unter I normalen und pathologischen Bedingungen. Wiesbaden, Bergmann, 1896. Budapest, 1896. Pesti Lloyd-társulat könyvnyomdája. (Felelős vezető: Müller Ágoston.) Dorottya-utcza 14. sz.
