Szemészet, 1896 (33. évfolyam, 1-6. szám)

1896-11-29 / 5-6. szám

1896.5—6. sz.

0 K V 0 S 1 H E T I LAP — SZEMÉSZ E T

45

skleralis ektasia ellen mint Knapp a staphyloma corneae totale ellen.

4. Axenfeld (Marburg). Adatok a kötőhártyalob aetiologiájához. Daczára a már régebben leírt, kötőhártyaloboknál előforduló mikroorganismusok megismertetésének (Koch-Weeksféle bacillus, pneumo- és streptococcus, Morax-féle diplobacillus, Bach-féle micrococc. conj. áninutissimus) az egyszerű kötőhártyalob aetiologiája nagyon homályos. Előadó egy epidemikus kötőhártyalobot Marburgban tanulmányozott (mely leírása szerint valószínűleg a nálunk jól ismert Arit-féle ophthalmia catarrh, acuta volt. Ref.) és pncumococcusokat talált.

5. Leber (Heidelberg). A trachoma pathologiájához. A trachoma oka teljesen ismeretlen, Lebernek sem sikerült a kórokozó mikroorganismust feltalálni. A follikulusokban azonban sajátságos sejteket talált, melyeket „Körperchenzellen“nek nevez; de rendes kötőhártyákban is fordulnak elő, azért különös kórtani jelentőségük nincsen.

6. Fuchs (Bécs). A kötöhártyán előforduló gombatclepekröl (Pilzrasen der Conjunctiva). Előadó több esetben a tarsus convex szélén gomba telepeket talált, Gruber bécsi tanár megvizsgálta őket és lepthotlirixet talált, -mely fajtához szintén az aktinomyces tartozik. Tenyésztést nem lehetett elérni, mivel a gombák már el voltak fajulva. A lekapart gombatelepek, melyek csak a conjunctiva felszínén voltak, epithelium tói voltak körülvéve és a szövet mélyébe nem hatoltak, nem nőnek újra. Eddigelc négy esetet észlelt, 3 horvát férfit cs egy bécsi nőt.

7. Vossius (Giessen). Gystaképződés a két felső szemhéj kötöhárty újában. A kimetszett növedékek a líenle-féle mirigyekből fejlődő cysták voltak.

8. Gelpke (Karlsruhe). A heveny járványos kötőhártyalob okozóiról. Előadó két községi iskolát vizsgált, a hol kötőhártyalob járványok kitörtek. A gyermekek 22%-únál volt a megbetegedés jelen, mely duzzadásos hurut volt, két napig tartott a megbetegedés, a lefolyás kedvező volt. A kórokozó bacillus a bacillus xerosishoz hasonlított.

9. Groenouw (Boroszló). A cocain használatáról glaukomás állapotoknál. Még mindig észlelhetők szemek, melyek atropinbecseppegtetések által acut glaucománál megvakultak. A tankönyvekben a cocain használata ellen is szóltak. Groenouw eseteket észlelt, hol a cocain kedvezően hatott. Bizonyos, hogy medicamentosus kezelés a glaucomát nem gyógyítja, de gyakran fontos, addigra is, míg az iridectomiát végezhetjük, a tensio emelkedését és a fájdalmakat megszüntetni. E czélra kittinő a 2°/0-os cocain, jobb mint az eseriu, mert a fájdalmakat biztosan csillapítja és synecliiákat nem okoz.

III. ülés szombaton augusztus 8-dikán.

Elnök : May weg (Hagen).

1. Fflüger (Bern) „A keratitis parenchymatosa“. A keratitis parenchymatosa aetiologiája sokkal továbbra nyúlik, mint azt rendesen felveszik. A legkülönfélébb fertőző betegségek, melyek körülmények között egy .uveitist okozhatnak, különös körülmények között egy keratitis parenchymatosát létesíthetnek. Ezen thesis támogatására Pflüger 3 aetiologikus momentumot vesz fel, melyek ez ideig kevés figyelemben részesültek. Először az agalactia contagiosát, a mely Wallis Cantonban 1893-ban egy kecskenyájnál járványt okozott és melyet a berni állatorvosi iskola tanárai Hess és Guillebeau leírtak. A beteg állatok közül sok hozatott Bernbe, a mikor Pflügernek alkalma volt a szemeket megvizsgálni. A keratitis parenchymatosa alakra és lefolyásra rendkívül hasonlított ahhoz, a mi embernél influenza után lép fel; különbözött tőle a sokféle fekélyben, melyek valószínűleg azonban traumatikus eredetűek; azonkívül a cornea egy sajátságos fekete pigmentatiója jelen van. Másodszor hangsúlyozza Pflüger a keratitis parenchymatosa utáni uveitisnek összefüggését chronikus dermatosisokkal és psoriasis 2 esetéről tesz említést, egyik lichen ruberrel volt complicálva, melyek keratitis parenchymatosálioz vezettek.

Harmadszor megemlékezik Pflüger influenza utáni keratitis parencliymatosáról, a melyből több mint 30 esetet észlelt. Három különböző koralakot különböztet meg:

a) a typikus classikus alakot idősebb, nem luetikus egyéneknél;

b) egy alakot, a mely a Stellwag-féle keratitis nummularishoz legközelebb áll;

c) egy alakot, a mely a sero-fibrinosus iritissel combinálódik és melyben a binocularis loupevel élénk circulatiophaenomenák észlelhetők.

2. Wagenmann (Jena) „Egy némely szemmegbetegedésről csúznál“.

Wagenmann arra mutat, hogy Németországban is kell a csúznak egyes szemmegbetegedésekkel való összefüggésre tekintettel lenni. Az évek folyamán a csúzos szemmegbetegedések egész sorozatát látott betegeknél, kiknél az alapbaj kétséget kizárólag ki volt mutatva. A csúz általi elváltozások egyszer abban állhatnak, hogy a csúz savós-izzadmányos lobokat előidézhet, lnigysavassók lerakódása nélkül, vagy klinice nem láthatólag. Példákul röviden elősorol néhány esetét a scleritis, iridocyclitisnek érhártya és retina közötti lerakódásokkal, csomót a sclerában, azonkívül egy episcleritis periodica fugax jellegzetes esetét. A csúz azonkívül indirecte szemaffectiókat okozhat; legelőször bizonyos edényelváltozásokat, korai atheromatosist. Ide tartoznak észleletek nehéz ismétlődő iivegtestbajokról, -melyek végül cataracta, ablatio retinae és retinitis haemorrhagica fellépéséhez vezettek. Azonkívül ide tartoznak egyes cornealis megbetegedések selerotisáló jelleggel. Még glaucoma és csúz között is lehet néha összefüggést megállapítani.

3. Darier (Paris j „A helyi therapiának fontosságáról infectiosus vagy Sympathikus irido-chorioiditisehnél. Darier felsorol kortörténeteket a szem Sympathikus megbetegedéséről, a hol subconjunctivalis injectiók a legkedvezőbb eredményűek voltak.

Az enueleatio után 2 hónap múlva bedörzsölés és hypodermal cyanliigany injectio használtatott. Ezután subconjunctivalis injectio. Midőn phtisis bulbi fenyegetett, az aequatorba egy teljes fecskendő cyanhiganynyal 1:5000 injiciáltatott és az elülső csarnok megnyitatott, hogy a folyadékváltozás továbbíttassék. Nyolcz ilyen injectio után a látásélesség V3-ra emelkedett. Két operatio utáni irido-chorioiditis esetet is említ.

4. Weiss (Mannheim) ,,Hídalakú kötőhártyalebenyek transplantatióról“. Hogy a szaruhártya elfekélyesedése után a staphyloma képzését megelőzze, Weiss conjunctivalis lebenyeket transplantáft, melyekkel a cornealis perforatiót fedte. A transplantált lebeny alatt hamarább tisztul a fekély és az előredudorodott iris laposan oda fekszik. A conjunctival lebeny nem lesz genyesen infiltrálva, hanem simán gyógyul. Három esetnél jó eredménye volt.

5. Alexander (Aachen) „A functio helyreállítása egy 6 éves embolia arteriae centralis rétiménél“. Egy 51 éves férfit illeti az eset, kinél első bemutatkozásánál a jobb szemen egy friss embolia jellegzetes képe volt és a mint látszott, a bal szemen egy lefolyt régi embóliának a képe. Betegnél hypertrophia cordis volt jelen. Egy erős inf. digitalis behatása alatt nemsokára a bal szemen egy O'l látásélesség állott be, mely 0'5-re emelkedett és megmaradt. Előadó a functio helyreálltát a fennálló 6 éves embolia daczára úgy magyarázza, hogy az edénynek egy partialis eldugulása volt jelen és hogy az erős infusum digital behatása alatt és egy erősebb vis a tergo mellett egy nagyobb vérmennyiség nyomatott a részletesen eldugult edénybe.

6. Fukala (Pilsen) „Adat a nagyfokú myopiához“ és „Előterjesztés nagyfokú ametropiák megjelöléséhez“. Fukala azt ajánlja, hogy nagyfokú myopia és hypermetropia ne az ametropia fokával jelöltessék mint eddig, hanem a használt üvegnek párhuzamos sugarakra való corrigálásra szolgáló számával, mely /. v. Cor. glas jeleztessék és annak a corneatetőtől való távolság jelölésével.